Harcolj a szabadságért. Állj ki Hongkongért.

Ez a két rövid mondat vezetett el az utóbbi idő egyik legnagyobb üzleti botrányához, amelyben milliárdos amerikai üzletemberek és a politikával egyáltalán nem foglalkozó sportolók magyarázkodhatnak. És ami ennél is nagyobb gond: izzadniuk kell, hogy találjanak egy olyan megoldást, amellyel egyszerre maradhatnak hitelesek az Egyesült Államok és Kína szemében is.

A rövid üzenet a Twitteren jelent meg, Daryl Morey írta ki. Az ő neve Magyarországon nem túl ismert, az Egyesült Államokban annál inkább: ő a modern kosárlabda egyik legnagyobb agya, a Houston Rockets vezérigazgatója – az elmúlt másfél évtizedben arról lett híres, hogy a statisztikai adatelemzést szinte tökélyre fejlesztette a jegyek árazásában ugyanúgy, mint a csapat játékoskeretének kialakításában és abban, hogy honnan kell kosárra dobni. Most azonban úgy tűnik, mellélőtt a tweetjével, legalábbis ha a klubja és az NBA rövid távú pénzügyi érdekeit nézik.

Daryl Morey

Facebook / Daryl Morey

Nem csoda, hogy Kínában azonnal nagy felháborodás fogadta Morey bejegyzését. Ott az NBA mostanában nagyjából annyira számít népszerűnek, mint nálunk az 1990-es években, csak épp nem kiskamasz fiúk cserélgetik a kosaraskártyákat, hanem több száz millióan nézik a közvetítéseket napról napra. A Rockets pedig különösen népszerű, mióta 2002 és 2011 között ott játszott Jao Ming, az első számú kínai szupersztár. A legutóbbi szezon nézettsége 600 milliósnál is nagyobb volt, az NBA-t Kínában streamelő Tencent Sports öt évre 1,5 milliárd dollárt fizetett nemrég a közvetítési jogokért. De ez az ötéves szerződés még rövid távú is ahhoz képest, hogy az állami televízióval harminc évre szóló szerződése van a ligának.

Jao Ming

AFP / Imaginechine / Niu Bo

A tweet gyorsan eltűnt, a Houston tulajdonosa pedig elhatárolódott, és a csapat legjobb játékosát, James Hardent is kiküldték a sajtó elé, hogy megmagyarázza, nem akarták megbántani a kínai népet. De a kis idő, amíg látni lehetett a posztot, elég volt arra, hogy a kínai CCTV 5 televízió, valamint a Tencent Sports is bejelentse, hogy nem közvetítik a Rockets meccseit, a klubot szponzoráló Shanghai Pudong Development Bank, valamint a Li-Ning sportszergyártó is felfüggessze az együttműködést. Sőt, kiszállt a Houston Rocketsszel közösen folytatott programokból maga a Kínai Kosárlabda-szövetség is, amelynek az elnöke nem mellesleg Jao Ming.

James Harden

AFP / Stacy Reverge

De ez még csak egyetlen klub botránya lett volna, csakhogy jött az NBA-t irányító Adam Silver, és megpróbálta elsimítani a vitát. Hogy nem sikerült neki, az egy finom megfogalmazás – valójában a közleményét leginkább kommunikációs katasztrófaként lehet jellemezni.

Hiába írt ugyanis arról, hogy elnézést kér Kínától, mert tudja, hogy az ottani kormánynak és cégeknek joguk van a hasonló kijelentésekre saját meglátásuk szerint reagálni, senki nem erre a pár mondatra figyelt a közleményből. Hanem Kínában arra: "az olyan értékek, mint az egyenlőség, a tisztelet, és a szólásszabadság régóta meghatározóak az NBA-ben, és ez így is fog maradni". Az Egyesült Államokban pedig arra: "Elkerülhetetlen, hogy az emberek a világ különböző pontjain – beleértve Amerikát és Kínát – más szemszögből lássanak különböző témákat. Nem az NBA feladata az, hogy igazságot tegyen e különbségek között."

Erre válaszul a CCTV nem csak a Houston meccseinek közvetítését függesztette fel, hanem a teljes NBA-ét.

Adam Silver

AFP / Kazuhiro Nogi

Így most otthon amiatt magyarázkodhatnak az NBA irányítói, hogy megpróbáltak bocsánatot kérni, Kínában viszont amiatt, hogy mégsem ítélték el eléggé a Hongkonggal szolidaritást vállaló klubvezetőt.

Az NBA vezetői két szék között a pad alá estek. A liga dollármilliárdokat keres Kínában, mindenkinek érdeke jóban lenni az ottaniakkal – csakhogy eközben az Egyesült Államokban épp akkor dühösek a szurkolók, ha bármi olyan engedményt is tenne az NBA, amely azt sugallná, hogy az üzlet fontosabb az elveknél. És egyelőre nem találták meg a megoldást, hogyan lehet úgy kommunikálni, hogy azt elfogadják az óceán mindkét oldalán.

Az egyébként is megszokott, hogy sok amerikai cég nem nagyon mer ellentmondani a kínai kéréseknek. Elsőre kicsit meglepő is, hogy a mostani botrány nagyobb a szokásosnál – általában csak szolid felháborodás követi, amikor mondjuk kiderül, hogy a Google Kínában nem jeleníti meg a Tienanmen téri vérengzésre utaló linkeket, vagy hogy a filmesek és más sportszövetségek is hízelegnek Kínának. A leggyakrabban az emiatti kritikákat agyonhallgatják vagy megpróbálják semmitmondó kommunikációval elsimítani a vitát. Most viszont az ügyetlen megoldási kísérlet azt eredményezte, hogy a kérdés az lett: fontosabb-e az üzlet, mint az, hogy egy amerikai embernek szabad legyen a saját Twitterén kiállnia olyan nyugati értékek mellett, mint a demokrácia és a szólásszabadság.

Az NBA vezetőinek egyetlen szerencséje az, hogy a bajnokság csak október 22-én kezdődik el, addig mindössze az előszezon meccseinek közvetítését függesztette fel a kínai tévé. De pont ez a szeptember-októberi időszak lett volna alkalmas arra, hogy további piacot szerezzenek Kínában: a Houston a Sanghaj csapatával játszott nemrég hazai pályán, a Los Angeles Lakers, valamint a Brooklyn Nets pedig ezen a héten készül egymás ellen egy meccsre Sanghajban, majd egy másikra Sencsenben.

Eközben otthon már a 2020-as választásra készülő politikusok jókora része és a közvélemény is határozottabb kiállást vár a ligától – nem csak a demokrata elnökjelöltek jelezték, hogy nem szabad lefeküdni a kínai üzleti érdekeknek, hanem több republikánus szenátor, például az amúgy Houston-szurkoló Ted Cruz is.