Semmilyen formában nem tevődik át az áram árára az a hitelköltség, amiből az új atomerőmű épül, mert a 10 milliárd eurót a magyar állam veszi fel, és ő is fizeti majd vissza – lényegében ezt magyarázta el többször is Lázár János azon a sajtótájékoztatón, melyen a kedden, Moszkvában megkötött magyar–orosz államközi szerződésről tartott.

Már februárban rábólinthat a parlament 

Lázár szerint a jelenlegi kormány 2013 januárja óta működik együtt az ügyben Oroszországgal, és augusztus óta öt témában – két nemzetközi megállapodás előkészítésében és három szerződésében – eljutottak a mindkét fél számára kedvezőnek és elfogadhatónak tekinthető állapothoz. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a témában eddig megjelent minden cikket pontosítva azt mondta: a szerződést a Roszatom vezetője és Németh Lászlóné fejlesztési miniszter írta alá, és az eseményen – annak súlyának megfelelően – csak jelen volt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Egyben kiemelte: reményei szerint a kormány jövő szerdán tárgyal a paksi egyezségről, és az államközi szerződéshez a jóváhagyást még februárban megkapják a parlamenttől.

Voilá!

MTI / Soós Lajos

Az államtitkár hozzátette: a kormányt a 2009-ben – tehát még az előző kabinet idején – az Országgyűlés által nagy többséggel megszavazott határozat arra jogosította föl, hogy a hazai atomenergia-termelésben a bővítést előkészítse. A megállapodáson túl még folyamatban van az ügy pénzügyi tárgyalása, de Lázár szerint ez is már a végéhez közeledik, és reményei szerint a parlament ezt a megállapodást is támogatni fogja.

Ami a 10 milliárd eurós  hitelt illeti, ennek a technikai feltételeit már letárgyalták, és az államtitkár megerősítette: azt a piaci kamatozásnál kedvezőbb feltételekkel kapjuk. „Az elmúlt 40 esztendő legjobb üzletét kötheti a kormány, mert 30 éves futamidőre, kedvező kamatozású hitel felvételével olyan beruházást hajthat végre, amivel Magyarország – az olcsó áram biztosításának köszönhetően – Közép-Európa legversenyképesebb gazdasága lehet” – magyarázta az államtitkár. Lázár szerit ráadásul maga a beruházás nemcsak 10 ezer új munkahelyet generál majd (mivel a magyar cégek beszállítói részesedése az üzletből 40 százalékos lehet), hanem legalább 3 milliárd eurónyi megrendelést is jelent majd, és további 1 milliárd euró kerülhet adó formájában az államkasszába.

2*1200 MW = kapacitásfenntartás

A kormányközi megállapodás lényege, hogy Pakson 2x1200 MW kapacitású új atomerőművi blokkot épít a Roszatom. „Kapacitásfenntartás a célunk, amit a 2032–2037 között leállítandó jelenlegi reaktorok pótlására kell megépíteni” – mondta Lázár János. Hozzátette: az a kormány célja, hogy a magyar áram olcsó maradjon, aminek „az egyik biztos módja az, hogy nem zárjuk be Paksot 2032 után.”

Az államtitkár elmondta, hogy a kormányzat távlatosan – 40 százalék megújuló és/vagy importáram mellett – 55-60 százalék atomenergia jelenlétét tartja kívánatosnak. "Ebben az esetben is importfüggők leszünk, de az arányok nem lesznek a jelenlegi, 70 százalékhoz mérhetők.”

A sajtóban több helyen is megkérdőjelezett brüsszeli jóváhagyással kapcsolatban Lázár János elmondta: saját maga tagja volt annak a delegációnak, mely 2013. november 26-án felkereste az uniós energiaügyi főigazgatóságot, ahol egész napos munkamegbeszélést tartottak, és részletesen tájékoztatták a hivatalt a helyzetről. Decemberben notifikációs céllal a szerződéstervezetet Brüsszelnek bemutatták, de onnan azzal kapcsolatban semmilyen kifogást nem támasztottak. Az uniós hivatalnak rendelkezésre álló 30 napos határidő lejárta után – az államtitkár elmondása szerint – kaptak ugyan egy levelet, de abban (2014. január 14-én) arról tájékoztatták, hogy hivatalosan nincs kifogás a magyar–orosz szerződéskötés ellen.

„Természetesen folyamatos egyeztetésre van szükség a továbbiakban ahhoz, hogy az épülő blokkok mindenben megfeleljenek az összes uniós követelményeknek. Az is természetes, hogy a Roszatomnak az építkezés során be kell tartania minden uniós és magyar jogszabályt is” – mondta Lázár János.

Csak az oroszok

Az mindent eldöntő tényező volt a kérdésben az államtitkár szerint, hogy az oroszok az egyedüliek, akik 10 milliárd eurós hitelt a piaci kamatozás alatt képesek finanszírozni. „Olyan hitelkonstrukció nincs is a piacon, hogy valaki 32 évre ekkora, euróalapú hitelt vehessen fel. Egyébként Magyarország 5,6 százalékos kamattal jutnak hitelhez, de rövidebb futamidővel. Ehhez képest az orosz ajánlat kedvezőbb” – mondta Lázár János.

Az orosz hitel részletekben, a beruházás üteméhez igazítottan érkezik majd, és Lázár János megerősítette: a törekvés az, hogy a magyar önrészt csak a végén kelljen betenni. Kérdésre az államtitkár elmondta, az ügylethez az alaptörvényt nem kell módosítani, és tagadta, hogy bármiféle titkos záradéka volna a megállapodásnak.

Újságírói kérdése, mely szerint, ha a beruházási költség és a hitel költségei a termék árában nem jelennek meg, akkor az nem tekinthető-e burkolt állami támogatásnak, Lázár János azt mondta: ha az állami hitelfelvételből beruházás készül, nem minősülhet tiltott állami támogatásnak. De ez ügyben állnak minden vizsgálat és brüsszeli kérdés elé.