A kriptopénzeket bemutató anyagunkban már említettük, a 2009-ben indult Bitcoin nem előzmények nélküli, egészen a nyolcvanas évekig nyúlik vissza a tisztán digitális pénz koncepciója. Ennek megfelelően a rendszer működésének kidolgozása sem csupán a rejtélyes Satoshi Nakamoto-hoz kötődik, komoly érdemei vannak például a magyar származású Nick Szabo-nak is. A magát a Bitcoin-t bemutató írásunkban ezen felül arról is szót ejtettünk, hogy az úgynevezett decentralizáció, vagyis a központi, a tranzakciókat ellenőrző szerv hiánya a bitcoin, és általában a kriptopénzek legfontosabb jellemzője. 

A történet azonban nyilván nem ennyire egyszerű. Nézzünk pár kulcskérdést.

Ellenőrzi valaki a kriptopénzeket?

Ellenőrzés a kriptopénzek esetében is van, csak nem központosított módon. A kriptopénzek úgynevezett elosztott hálózattal működnek, a világban szétszórt, önkéntes alapon üzemelő számítógépek, a csomópontok - angolul node-ok - hálózata alkotja a rendszert.

De mégis mit kell ellenőrizni?

Ugyanazokat a kulcskérdéseket kell tisztázni egy tranzakció során, mint minden digitális pénz esetében, hiszen ha valaki érti a rendszer működését, akkor visszaélhet vele, például tetszőleges mennyiségű pénzt állíthat elő magának. A rendszernek meg kell bizonyosodnia arról, hogy a küldő félnél rendelkezésre áll-e az a kriptopénz mennyiség, amit el akar költeni, az is kritikus, hogy ugyanannak az összegnek a többszöri felhasználására tett kísérleteket megelőzzük.

AFP / NurPhoto / Jaap Arriens

De mi az a blokklánc?

A blokklánc az a könyvelési mechanizmus, ami a fent vázolt hálózatban használatos. Ha ellenőrzik, hogy egy tranzakció rendben megtörtént, akkor annak adatait, a dátumot, a küldő- és a fogadó fél tárcájának címét feljegyzik egy blokkban, amit elképzelhetünk úgy, mint egy papírlap, amire bármit írhatunk. Az egyes “papírlapok”, vagyis a blokkok egymáshoz kapcsolódnak, mindegyik hivatkozik az előtte lévőre, így épül fel a blokklánc. 

Annak, hogy az egyes blokkok egymásra hivatkoznak nagy jelentősége van, hiszen a minden egyes blokkban kódoltan tárolt információk egyike az előző blokk azonosítószáma. Ha valaki megpróbál belenyúlni egy blokk adataiba, akkor az adott blokk kódja is megváltozik, ennek megfelelően az utána következő blokk kódja is, és így tovább, azonnal feltűnik a csalási kísérlet.

A blokkláncra elosztott főkönyvként is szokás hivatkozni, nem véletlenül. A tranzakciók adatait tartalmazó blokkok egymásutánja alkotja a rendszer teljes könyvelését, melyről minden egyes csomópont eltesz egy-egy másolatot a biztonság növelése érdekében. 

Egymástól távol lévő, sokszor egymásról sem tudó önkéntesek gépei tárolják a teljes könyvelést, melyet a bányagépek alapos munkája után frissítenek a csomópontok.

De mik azok a bányagépek?

Amikor elindítunk egy tranzakciót a Bitcoin rendszerében, akkor úgynevezett bányagépek, vagyis nagy teljesítményű számítógépek feladata a fent említett ellenőrzés elvégzése. A tranzakciók minden eleme titkosított, hiszen - ahogy szó volt róla korábbi anyagainkban - a titkosítás, azaz a kriptográfia a kriptopénzek esszenciája.

Ha egy bányagép megfejtette az adott tranzaciókhoz kapcsolódó, kódolt adatokat, akkor, és csak is akkor továbbítja egy csomópontnak azért, hogy a könyvelés megtörténjen. A friss tranzakcióval bővült blokklánc, vagyis a főkönyv eljut a rendszer összes csomópontjához, a bányagépek, és a számos kópiában való tárolás különösen biztonságossá teszik a rendszert.

A bányagépek a Bitcoin rendszerében a csomópontokhoz hasonlóan szintén önkéntes alapon működnek, fizetséget is kapnak a munkájukért, ez nem más, mint bizonyos mennyiségű bitcoin.

Miért olyan nagy találmány a blokklánc?

A kriptopénzeken túl a blokklánc szinte bárhol használható, ahol a felmerülő adatok hitelességének nagy jelentősége van. Egészségügyi-, szerzői jogi, és logisztikai információkat egyaránt tárolhatunk egy blokkláncrendszerben, a fenti mechanizmus ugyanúgy fogja szolgálni a biztonságot, és a megváltoztathatatlanságot minden érintett fél számára. Akár egy szerződés, ajánlat időszerűsége, tartalmának hitelessége is ellenőrizhetővé válik, az értékláncokban, nyilvántartásokban, általában a pénzügyi adatok követésében is előnyt jelenthet a blokklánc használata.

A blokklánc alapelve, illetve sikeresen megvalósított gyakorlata lehetővé teszi, hogy kivonjuk az emberi tényezőt az üzleti vagy egyéb folyamatainkból, így biztosak lehetünk abban, hogy a szükséges információk hitelesek és nagy biztonságban vannak.

A cikk szerzői: Györfi András, a Kripto Akadémia szerkesztője, Dr. Halász Rita, Pataki Gábor, a CoinBroker.hu partnerei.