Felkerült a parlament honlapjára az a javaslatcsomag, amely a kisvállalatok egyszerűsített adózásának bevezetéséhez szükséges. Orbán Viktor múlt hétfőn a 300 milliárd forintos ráfordítást igénylő munkahelyvédelmi akcióterv részeként azt ígérte a parlamentben, hogy a hatmillió forint alatti árbevételt produkáló cégeknél bevezetik a kisadózók egyszerű adóztatását, valamint lesz kisvállalati adó is a 25 foglalkoztatottat el nem érő vállalkozásoknak. Ezt a két adónemet részletezi a kedden benyújtott törvényjavaslatban Matolcsy György.

Fény derült emellett a 300 milliárd forintos csomag másik részére is, amely a 25 év alattiak, 55 év felettiek és a tartósan munkanélküliek után fizetett járulékcsökkentését tartalmazza. Igaz, a kormány nemcsak adott, hanem másik kezével el is vett, az egészségügyi dolgozók béremelése miatt ugyanis megemelik az alkohol, a cigaretta és az autógáz jövedéki adóját.

Hozz még egy embert-adó

A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a jogszabálytervezet szerint egyéni vállalkozó, egyéni cég, valamint közkereseti társaság és betéti társaság lehet, melyek ennek az adónemnek a választását, valamint legalább egy általuk foglalkoztatott kisadózót bejelentenek az állami adóhatósághoz. Az adóalanyiság bármikor bejelenthető (tehát nem csak év végén, mint az eva esetében), és a következő hónaptól már eszerint lehet adózni.

A javaslat a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adóalanyokat arra is kötelezi, hogy jelentsék be a vállalkozásban személyesen közreműködő kisadózókat is. A bejelentésben arról is nyilatkozni kell, hogy a kisadózó főállásúnak minősül-e. Az a munkaerő, aki nincs kisadózóként bejelentve, csak munkaviszony keretében működhet közre a vállalkozás tevékenységében, ellenkező esetben be nem jelentett foglalkoztatásról van szó. Ha a cégben dolgozót nem jelentik be, a jogalanyiság megszűnik. Szintén nem lehet adózni eszerint, ha a vállalkozás 500 ezer forintot meghaladó összegnél nagyobb adótartozást halmoz fel egy naptári negyedévben. Ha pedig az adóalanyiság megszűnik, ugyanez újra két évig nem választható.

Egyeztetés a csomagról

MTI / Máthé Zoltán

A kisadózó vállalkozás tételes adó fizetésére kötelezett. A tételes adó mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer forint, nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint. A kisadózó vállalkozás a tételes adót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni minden olyan főállású és nem főállású kisadózó után, akinek jogviszonya a tárgyhó bármelyik napján fennállt. A kisadózó vállalkozásnak abban az esetben, ha a naptári évben elért bevétele a 6 millió forintot meghaladja, a 6 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos adót kell fizetnie. (De a tételes adót ugyanúgy meg kell fizetnie.) A kiadózó vállalkozások tételes adója kiváltja a vállalkozói szja-t és a vállalkozói osztalékalap utáni adót, a vállalkozások társasági adóját, az szja-t a járulékokkal és az egészségügyi hozzájárulással, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást

A főállású kisadózó teljes tb-jogosultságot szerez, a nem főállású viszont sem tb-ellátásra, sem álláskeresési ellátásra nem nyer jogot. A kisadózó vállalkozásnak nem kell adóbevallást készítenie, csak az első adóévet követő január 20-ig kell nyilatkozni az adóévben szerzett bevételről és megfizetni az addig esedékes adót. (De az első adóév „vegyes év”.) A kisadózó vállalkozásnak a bevételeit nyilván kell tartania, de ez egyáltalán nem bonyolult: időrendben bizonylat mellékelésével rögzíteni kell a bizonylat sorszámát, a bevétel összegét, a bevétel megszerzésének időpontját, valamint számla kiállítása esetén a bevétel juttatójának a nevét. (A számlára rá kell írni: kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya által kiállított számla.)

Új evát talált ki a kormány

Jön a kisvállalati adó is, 16 százalékos lesz a kulcsa és kivátlható lesz vele a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás. A kisvállalati adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának előző évhez képest realizált változása, amit megnövelnek majd az úgynevezett személyi jellegű kifizetések összegével. Utóbbin a munkavállalók fizetését érti a kormány.

A törvényjavaslat alapján hasonló lesz az egyszerűsített vállalkozási adóhoz (eva), de sokkal szélesebb körre terjedne ki az evánál: a törvényjavaslat szerint adózhatna így egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, szövetkezet és lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi és közjegyzői iroda, szabadalmi iroda, külföldi vállalkozó, és Magyarországon üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi is.

Az egyszerűsített adózási forma alapvető feltétele a kisvállalati adózás választásának elektronikus bejelentése az adóhatóságnak az adóévet megelőző évben december 1-jétől december 20-ig (ugyanebben az időszakban lehet kilépni is a kisvállalati adózók köréből). Aki bejelenti az igényét, az a következő év első napjától fizetheti ezt az adót.

A kisvállalati adó szerinti adózás akkor választható, ha az adóévet megelőző évben a cégben (valamint ezzel együtt a kapcsolt vállalkozásban is) a foglalkoztatottak száma soha nem haladta meg a 25 főt, valamint az adóévet megelőző adóév november hónap utolsó napjáig megszerzett bevétel pedig nem haladta meg az 500 millió forintot (az evánál csak 30 millió forint lehet a bruttó árbevétel). A mérlegfőösszeg szintén nem haladhatja meg az 500 millió forintot. Az is feltétel, hogy az adózó adószáma az elmúlt két évben nem volt felfüggesztve.

Az új adó abban is sokkal engedékenyebb, mint az eva, hogy az evát igénylő adózónak nulla adótartozása lehet, a kisvállalati adó viszont csak akkor nem kérhető, ha a bejelentés napján a végrehajtható adótartozás meghaladja a 10 millió forintot. Ebből az adózási körből akkor lehet majd kiesni, ha a cég bevétele vagy adótartozása túlmegy a feltételül szabott mértéken, vagy ha lebukik számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása közben, be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat. Azzal is ki lehet esni ebből a körből, ha a foglalkoztatottak létszáma 50 fő fölé megy. Ha valaki kilép vagy kiesett ebből az adózási formából, két évig nem választhatja újra.

Az adóalapot a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök csökkentik majd. Ilyen a hitelfelvétel, a tőkeemelés, az előleg beérkezése, illetve az osztalék megszerzése. Az adólapot növelik viszont a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök, így egyebek mellett a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása, előleg fizetése vagy a tőkeleszállítás. A nem a vállalkozás érdekében felmerülő kiadások és ráfordítások is növelik majd az adóalapot. Az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés, elszámolt ráfordítás összege szintén növeli majd az adóalapot.