A kormány és a Budapest Airport Zrt. (BA) között zajlanak tárgyalások, de azok kizárólag a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jövőbeni fejlesztéséről szólnak – így reagált a társaság a Világgazdaságnak annak kapcsán, hogy felmerült-e a részükről a főváros szomszédságában fekvő reptér üzemeltetési és vagyonkezelési jogának eladása. A cég emberei a szolgáltatások minőségének fejlesztése érdekében május óta dolgoznak közös munkacsoportban a kabinettel. Mindez a repülőtérre érkező és onnan induló utasok sokkal nagyobb mértékű elégedettségét szolgálja majd – közölte a BA.

A kormányból már 2019 elején komoly támadások érték a repteret, de azok még relatíve alacsony szintről, Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség budapesti fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárától érkeztek. A hvg.hu forrásai már akkor azt vélelmezték, hogy Schneller nem magánvéleményének adott hangot, hanem a kormány álláspontját képviselte. Nagyon úgy tűnik, valóban így volt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter július végén már azt mondta a Budapest Airportról: „Legjobb lenne, ha eladnák a repteret, és elmennének.” Gulyás szerint a kormány elmondta a reptér tulajdonosainak, ha ennyire képesek csak, jobb, ha eladják. Pár nappal később minisztertársa, Palkovics László azt nyilatkozta: a kormány szándéka az, hogy a budapesti repülőtér működőképes legyen, szerinte most nem az.

A kormánynak már nem kell sokáig elégedetlennek lennie a Budapest Airport menedzsmentjével, legalábbis a mostanival nem. Év végével ugyanis távozik a Budapest Airport éléről Jost Lammers vezérigazgató, aki 2020-tól a müncheni repülőtér vezetője lesz. A többségi tulajdonos AviAlliance-nál több mint egy évtizede dolgozó Rolf Schnitzlert nevezték ki a budapesti reptér élére. Hardy Mihály, a Budapest Airport szóvivője már július 1-ével távozott posztjáról. Új ember érkezett a vállalat fejlesztési igazgatóságának élére is, René Droese, ő a Budapest Airport Zrt. ingatlangazdálkodási és cargo üzletágának vezetője volt korábban.

A Budapest Airport 75 százalékos tulajdonrészét még a Gyurcsány-kormány privatizálta 2005-ben, a maradékot pedig az Orbán-kormány 2011-ben arra hivatkozva, hogy a kisebbségi részesedés már úgysem „biztosít érdemi szerepet a Budapest Airport Zrt. stratégiai működésében”. 2018-ban a BA Zrt. szűk 25 milliárd forint nyereséget termelt – derül ki a cég beszámolójából. Ez nagyon jó eredmény, különösen annak fényében, hogy a vállalat 2016-ig veszteséges volt, abban az évben 5,6 milliárd, 2017-ben pedig 11 milliárd nyereséget termelt. A 2018-as nyereségből magyarországi anyavállalata, az Airport Holding Kft. nagyjából pont ennyi, 77 628 323 euró osztalék kifizetéséről határozott a tulajdonosoknak. Ezzel szemben a Budapest Airport mindössze 483,4 millió forint vagyonkezelési díjat fizetett a magyar államnak a reptér üzemeltetéséért cserébe, illetve a csoport összesen 5,8 milliárd forint nyereségadót (elsősorban társasági adót) fizetett. 2005-ben a 75 éves koncesszió eladása 1,5 milliárd eurót, vagyis akkori árfolyamon körülbelül 466 milliárd forintot hozott az államnak. A reptéren azóta voltak komoly fejlesztések, a koncesszió értéke az eltelt idővel viszont amortizálódott. Mindezekkel együtt az Airport Holding a vagyonkezelt eszközöket (a koncessziós jogon túl földterület, építmények stb.) 2018. december 31-én 2,3 milliárd euró értéken tartotta nyilván, ez körülbelül 735 milliárd forintnak felel meg.