Milliókat spóroltak össze a politikusok néhány hónap alatt – ez derül ki a vagyonnyilatkozatokból. Orbán Viktor csak közel félmillió forintot takarított meg, de így is egymillió forint fölé emelkedett a vagyona, Áder János megtakarításai 21 millióra nőttek, Kövér László kétmillió forintot tett félre. Rogán Antal találmányából 42 millió forintot kapott, Kósa Lajos viszont állóvízbe ragadt.

Már persze ha egy szót is elhiszünk a vagyonnyilatkozatokból. Annyiszor mondják a politikusok, hogy a mienk Európa egyik legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszere, hogy utánanéztünk, más országokban mennyire könnyen kijátszható a bevallás, és hogyan lehet trükközni nálunk. Arra jutottunk: a magyar rendszerben csak az nem hazudik, aki nem akar, külföldön pedig ott van értelme a vagyonnyilatkozatoknak, ahol a média figyel, a közvélemény kényes erre, a trükköző politikusokat pedig nem védik meg a társaik.

Nem mindennapi bravúrt hajtott végre Tállai András: úgy írt egy teljes oldalt a nyugdíjutalásról, hogy abból nem derül ki, januárban ezzel kapcsolatban bármi probléma lett volna. Azt azért megemlítette: a nyugdíjtörvény nem határoz meg konkrét napot az ellátások kifizetésére.

Varga Mihály már nem finomkodott ennyire. Ő arról írt egy válaszában: a januári nyugdíjak emberi tényezőkre visszavezethető hiba miatt késtek. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság egy igazgatóhelyettesét le is váltották, és azon dolgoznak, hogy ilyesmi többet ne fordulhasson elő – ígérte.

Közel egy hét sztrájk után megállapodott az Audi Hungária Független Szakszervezet és az Audi Hungaria Zrt. az idei bérekről. A győri üzem vezetése engedett, így a vállalat 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeli a dolgozók alapbérét január 1-től 15 hónapra, a választható béren kívüli juttatás mértékét pedig 400 ezer forintra növeli idén, és ez az érték marad 2020-ban is.

A győri sztrájk miatt az Audi németországi gyárban is le kellett állítani a munkát, több mint tízezer járművet nem tudtak legyártani, amíg nem érkeztek Győrből a motorok. A győri érdekvédőket egyébként német szakszervezeti vezetők is segítették tudásukkal. A sztrájk értelmezését eközben itthon Parragh László vitte egészen új szintre: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint az országról alkotott képet rongálja a munkabeszüntetés.

A hét képe: pénteken lezárult a 2014-ben kezdődött bankjegycsere, forgalomba került az új ötszázas.

Továbbra is alig követhető, ami Nagy-Britanniában a Brexittel történik. Miután két hete elutasították a képviselők a Brexit feltételeiről szóló megállapodás-tervezetet, most elvben elutasították a megállapodás nélküli kilépést, de nem is akarják elhalasztani azt. Theresa May pedig azt kérte Brüsszeltől, hogy nyissák újra a tárgyalásokat.

Az EU válasza erre elég egyértelmű nem. A logika: ha a britek arról akarnak újra tárgyalni, hogy mi legyen az ír-északír határral, akkor a brit és az uniós állampolgárok helyzetéről, illetve arról is újrakezdődne az egyezkedés, hogy mennyi pénzt kell fizetnie Nagy-Britanniának a kilépésért. Erre pedig nem elegendő az a szűk két hónap, amely a kilépés (tervezett) dátumáig maradt.

Apró sikert ért el Magyarország: már nem az utolsó előttiek vagyunk az EU-tagok között a Transparency International korrupcióérzékelési listáján, csak hátulról a harmadikok. A 100 pontból 46-ot szereztünk, ami egy pont javulás, a görögök pedig beestek alánk. Az állami intézményekbe vetett bizalom alacsony, kétségesnek tartják az igazságszolgáltatás függetlenségét, gyengének ítélik a tulajdonjogok védelmét, a kormánypárthoz közel álló üzleti csoportok, oligarchák, sőt kormány-tisztségviselők médiapiaci bevásárlása pedig a sajtószabadságra jelent veszélyt – áll az elemzésben.

A kormány reagált is a megállapításokra: Soros.

A takarékok áramvonalasítása a veszteséggel működő kirendeltségek bezárásával jár. A kistelepüléseken nem tudják, hogyan lehet pótolni a postahivatalok bezárása után sokaknak az egyetlen bankolási lehetőséget jelentő szolgáltatást. Ráadásul a nagybankok hitelezési politikájában is negatívumnak számíthat az, ha valaki rossz anyagi helyzetben levő településen kíván kölcsönt felvenni.

A Takarékbank azzal indokolta a bezárásokat: a gazdaságtalanul működő fiókok miatt „jól működő fiókjaink fejlesztésére sem jut forrás”. Mint írták, tisztában vannak a döntés hatásával, ám „a takarékok is magántulajdonban lévő pénzintézetek, állami támogatást nem kapnak, a piacról kell megélniük csakúgy, mint az összes többi pénzintézetnek”. Felvetődött az is, hogy az MNB-nek kellene bankautomatákat telepíteni minden településre.

A Lázár János batidai vadászkastélyhoz vezető út egy részét úgy kerítette le a kastélyt működtető cég, hogy ahhoz nem kért engedélyt az önkormányzattól – állítja a városvezetés. A város földmérővel mérette ki a helyszínen, így állapították meg, hogy a magántulajdonhoz csatolt terület az önkormányzat tulajdonában van, de az iratok között nem találtak engedélyt, amely ehhez hozzájárult volna.

A tulajdonos jogi képviselője ezt másképp látja. Az érintett bekötő út csak az épülethez vezet, más irányú és jellegű forgalmat nem bonyolít – írta.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!