A hét, amikor a nyúltenyésztésben is a kiutat látták

A pénteki határidőre megküldte a kormány az Európai Bizottságnak a hivatalos, jogi formulákba öntött, több mint száz oldalas válaszát a január 17-én bejelentett kötelességszegési eljárásokra.

Azt, hogy mit közölt pontosan, nem lehetett megtudni, mert a választ a Miniszterelnökség nem hozta nyilvánosságra. A kifogásolt három ügy között volt a tavaly decemberben elfogadott jegybanktörvény is, amely a Bizottság szerint több ponton sértette a jegybank függetlenségét. Korábbi hírek szerint Orbánék feladták azt a tervüket, hogy új alelnök kinevezésével, illetve a monetáris tanács felduzzasztásával befolyásolják a jegybanki politikát.

Amennyiben a válaszok az összes kérdésben (jegybanktörvény, az adatvédelmi biztosi hivatal megszüntetése, bírók kötelező nyugdíjkorhatárának csökkentése) megfelelnek az EU és az IMF elvárásainak, akkor elkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások a hitelmegállapodásról, ellenkező esetben további egyeztetések várhatók. Az utóbbi történhet akkor is, ha igaznak bizonyulnak azok az értesülések is, miszerint a Bizottság kifogásolja az új trafiktörvény és a felsőoktatási törvény egyes pontjait, valamint az Erzsébet utalványok elfogadóhelyeinek adminisztratív korlátozását.

Súlytalanság, egyensúlytalanság

A héten az Európai Bizottság bemutatta új monitoringrendszerének első eredményét, a tagállamok egyensúlyi helyzetéről szóló jelentést (Alert Mechanism Report, AMR), melyben Magyarországot azon országok közé sorolták, ahol a legnagyobbak a költségvetési kockázatok. Egyelőre csak felgyulladt a piros lámpa: az, hogy a „rendőr” megbüntet-e, attól is függ, hogy a következő hónapok gazdaságpolitikai lépései jó irányba mutatnak-e.

Barroso: egyelőre három ügyről van szó

AP

Az adósságprobléma Európában a legtöbb országban óriási gondot okoz. Nem véletlen, hogy 12 ország (a négy hitelprogramban résztvevő mellett) került fel az uniós listára. A megszorítások pedig az államok egy részében már nem az adósság leépülését, hanem a bevételek csökkenésén keresztül az adósság növekedést eredményezhetik – mint ahogy arra Jaksity György, a tőzsde volt elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban is rámutatott.

Mintha Magyarország is ilyen ország lenne: 2011-ben mindenesetre nagy áldozatokat követelő csatát vesztettünk az államadósság ellen. (Míg a Széll Kálmán-terv a GDP-arányos adósság 75,5 százalékra való csökkentését vetítette előre 2011 végére, a végeredmény a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint 80,3 százalék lett, miközben elégett a magánnyugdíjpénztárak 13 évi megtakarítása is.) A növekedés tavaly GDP-arányosan 1,7 százalékos volt: a szerdán megjelent tavalyi utolsó negyedéves előzetes adatok jól mutatták a növekedés törékenységét, illetve a lassulást, hiszen a gazdaság motorja ismét csak a mezőgazdaság teljesítménye volt.

A jegybank a héten bejelentette, amit a kormány már régóta hiányolt: azt, hogy milyen eszközökkel kívánja javítani a jelentősen belassult hitelezést. A kétéves lejáratú, mindenkori jegybanki alapkamaton kínált refinanszírozó hitel a vállalati, az univerzális jelzáloglevél-vásárlási program pedig a lakossági hitelezés élénkülését szolgálná – az utóbbihoz még különféle jogszabály-módosítások is szükségesek. A jegybank emellett szélesítené azon értékpapírok körét is, amit fedezetként befogad. A bankfelügyelet gyors reakciója mérsékelten volt lelkes, de lényegében csak a jelzálogpiac megnyitását kritizálta. (Eddig csak az OTP, az FHB és a Volksbank bocsáthatott ki jelzáloglevelet.)

Csődben, a csőd szélén

A Fővárosi Bíróság hétfőn elrendelte a Malév felszámolását: a cégben alig van érték, viszont százmilliárd fölötti a tartozás. Miközben több önjelölt üzleti csoport is próbál új légitársaságot gründolni, a Malév egykori piacára azonnal rárebbenő fapados és hagyományos légitársaságok egyre-másra jelentik be új járataikat, a Ryanair pedig az Európai Bizottságnál sietett bemószerolni a héten a moszkvai járatát bejelentő Wizz Air-t. Nagy kérdés, mi lesz a Malév-leányokkal, melyek közül többet is érdemes lenne a társaság működésének befejezése előtt kimenteni, aminek az optimális végrehajtása a szakterület egyik legjobbjának mondott Varga Jenő felszámolóbiztos feladata lesz.

A BKV agóniája a héten újabb fejezetet írt: a kormány a BKV átalakítására és fenntartható finanszírozására már a sokadik, az IMF-nek is prezentálható javaslatot kérte Tarlóstól. Az átmeneti működtetés érdekében a főváros mindenesetre jó előre gatyára vetkőzött. A fővárosi fenntartású intézmények működési költségének tíz százalékos zárolása a 2012-es költségvetés közgyűlési előterjesztésben azt jelenti, hogy Tarlós megpróbálja odatenni minden BKV-s költségvetési forinthoz a fővárosét. Kérdés, hogy a kormány - amely decemberben zárolta a közlekedési vállalat 32 milliárdos normatív támogatását - nem hagyja-e mégis a BKV-t és a fővárost pácban. Az ígéret szerint ez nem történhet meg - a főváros pedig kénytelen ebben bízni.

Tarlós: bizalmat sugároz a tekintetével

AP

Az elmúlt hét eseményeihez kötődik az is, hogy a kormány olyan korrupcióellenes törvénycsomagot mutatott be, amelyet korábban többször elutasított, viszont ami több szempontból még mindig nem kielégítő a közpénzek takarékos és átlátható felhasználása fölött örködő Transparency International hazai szekciójának (melynek élére a héten tért vissza Alexa Noémi).

Amellett sem mentünk el szó nélkül, hogy egy kormánypárti parlamenti előterjesztés másfél hónappal a hatályba lépése után szüntetne meg egy tavaly, nagy dérrel-dúrral efogadott adójogi vívmányt. Ezen kívül a hét eseménye volt még, hogy a költségvetési államtitkár közölte, idén 4 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátást terveznek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal emellett éves tervében tudatta, hogy kik reszkethetnek tőlük a legjobban. Az MVM pert vesztett, mert nem akarta nyilvánosságra hozni a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos dokumentumokat.

És aki odafigyel a nüanszokra, abban megragadt, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy konferencián azt mondta: a nyúltenyésztésé a jövő!