szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Milliárdokat pazarolt el a kormány az elmúlt két évben a magyar szénkvóta vagyonból, ugyanis minden alkalommal rosszkor, és sokkal rosszabb áron adott el belőle, mint máskor tehette volna. A Gyurcsány-, a Bajnai- és az Orbán-kormány módszere ezen a területen egységesen rossz volt, és milliárdokba került az országnak.

Milliárdokat pazarolt el a kormány az elmúlt két évben a magyar szénkvóta vagyonból, ugyanis az eddigi eredmények alapján minden alkalommal rosszkor, és sokkal rosszabb áron adott el belőle, mint máskor tehette volna. 2012-ben az állam 10,6 milliárd forint bevételhez jutott európai uniós szénkvótái (az úgynevezett EU Allowance, EUA egységek – bővebben lásd keretes írásunkat) eladásából – derült ki az Állami Számvevőszék 2012-es költségvetésről szóló zárszámadási jelentéséből.

AFP / Frederic J. Brown

Ezt a bevételt 5 millió európai uniós szénkvóta eladásával érte el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Először májusban sikerült túladni 2,5 millió kvótán tőzsdén kívüli, egyedi megállapodással, egységenként 6,73 eurós átlagáron. Ezután már csak decemberben következett két eladás: a Lipcsei Energiatőzsdén 1,25 millió kvótát adott el a fejlesztési tárca 6,63 eurós, majd újabb 1,25 millió kvótát 6,29 eurós átlagáron.

Rossz üzlet

Ennél rosszabb árszint, mint amelyeken a kormány eladott a szénkvótákból, viszonylag ritkán volt a 2008-2012 közötti kereskedési időszakban. (A mulasztásnak így elvileg a jelenlegi mellett az előző kormány is részese, mivel azonban az országnak kiosztott EU-s szénkvótákból csak a maradványt adhatjuk el, 2008-2009-ben még nem voltak értékesíthető egységeink.) 2010-11-ben 15 euróért is el lehetett volna adni a kibocsátási egységeket, és 2011 végén is sokáig tartotta magát a 10 euró körüli ár. Ha csak ezt az utóbbi árfolyamot nézzük, azzal, hogy 2012-ig várt az eladással, legalább 5 milliárd forintot veszített a kormány. Azonban még tavaly sem volt minden veszve, hiszen 2012-ben is többször volt 8-9 eurós ára a kvótáknak, ennek ellenére a kormánynak minden alkalommal inkább az éves minimumnak számító 6-7 euró közötti áron sikerült túladnia az állami vagyonon.

A decemberi rossz üzlet érthető: úgynevezett második fázisú, felesleges szén-dioxid-kibocsátási kvótáikat a 2008-tól 2012-ig terjedő időszakban dobhatták piacra az EU-s kormányok, és a tavalyi év vége felé közeledve a magyar kormány még több millió ilyen egységen ült. Nem is sikerült mindet eladni, és a nyakán maradt 5,174 millió EU-s szénkvóta. Szerencsére az EU engedélyezte, hogy a tagállamok 2013. április végéig eladhassák megmaradt egységeiket. A kapuzárás előtti túlkínálat azonban annyira lenyomta az árakat, hogy a kormány április végén minden addiginál alacsonyabb áron, két részletben, 2,76 és 2,95 euróért tudott megszabadulni második fázisú készletétől. Ha ez a készlet elkelt volna 2011-ig – 10 eurós kvótaárral számolva – legalább 10 milliárddal több bevétele lett volna az államnak.

Honnan hiányzik ez a pénz?

A fölösleges európai uniós szén-dioxid-kibocsátási egységeik eladásából származó bevételeket a kormány csak olyan beruházásokra, intézkedésekre költheti, amelyek csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Erre találták ki, és foglalták jogszabályokba az úgynevezett Zöld Beruházási Rendszert (ZBR), amely a kvótabevételeket energiahatékonysági programok keretében pályázati úton osztja szét. Ide tartozik például a panelházakat energiahatékonyabbá alakító energiakorszerűsítő lakásfelújítások. Ezekre a pénzekre hatalmas a kereslet: még idén is olyan pályázatokat fizettek ki a kvótabevételekből, amelyeket már korábban benyújtottak, de nem volt elég kvótapénz a kifizetésükre. Így a kormány késlekedése és rossz kvótapolitikája miatt az elmaradt milliárdok elsősorban azoknak hiányoznak, akik – hozzátéve az önerő részt – korszerűsítenék a lakásukat, valamint azoknak a vállalkozásoknak, amelyek elvégzik ezeket a munkákat.

Több nekifutásra sem

Az Állami Számvevőszék tavalyi költségvetésről szóló zárszámadása azzal mentegeti a kormányzati kudarcot, hogy az európai uniós kvóták esetében „a szakértői előrejelzéseket (7-14 eurós egységár) azok ingadozása (6-9 euró értékhatárok között) és év végi zuhanása nem igazolta vissza”. Az ÁSZ szerint az árfolyamcsökkenést többek között az uniós jogi környezet bizonytalansága és az EU szabályozásba való beavatkozása okozta.

Ugyanakkor az ÁSZ megállapítja azt is, hogy 2012-ben a tervezett és megindított értékesítés több esetben „nem realizálódott a potenciális partnerek körüli bizonytalanságok, a vevő ellátása, valamint egyéb okok miatt”. 2011 végén és 2012 elején az ÁSZ tájékoztatása szerint összesen 9 külföldi és hazai ajánlattevő kereste meg az NFM-et vételi ajánlatokkal, de a cégek hibájából nem került sor szerződéskötésekre.

Az „egyéb okok”

A szén-dioxid-kibocsátási egységek elpazarlásában az ÁSZ által említett „egyéb okok” valószínűleg kulcsszerepet játszottak, de a számvevőszék ezen a ponton már nem bocsátkozik részletekbe. A hvg.hu tavaly több alkalommal, a folyamatra rálátó, több forrástól is úgy értesült, hogy a szénkvótákkal kapcsolatos malőrök fő oka az ügyért felelős fejlesztési minisztérium illetékes apparátusának szétzilálása volt.

A 2010 májusában felállt második Orbán-kormány nagy reményekkel vágott neki a hatalmas magyar kvótavagyonnak, és kezdetben több százmilliárd forintos bevételt remélt a szén-dioxid-kibocsátási egységek eladásából. Azonban a kezdeti hónapokban nem történt semmi, majd nem jutott rá idő, mert jött az uniós magyar elnökség fél éve, ami bennfentesek szerint teljesen lekötötte az apparátust. A kvóták eladásának kérdése 2011 második felében merült fel ismét komolyabban. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter alatt az NFM klímavédelmi osztálya, amely a szénkvóták eladásáért is felelt, előkészítette a szükséges szerződéseket. 2011. december közepén azonban a miniszter lemondott, és a helyére Németh Lászlóné került.

Az európai uniós szénkvóták ára 2012-ben
eex.com

Ezt követően a tárca klímavédelmi osztályát belső vizsgálatokkal csaknem teljesen ellehetetlenítették. Információink szerint a régen közel 20 fős osztályon 2012 tavaszára már csak néhány, klímavédelemben járatlan szakember dolgozott.

Ezt is elbaltáztuk

Ennek a ziláltságnak lehetett a következménye az is, hogy a kormány tavaly ősszel csak megkésve csatlakozott a Lipcsei Energiatőzsde kereskedési rendszeréhez, melyben lehetővé tették, hogy a 2013-2020-as időszakra kiadott európai uniós egységekből értékesítsenek a tagállamok. Ennek eredménye az lett, hogy az összesen 1,761 millió harmadik fázisú európai kvótából csak 601 ezret adott el tavaly, és a többit idén év elején kellett kiszórnia. A különbség annyi, hogy tavaly ősszel még 8-9 eurót is elkérhetett volna az egységekért, idén viszont a harmadik fázisú EUA árfolyama már csak 3-4 euró körül mozog.

Az előrehozott értékesítést lehetővé tevő uniós kezdeményezéshez hazánk ugyan még 2011-ben csatlakozott. Azonban a kereskedés kezdetéig nem tette meg a szükséges előkészületeket, nem jelölte ki hivatalosan azt az árverezőt, amely az ország nevében részt venne az aukciókon, ezért az eladható magyar szén-dioxid-egységeket a tőzsde visszatartotta az aukciókon.

Tovább is van

A kudarcok és az elszalasztott lehetőségek egyáltalán nem új keletűek, ha a szénkvótáink eladásáról van szó. A kudarcok még csak nem is a jelenlegi kormány sajátjai. A Gyurcsány-, a Bajnai-, és az Orbán-kormány összességében százmilliárdokat veszített az elmúlt öt évben azzal, hogy egyáltalán nem, rosszkor, vagy esetenként a nemzetközi szabályokat megsértve értékesített Magyarország jelentős mennyiségű eladható kvótavagyonából.

A szén-dioxid-kibocsátási kvótáknak ugyanis két fajtája van: az említett európai uniós és az úgynevezett kiotói egységek. A leglátványosabb kudarc az utóbbi egységekhez kapcsolódik (erről bővebben itt olvashat), ugyanis 2008 óta csak töredékét adtuk el a kiotói egységeknek, míg Csehországnak sikerült az egységei felétől megválnia (elsősorban a magyar bakiknak köszönhetően). Jelenleg jelentős mennyiségű, döntő részben teljesen értéktelen kiotói szénkvótán ül a magyar állam, ugyanis ezeket az egységeket a túlkínálat miatt már valószínűleg senkinek nem lehet eladni. Ha az ország annyi kiotói kvótát adott volna el, mint Csehország, több százmilliárd forint bevételre tehetett volna szert. Ebből a második Orbán-kormány legnagyobb hibája az volt, hogy 2011 végéig nem is nagyon próbált meg ilyen egységeket értékesíteni.

A kiotói egységekkel kapcsolatos tavalyi kormányzati ritmustévesztés az egész szénkvóta-történetünkre jellemző. Mint az ÁSZ beszámolt róla: Németh Lászlóné tavaly több millió kiotói egység értékesítését kísérelte meg, de az értékesítés meghiúsult, mivel a piaci ár esése miatt a legjobb ajánlatot adó cég a vételtől elállt.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!