A hét, amikor megtudtuk, mit kérnek Orbántól Brüsszelben
A parlament utolsó ülésnapján elfogadta a jövő évi költségvetés főszámait, mi pedig megszereztük, hogy mit kérhet Brüsszel a kormánytól a hitelért cserébe. Kiderült az is, hogy Matolcsy György akkor megy nyaralni, amikor az IMF képviselői Magyarországra látogatnak, és hogy elővigyázatossági hitel helyett csak készenlétit kaphatunk. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hétfőn megszavazták a parlamentben a tranzakciós adót. A 249 kormánypárti igennel elfogadott törvény alapján 2013. január 1-jétől illetéket kell fizetni az átutalások, a beszedések, a postai csekkbefizetések, a készpénzkifizetések és -átutalások, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. De illeték terheli a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátását, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötést is.
Matolcsy újabb csomagja
Kedden Matolcsy György kibontotta a kisadózók tételes adója, valamint a kisvállalati adó elképzelt részleteit. A parlament honlapjára azután került föl a javaslatcsomag, hogy Orbán Viktor előző héten a 300 milliárd forintos ráfordítást igénylő munkahelyvédelmi akcióterv részeként azt ígérte az Országházban, hogy a hatmillió forint alatti árbevételt produkáló cégeknél bevezetik a kisadózók egyszerű adóztatását, valamint lesz kisvállalati adó is a 25 foglalkoztatottat el nem érő vállalkozásoknak. Még aznap fény derült a 300 milliárd forintos csomag másik részére is. Ez többek között a 25 év alattiak, 55 év felettiek és a tartósan munkanélküliek után fizetett járulékcsökkentését tartalmazta. De a kormány nem csak adott, hanem el is vett: az egészségügyi dolgozók béremelése miatt ugyanis megemelik az alkohol, a cigaretta és az autógáz jövedéki adóját.
A munkahelyvédelmi akciótervtől a kormány elsősorban azt várja, hogy megvédi a jelenlegi munkahelyeket, de az érdekképviseleti szervezetek a velük folytatott megbeszéléseken hangsúlyozták, a programnak köszönhetően erősödhet a munkahelyteremtés is. A kormány emellett arra is számít, hogy a kisebb adókat az érintettek befizetik, tehát fehérítik a gazdaságot.
Elfogadták a költségvetés fő keretszámait
Matolcsy újabb csomagja miatt egyébként az egész büdzsét át kellett szabni, de a szavazás előtti napon az NGM közleményben tudatta: szerintük biztosított a munkahelyteremtő akcióterv forrása. A csomag végrehajtásához szükséges források nagy részét a tárca szerint a pénzügyi tranzakciós illeték teremti majd meg. Ezzel csak az a probléma, hogy már maga a kormány is csak 240 milliárd bevátelt vár ettől a korábban kommunikált 380 milliárd helyett.
A parlament tavaszi ülésszakának utolsó napján, csütörtökön döntöttek a jövő évi költségvetés főszámairól, benne a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akcióterv fedezeteként szolgáló tranzakciós illetékkel. Úgy, hogy a kapcsolódó törvények tárgyalását még el sem kezdte a parlament, az Európai Központi Bank még javában próbálja kialakítani a tranzakciós illetékről a véleményét. A rohamtempóban lezárt költségvetés főszámait az eredetihez képest még az utolsó pillanatban a parlament költségvetési bizottsága kénytelen volt átírni az elfogadott módosítók miatt. Az egyenleg bevételi és kiadási oldala is úgy nőtt, hogy a hiány továbbra is 2,2 százalék legyen GDP arányosan.
Infláció: 5,6 százalék
A hét elején ugyancsak döntött az Országház arról, hogy az önkormányzatok által folyósított rendszeres szociális segély egy részét az Etsébet utalvánnyal is ki lehet váltani, a gyermekvédelmi kedvezmény esetében pedig egyenesen kötelező. A Monok szellemét idéző új törvény értelmében az önkormányzat rendeletet hozhat arról, hogy a segélyből vagy támogatásból havonta ötezer forintot Erzsébet utalványban lehessen adni. „A kormány megpróbálja bűnösként beállítani a szegény embereket, de a legtöbbjük esetében már azok a vádak sem állják meg a helyüket, amelyekre hivatkozva az utalványokat preferálják a szociális transzferekben” – mondta lapunknak Kovács Róbert, az önkormányzati szférával foglalkozó Helyi Obszervatórium kutatóintézet ügyvezetője.
Szerdán megjelent a KSH jelentése a fogyasztói árak változásáról: az egy évvel korábbihoz képest az infláció 5,6 százalékra kúszott - az elemzői konszenzus ennél alacsonyabb, 5,3 százalék körüli inflációról szólt, a kormány egész éves előrejelzése pedig 4,2 százalék. Kérdés, mi lesz ezzel, hiszen a kormány nem feltétlenül érdekelt az áremelkedés megfékezésében, hiszen így magasabb állami bevételekkel számolhat. Főleg az alacsonyabb keresetűeknek azonban ez egyáltalán nem jó hír.
Távolabb a közeli IMF?
A nemzetgazdasági miniszter a jövő évi keretszámok elfogadásával, mint aki jól végezte dolgát, szabadságra megy. Ez rendben is lenne, de épp Matolcsy György nyaralásával egyidőben lesznek az IMF képviselői is Magyarországon. Márpedig a Valutaalap igazgatóságában az országot épp Matolcsy képviseli főkormányzóként, noha a hiteltárgyalásokkal megbízott magyar tárgyalódelegációban (melyet Varga Mihály vezet) valóban nincs benne.
Ahogy azt a hvg.hu elsőként megtudta, a nemzetközi hitelcsomagért cserében a kormánynak várhatóan jóvá kell hagyatnia Brüsszellel és az IMF-fel a jövő évi magyar költségvetést, és több, a kormány számára fontos intézkedés módosítása is napirendre kerülhet a tárgyalások során, ráadásul az EU hiteltermékei között nincs olyan, amihez jelenleg könnyített feltételek mellett hozzájuthatnánk.
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a pénteki Népszabadságban azt prognosztizálta, hogy az egyeztetések az IMF-fel és az EU-val akár decemberig is elhúzódhatnak, mert a kormánynak sem érdeke a gyors megállapodás. "Nem elképzelhetetlen, hogy a Valutaalap megvárja a 2013-as költségvetés törvénybe foglalását, hogy biztosítéka legyen a hitelprogram végrehajtására - mondta a volt pénzügyminiszter. Másként látja a kérdést Róna Péter, aki a Financial Times egyik blogján idézett gondolatmenete szerint úgy látja, az Orbán-kormány megint bolondot csinál az EU-ból, ezért az IMF tárgyalások sem fognak hosszú ideig tartani.
A kedélyeket Varga Mihály próbálta csitítani azzal, hogy egy péntek reggeli műsorban jelezte, a kormány tervei szerint az IMF-el a megállapodás megszületik addigra, „mire a falevelek lehullnak”. A tárca nélküli miniszter szerint a válság nem tart örökké, és akkor a magyar adórendszer alkalmas lesz arra, hogy a gazdaság gyorsabban növekedjen, és több munkahelyet tudjon teremteni. Varga Mihály megismételte, hogy Magyarország elővigyázatossági hitelt szeretne. Ezzel kapcsolatban az IMF is megszólalt: a Valutaalap készenléti hitelről kész egyeztetni, még akkor is, ha azt a kormány elővigyázatossági hitelként kezelné.
Változó változatlan
Jó hír ugyanakkor, hogy alig egy hónap alatt jelentős javulás következett be az ötéves államkötvények csődbiztosítási (CDS) felárak rangsorolásában. A CMA Datavision szerint Magyarország a 2012. évi második negyedéves eredménye alapján kikerült a tíz legkockázatosabb állam közül. Sőt, a világon a második legtempósabb javulást mutatta a világon azzal, hogy június elején még 600 bázispont feletti CDS-felár a hónap végére 500 pont alá esett be. Ezzel egyébként jelenleg a 13.-ak vagyunk.
A javuló tendenciáról kialakítandó képet árnyalja, hogy valójában nem mi lettünk ennyivel jobbak, hanem a külföld szemében lett nálunk rosszabb is. Az elmúlt hetekben éppen Románia lett az új probléma; a Financial Times a kelet-európai szerkesztője, Neil Buckley szerint a román események újfent megmutatták, hogy az európai intézmények csak korlátozottan tudnak nyomást gyakorolni azokra az országokra, amelyek letérnek a demokratikus útról. A Die Pressében pedig Oliver Grimm írt arról, hogy Európa rémálomszerű valóságot él át újra: úgy tűnik, az EU keleti bővítése, amelynek erősítenie kellett volna a demokráciát, a jogállamiságot és az állampolgári szemléletet a Varsói Szerződés egykori országaiban, épp ezt a reményt nem igazán váltotta be.
Gazdaságélénkítés: az Orbán-bányában
Ha csak néhány cég bevételeit néznénk, akkor elmondható lenne, hogy a kormány a gazdaság élénkítésében már tavaly is szép sikereket könyvelt el. És Itt nem feltétlenül a Közgépről van szó. Hasonlóan jól ment a miniszterelnök édesapjának többségi tulajdonában lévő Dolomit Kőbányászati Kft-nek, mert miközben a hazai építőipar mélyrepülésben maradt 2011-ben is, a gánti cég képes volt csak tavaly mintegy 40 százalékkal növelni a forgalmát. A cég ráadásul mintegy 800 millió forint értékű új beruházásba is belekezdett, miközben a konkurens bányák mindegyike szűkölni volt kénytelen. A kiugró teljesítmény mögött a szakemberek szerint nem kizárt, hogy részben egy kis Közgép-megrendelés áll a háttérben.
Míg több országban a zöldiparban gombamódra nőnek ki vállalkozások, Magyarországon a szektor élénküléséről évek óta nem lehet beszámolni. Sőt, újabb kötelességszegési eljárás is kinéz velünk szemben, mert jelentősen elmaradunk az EU felé vállalt zöldenergia-termelési szintek teljesítésétől. Legalábbis erre utalt a héten lapunknak interjút adó Pierre Tardieau, az Európai Szélenergia Társaság (European Wind Energy Association - EWEA) vezető koordinátora, aki szerint régió más országai sokkal vonzóbbak az iparági szereplők számára.
Július elsejétől elvben csak azok a hotelek használhatnák a szolgáltatásuk minősítésére a csillagokat, melyek az új, nemzetközi szintű akkreditáción erre jogosultságot szereztek. A 870 hazai hotelből csak mintegy 230 van túl ezen a megmérettetésen, de nincs olyan szálloda, melyet vissza kellett minősíteni - noha a célja épp az európai sztenderdek átvétele volna.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
