Miután a múlt pénteken a FTGK tárgyalta az első olyan devizahiteles pert, amelyet hitelintézet indított a magyar állam ellen a szerződések egyoldalú módosításának tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban, és azt az elsőfokú döntést hozta, hogy a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet által indított per nem áll meg (vagyis a takarékszövetkezet elbukta a pert), hétfőn délelőtt több "nagyobb falat" is az FTGK elé kerül.

Elsőként a Fővárosi Törvényszék a K&H Bank ügyét tárgyalja, majd az MKB Bank és a Milton Hitelezési Zrt által a magyar állam ellen kezdeményezett per kerül sorra.

A K&H Bank ügyének tárgyílása Dr. Maka Mária bíró előtt kezdődött meg, 10 óra 30 kor. Először a felperes (vagyis a K&H Bank képviselője) keresetét ismerteti. A bank ebben arra hivatkozik, hogy a Kúria túllépett a hivatáskörén és sérült a jogbiztonság, mivel a közfelfogás szerint érvényes volt az ászf, amit a Kúria által hozott döntés érvénytelenített.

Túry Gergely

A felperes szerint a bírósághoz fordulás joga is sérül a 30 napos bizonyítási idővel, mivel így nem lehet a keresetet körültekintően kidolgozni. A törvényalkotó ezzel súlyosan korlátozza a bíróságot, az pedig, hogy nem teszi lehetővé a hiánypótlást, sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot is.

A felperes véleménye szerint az ügyben a valódi mérlegelési lehetősége is hiányzik, és az sincs rendben, hogy a kötelezetett védi a törvény, hogy ne kelljen teljesítenie kötelezettségét. Azt is nehezményezik, hogy a törvény visszamenőleges, tehát a megváltozott jogi környezetben hozott törvényt érvényesít visszafelé, mely szintén sérti a jogbiztonságot.

Túry Gergely

A kereset ismertetése mintegy fél órán át tartott, melynek végén, az ügy terjedelmére és komplexitására hivatkozva Nagy András a K&H Bankot képviselő ügyvéd arra kérte a bírót, hogy ennek megfelelően tanulmányozzák a keresetet.

Az alperes a kereset elutasítását kéri.

Egyelőre ismertetik az előre benyújtott iratokat, amit a bírónő unottan, kissé hadarva, zárt kiejtéssel felolvas. Tudósítónk szerint eddig a teremben a feszültség szikrája sem pattant egyik oldalról sem, "olyan mintha egy évzárón az igazgató beszélne" – jellemezte a teremben kialakult helyzetet kollégánk.

Túry Gergely

Nagy András, a K&H Bankot képviselő ügyvéd beszédét azzal kezdte, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás európai uniós mintáját átvenni hiba volt, a Kásler ügy tárgya az árfolyamrés alkalmazásának jogszerűsége volt. Most azonban az átláthatóság elve nem alkalmazható, mert nem kiszámítható és definiálható az fogyasztó jövőbeni fizetési kötelezettsége – mondta az ügyvéd.

Úgy fogalmazott, hogy az elévülést nem a szerződésekre általában, csak a fogyasztási kölcsönszerződésekre alkalmazzák, és így a törvény most elévült eseményeket érvényesít újra, ami viszont önmagában is az alaptörvénybe ütközik

A felperes képviselője beszélt a bírói függetlenségről is. Nagy András azt kérte, a bíró a saját lelkiismerete alapján döntsön. Hozzátette: úgy látja, hogy ezt a az eljárás törvényben szabályzott menete azonban nem teszi lehetővé.

Túry Gergely

Tudósítónk szerint a felperes ügyvédje kifejezetten gúnyosan és nagy hanggal adta a bíróság tudtára, hogy milyen gyors választ kaptak a több száz oldalas keresetükre az alperest képviselő ügyvédi irodától. Arra is célzott, hogy ezeket előre megírták, és valószínűleg minden ügyben ezt használják. (Erre egyébként hivatkozott az ügyvéd pénteken is, illetve amikor a kettőmillió valahányszázezres perköltség megtérítését kérték és azt állították hogy 56 órát készültek a perre, a takszövös ügyvéd célzott rá, hogy nem csak erre a perre készültek, hanem az összesre.) Szerinte nyilvánvaló, hogy az eljárás lefolytatására törvényben szabályzott idő nem teszi lehetővé, hogy a felperes előadja az ügyét, a bíróság pedig szakszerűen tanulmányozza a benyújtott iratokat. Ezért arra kérik a bíróságot, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz.

Nagy András hivatkozik a pénteki ügyre azért is, mert abban egy strasbourgi állásfoglalásra hivatkozva közölték  felperessel, hogy 60 nap alatt akarják tárgyalni ezeket az ügyeket. Az ügyvéd elmondása szerint a 60 napra vonatkozóan egyébként sem talált a tárgyban strasbourgi hivatkozást – olyat viszont igen, hogy  a strasbourgi állásfoglalás kitér arra, hogy egyes komplex ügyeknél hosszú évekre lehet szükség az ügy részleteinek áttanulmányozásához.

Mindezek miatt a K&H Bank képviselője nem csak az Alkotmánybírósághoz, hanem az Európai Bírósághoz fordulást is kéri a bírótól.

Túry Gergely

Nagy András azzal folytatja: augusztus 22-én kaptak egy ellenkérelmet az alperestől, amely több mint kétszáz oldalas. Ennyi idő alatt azonban azt nem tudták átvizsgálni, és így érdemben feldolgozni, lereagálni sem voltak képesek. Az ügyvéd a kialakult helyzetet abszurdnak nevezte. (Amíg az államot képviselő ügyvédnő reagál az elhangzottakra, addig a másik oldalon folyamatos suttogás, pusmogás és egyeztetés zajlik.) Az alperesnek időre van szüksége a felperes kiegészítésének tanulmányozásához, ezért félórás szünetet rendeltek el.

A bírónő szünetet rendel el 12.30-ig.

Túry Gergely

Az elrendelt szünet leteltét követően összefoglalták az álláspontokat, majd az alperes kezdett bele a felperes keresetkiegészítésére reagálva. Illetve: válaszolna, de a bíró köszöni, szépen de nem kéri hogy elismételje, “ha az nem változott a korábban benyújtott anyagokban képviselthez képest”. Az alperes képviselője azonban kiegészítéssel él.

A felperes által beadott kiegészítés az államot képviselő alperes szerint több ponton nem jogkörbe tartozó szakkérdéseket tárgyal. Az ügyvédnő szerint a felperes kiegészítésében is beismeri, hogy az objektivitás elvét 65 esetből 13-szor megsértette, így a szimmetria elve is sérült.

A szimmetria elvére vonatkozó állítást nem kívánta kommentálni a másik oldal. “Többek közt, mert nem is nagyon értettük” – reagál Nagy András, nagy derültséget kiváltva a teremben helyet foglaló sajtóképviselők és nézők körében. Véleménye szerint az alperes nem megfelelően hivatkozott az általa ismertetett állításokra.

A bírónő oldalra kihajolva egyeztetet mindkét kollégájával, majd öt perc szünetet rendel el. Ezt követően a bírónő bejelentette: az Alkotmánybírósághoz való fordulásra vonatkozó kérdést a bíróság elutasította.

Túry Gergely

A kezelési költség módosításával kapcsolatban kérdezi a K&H Bank képviselőit a bírót munkájában segítő Szondy István György. Nagy András válasza: "kezelési költség a hitel része és ennek megfelelően változik". Vagyis: a felperes álláspontja szerint nem lehet rá képletet írni, mivel olyan arányban változik, amilyen mértékben a gazdasági környezetben a bank kiadásai nőnek és amelyeket így áthárít.

Előre nem látható eseményeket nem tudnak előre bekalkulálni, így ezt nem tudják pontosan meghatározni, de az arányosság elvét tiszteletben tartva hárítják át ezeket a költségeket. Az üzleti feltételek módosításával a már meglévő szerződések feltételeit szerették volna módosítani.

A felperes mondandója végeztével a bírónő tárgyalást berekesztette. Azt közölte a felekkel és a megjelentekkel, hogy ítélethirdetésre szeptember 9-én 13.30-kor kerülhet sor.