szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Két olyan energetikai törvényt is elfogadott hétfői ülésén az Országgyűlés, amely vitát kavart: az energiaárak szabályozásának módját az Európai Bizottság kifogásolta, a szélerőművek telepítésének korlátozásával az államfő nem ért egyet.

Határozat helyett a jövőben rendeletben állapíthat meg egyes energiaárakat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke – az erről szóló kétharmados törvénymódosítást hétfőn fogadta el az Országgyűlés. A javaslatot azzal indokolta a kormány, hogy így kívánja megvédeni a rezsicsökkentést a brüsszeli támadásoktól.

Apró szépséghiba, hogy a módosítás épp hogy szembemegy az Európai Bizottsággal. Az ugyanis a múlt héten felszólította Magyarországot, álljon el attól az uniós jogot sértő gyakorlattól, amely alapján a hatósági árat egy kormányzati szerv határozza meg. Vagyis nem a hatósági árral van baja, hanem azzal, hogy azt nem egy szakmai szervezet szabja meg, illetve hogy nehéz ellene a jogorvoslat – a rendelet ellen pedig még nehezebb lesz.

A parlament mind a villamosenergia-, mind a földgázellátási törvényben rögzítette, hogy a rendszerhasználati, a csatlakozási és más külön díjakat – az eddigi hivatali határozat helyett – a MEKH elnöke rendeletben állapítja meg. A rendeleteket első alkalommal a 2017. január 1-jétől alkalmazandó díjak mértékének megállapítása során kell alkalmazni, a már kiadott határozatok pedig nem lépnek hatályba.

A T. Ház egy másik energetikai tárgyú törvényt is elfogadott – újra. Ebben a szélerőművek létesítésének feltételeit szigorították, egyúttal az ipari méretű szélerőművek és szélerőmű-parkok építésének, használatba vételének szabályozását is rendeleti körbe sorolták.

Ez utóbbi javaslatot nem az Európai Bizottság kifogásolta, hanem Áder János államfő, aki amiatt dobta vissza, mert úgy látta, a szabályozás lehetetlenné teszi új szélerőművek telepítését. Ehhez képest lényegében változtatás nélkül ment át másodszorra a javaslat.

A jogszabály-módosítást korábban a szélerőművek azon hátrányával indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy teljesítményük nagy mértékben függ a pillanatnyi időjárástól és ez a teljesítményingadozás csak a hálózaton működő egyéb szabályozható erőművek teljesítményének változtatásával egyenlíthető ki. A hálózat biztonságára azonban aligha jelenthet a szélenergia komoly problémát, hiszen a meglévő 171 torony 20 százalékot alig meghaladó átlagos teljesítménnyel működik, és összesen a hazai villamosenergia-termelés 3 százalékát adja csupán.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!