„Ha a jogállamiságról van szó, nincsenek kompromisszumok” – vázolta fel egyik legfontosabb tervét a következő öt évre Ursula von der Leyen, aki az Európai Parlament strasbourgi ülésén mondott beszédében arról próbálta meggyőzni a képviselőket, támogassák az este hat órakor kezdődő szavazáson. (A teljes beszédet angol nyelven ezen a linken lehet elolvasni.)

A tét nem kicsi: ha a német védelmi miniszter nem kap többséget (azaz kevesebb mint 374 képviselő szavaz rá), akkor az uniós állam- és kormányfőknek új jelöltet kell találniuk, és elölről kezdődhet az egész egyeztetés. Von der Leyen már a múlt héten elkezdte végigjárni az EP képviselőcsoportjait, de eddig csak az Európai Néppárt állt ki mellette, a többi frakció nem találta elég meggyőzőnek a bemutatkozását, és feltételeket szabtak a megválasztásához. Kedd reggeli – angolul, franciául és németül elmondott – beszédében nagyrészt ezekre a felvetésekre próbált választ adni a politikus.

Ursula von der Leyen már az elején hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartja, hogy nőként állhat a parlament előtt, és megköszönte elődeinek, hogy kiharcolták ezt a lehetőséget. Később azt a felvetését is megismételte, hogy ha megválasztják, a bizottságában fele-fele arányban akar nőket és férfiakat látni. Igaz, a magyar miniszterelnök már a múlt héten kijelentette, hogy hazánknak nem lesz női jelöltje, ragaszkodik Trócsányi Lászlóhoz.

Első és legfontosabb feladatának azonban nem ezt, hanem a klímavédelmet nevezte meg.

„Azt akarom, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens” – mondta.

Éppen ezért Von der Leyen első száz biztosi napjában „zöld megállapodást” akar kötni, és európai klímatörvényt javasol, ami jogszabályba iktatja a klímasemlegességi célokat. Ez nem lesz könnyű, hiszen egy ilyen törvényt mind a 28 (vagy 27) tagállamnak el kell fogadnia, és korábban egyszer már elbukott egy hasonló terv – éppen Orbán Viktor vétózta meg lengyel, cseh és észt kollégájával együtt. Ezzel minden bizonnyal Von der Leyen is tisztában van, hiszen hozzátette, hogy átmeneti időszakot kell biztosítani azoknak a tagállamoknak, akiknek nehezebb elérni a klímacélokat.

AFP / Michael Kappeler

A politikus keretet határozna meg az európai minimálbérnek, és küzdene a munkanélküliség ellen, különös tekintettel a fiatalokra. Egy európai munkanélküli biztosítási rendszert is elképzelt, mert véleménye szerint „a nemzeti rendszerek a külső sokkhatások ellen nem védenek eléggé”.

Von der Leyen utalt arra is, hogy hét gyermeke van, ezért tisztában van vele, hogy minden gyereknek hozzá kell férnie olyan alapvető jogokhoz, mint az egészségügy és az oktatás. A nők elleni erőszakot pedig

bűncselekményi kategóriaként foglalná be az Európai Unió alapszerződésébe.

Pontos részleteket ugyan nem mondott, de a politikus határozottan kiállt amellett, hogy harcoljanak a jogállamiságért. Ehhez egy uniós mechanizmust akar felállítani, de a régieket is megtartaná. (A Renew Europe frakciója előtt korábban arról beszélt, hogy olyan átlátható rendszert hozna létre, amivel folyamatosan lehetne monitorozni a jogállamiság helyzetét a tagállamokban. Ebbe az is beletartozna, hogy rendszeres jelentést kellene készíteni az Európai Bizottság számára.)

Ami a migrációs kérdéseket illeti, Von der Leyen igyekezett az összes frakció kedvében járni, és humánus, egyben határozott kiállást ígért. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Földközi-tenger a világ leghalálosabb határszakasza, az életek megmentése szerinte erkölcsi kötelesség. A politikus humanitárius folyosó kiépítését javasolta, szorosan együttműködve az ENSZ felelős szervezeteivel. Azt pedig nem tagadta, hogy a kvótarendszer finoman szólva sem volt siker, ezért teljesen új uniós menekültpolitikai rendszert és a dublini rendszer reformjának újranyitását javasolta, de arról már nem beszélt, ezt hogyan képzelné el.

Nem titkolta viszont, hogy szolidaritást kell vállalni azokkal a tagállamokkal, melyeken a legnagyobb a nyomás (ezek jelenleg Olaszország, Spanyolország, Görögország és Málta). Felidézte azt is, amikor négy évvel ezelőtt befogadott otthonába egy 19 éves szíriai menekültet, aki ma már németül és angolul is beszél, oktatással foglalkozó közösséget vezet, esténként pedig főiskolára jár.

A jelölt a parlament előtt megismételte, hogy ha ez szükséges a jó megállapodáshoz, akkor készen áll arra, hogy meghosszabbítsák a britek kilépésének dátumát, ami jelenleg október 31.

Végezetül Von der Leyen azt is megígérte, hogy dolgozni fog a csúcsjelölti rendszer jobbításán, és támogatja azt is, hogy nagyobb szerepet kapjon az Európai Parlament a jogalkotásban. Ez azért is fontos, mert ironikus módon éppen azért tiltakoznak megválasztása ellen olyan sokan az EP-ben, mert jelölésével a Tanács sutba dobta a csúcsjelölti rendszert.

Ursula von der Leyen jelöléséről a tervek szerint este hat órakor, titkos szavazással döntenek a képviselők, eredmény este fél 8 után várható.