Orbán Viktor azután beszélt az európai gazdaságról, hogy részt vett a vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón, ahol az Európai Unió parafálta a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást Grúziával és Moldovával, egyben megállapodást írt alá Azerbajdzsánnal a vízumkötelezettség enyhítéséről.

A magyar kormányfő szerint a világban zajló, az európai gazdaságoknak kihívást jelentő változások miatt új együttműködési formákra és keretekre van szükség. Ezért szerinte a keleti partnerségi program, vagyis olyan országok bevonása az európai uniós együttműködési rendszerbe, amelyek nem tagjai a közösségnek, "nemcsak nekik érdekük, hanem nekünk, európaiaknak is".

"Világosan meg kell mondani a választóinknak, hogy Nyugat-Európában ugyan sokan ellenzik a további bővítést, de bővítés nélkül az európai gazdaság nem lesz versenyképes" - mondta a miniszterelnök, aki ennek megfelelően kiállt a szabadkereskedelmi megállapodások és a további integráció mellett.

Hozzátette, hogy ezért nem érdemes úgy felfogni a keleti partnerségi együttműködést, "mintha mi szívességet tennénk" a ma még az EU-n kívül lévő államoknak. Mindennek alapján nagy dolognak, történelmi eseménynek nevezte, hogy Grúzia és Moldova "a csatlakozás ösvényére lépett" a soros EU-elnöki posztot betöltő Litvánia fővárosában.

Azzal kapcsolatban, hogy Vilniusban elmaradt a társulási megállapodás aláírása az EU és Ukrajna között, a kormányfő azt mondta, tudomásul kell venni, hogy Ukrajna egy különböző ország, egy európai ország, de más a politikai kultúrája, és másképpen van szervezve a társadalma és a gazdasága is.

"Ezért ha együtt akarunk velük működni - ami most nem sikerült -, ahhoz több időre, türelemre és kölcsönös alkalmazkodásra lesz szükségünk. Tehát ez nem egy lezárt történet, itt még dolgoznunk kell majd" - mondta.

A felvetésre, hogy Ukrajna azért is különösen jelentős Magyarország számára, mert Kárpátalján nagy számú magyar kisebbség él, Orbán Viktor úgy válaszolt, hogy az Ukrajnában élő magyar kisebbségnek az lett volna jó, ha Ukrajna és az EU Vilniusban megállapodik. Az, hogy ez nem történt meg, rossz hír a kárpátaljai magyaroknak, de nem jelenti azt, hogy véglegesen lezárult az együttműködés lehetősége az unió és Kijev között, "csak időben hátrébb tolódott" - mondta.

A lengyel-svéd kezdeményezésű keleti partnerségi program az unió 28 tagjára és hat szovjet utódállamra, Ukrajnára, Fehéroroszországra, Moldovára, valamint a három Kaukázuson túli köztársaságra, Grúziára, Azerbajdzsánra és Örményországra terjed ki.