A változás küszöbén Kuba, kérdés, meg tudja-e lépni
Évtizedek óta nem látott tüntetéshullám volt a hétvégén Kubában, és bár a kormány mindent megtesz azért, hogy elfojtsa ezeket, egyelőre bizonytalan a kimenetel, hiszen a kubaiak olyat élhettek meg, amit 1959 óta nem: a szabadság érzését.
- Biztonságos egyszerre felvenni az influenza és a koronavírus elleni védőoltást?
- Nem várt felfedezést tettek magyar tudósok, amikor a Covid eredetét kutatták
- Áttörést érhettek el magyar kutatók: a daganatok ellen már használják, most újabb fegyver jöhet a súlyos Covid elleni harcban
Elnyomnak minket, éhezünk, nincs otthonunk, nincs semmink
– foglalta össze egy tüntető a CNN-nek, miért is vonultak az utcára Havannában. De nemcsak Kuba fővárosában, hanem országszerte is komoly, évtizedek óta nem látott tüntetéshullám söpört végig az országon a hétvégén.
A miértre az egyszerű válasz az, hogy a koronavírus-válság és a még Donald Trump által bevezetett szigorú szankciók kiütötték az ország gazdaságát: a kubai turizmus lényegében megszűnt, az import pedig olyan szinten akadozik, hogy mára nemcsak ételből, de gyógyszerből is komoly hiány alakult ki.
Persze, mivel egy kommunista diktatúráról van szó, pontos részleteket a gazdaság állapotáról nem lehet tudni. Az biztos, hogy a Barack Obama-féle enyhítésre épülő politika gyökeresen megváltozott Trump hatalomba jutásával: nemcsak utazási megszorításokat vezetett be az amerikai állampolgárok számára, de szigorította a szigetország elleni kereskedelmi szankciókat, például elrendelték azt is, hogy a Marriottnak be kell zárnia a kubai szállodáit, illetve maximalizálták azt is, hogy az Egyesült Államokban élő kubaiak mennyi pénzt utalhatnak haza – márpedig sokaknak ez jelentette a megélhetést. Mindezek a megszorítások oda vezettek, hogy több, nyugat-európai befektető is inkább lemondott arról, hogy Kubában fektessen be, ami tovább rontotta az ország gazdasági helyzetét.
A helyzet pedig egyelőre nem tudni, mikor fog javulni: bár Joe Biden amerikai elnök kampányában azt ígérte, hogy teljes mértékben visszatér az Obama adminisztráció politikájához, a CNN-nek egy kormányzati tisztségviselő elismerte, hogy még zajlik Trump intézkedéseinek felülvizsgálata, így egyhamar nem várható gyökeres változás az amerikai külpolitikában Kuba irányába.
Erre jött rá a koronavírus-járvány, amelynek következtében rengeteg ember vesztette el állását a turisztikai szektorban, amit követett az állami szektorból kiszorulók tömege, így nem kisebb feladat előtt állt a kubai állam, hogy
mintegy 7–800 ezer embert kellene új megélhetéshez juttatni a 11 milliós országban.
Kuba a szakadék szélén - interjú Horvát János volt havannai nagykövettel
A járvány, Donald Trump, valamint a mentor, Venezuela összeomlása totális válságban a kubai gazdaság, és most nincs, aki segítsen - véli Horvát János, Magyarország egykori havannai nagykövete. Szerinte a szovjet összeomláshoz hasonló forgatókönyv jöhet: a titkosszolgálat vezetői átmentik hatalmukat egy új világba.
Mindez együtt már önmagában sok kubait hozott szinte lehetetlen helyzetbe, a végső lökést pedig egyrészt az adta, hogy július közepén rekord mennyiségű új fertőzöttet és halottat regisztráltak a helyi egészségügyi hatóságok, másrészt pedig az, hogy hatalmas hőség volt az országban. San Antonio de los Banosban, a Havannától nyugatra fekvő, mintegy 46 ezer lakosú városban például a CNN tudósítása szerint azért vonultak az utcára az emberek, mert megelégelték az állandó áramkimaradásokat a kánikula közepén.
"Az elmúlt egy hétben naponta csak 12 órán át volt áram. Ez volt az egyik dolog, ami kirobbantotta az egészet" – magyarázta a lapnak az egyik tüntető. Márpedig az, hogy a kisebb városokban és nemcsak a nagyobb településen is tüntetnek, a BBC szerint egyfajta fordulópont: itt ugyanis a helyi rendfenntartó erők könnyen felismerhetik a tiltakozókat – még akkor is, ha maszkot húznak.
A vasárnapi tüntetéssorozatot végül úgy sikerült lezárni, hogy az állam az utcára vezényelte a hadsereget, míg az április óta hatalmon lévő Miguel Díaz-Canel felszólította a híveit, hogy vonuljanak az utcára és „védjék meg a kommunista forradalom eredményeit”.
Mindenre kiterjedő harc
A hétvégi tüntetések után nem meglepő módon akcióba lépett a hatalom és civil szervezetek híradásai szerint közel kétszáz embert tartóztattak le, köztük újságírókat is. Kedden például otthonában vettek őrizetbe egy youtubert, Dina Starst, aki elfogása idején éppen élő adásban nyilatkozott a spanyol televíziónak.
Ezután a híradások szerint meglehetősen csendesek voltak a havannai utcák, amiben az is szerepet játszhatott, hogy a kormány minden eszközzel megpróbálja megakadályozni a tüntetők kommunikációját. Ennek keretében az alig több mint két éve bevezetett mobilinternetet is korlátozták, ami kulcsfontosságú volt a vasárnapi tüntetések során: sokan ugyanis feltöltötték a vonulásukat a különböző közösségi oldalakra, így a hír, hogy az emberek az utcára vonultak, az eddigieknél sokkal gyorsabban terjedt és persze sokan ezen keresztül kommunikáltak is.
Itt nem állt meg a kormány, a londoni székhelyű NetBlocks például azt közölte, hogy a Facebook, a WhatsApp, az Instagram és a Telegram kubai szolgáltatásai is korlátozottan voltak elérhetőek hétfőn és kedden. A cég szerint "a Kubában megfigyelt korlátozások mintája a tüntetések szervezésére és a tüntetésekről szóló hírek valós idejű megosztására használt üzenetküldő platformok elleni folyamatos fellépésre utal". Mindemellett a NetBlocks szerint arra is figyelt a kubai kormány, hogy megmaradjon a normalitás látszata, ezért némi összeköttetés azért megmaradt.
A Facebook egyébként, amely a WhatsAppot és az Instagramot is tulajdonolja, a Reutersnek elismerte, hogy szolgáltatásait korlátozták az országban, egyben aggodalmát is kifejezte a történtek miatt.
Amikor pedig a kubai külügyminisztert kérdezték egy sajtótájékoztatón, hogy a kormány szándékosan korlátozza-e az internetelérést, úgy reagált, hogy a helyzet „bonyolult”. Szerinte az áramkimaradások is okozhatták a fennakadásokat, ám sokat mondó, hogy mindehhez hozzátette azt is, hogy "Kuba soha nem mondana le arról a jogáról, hogy megvédje magát".
Az, hogy az internet korlátozása mennyire hatékony, egy havannai lakos, Gino Ocumares fogalmazta meg a Reutersnek: „A mi fegyverünk az internet. Ha ezt elveszik, akkor fegyvertelenné válunk. A kormány nem akarja, hogy az emberek lássák az igazságot”.
Nem jött be
A kubai vezetés azonban nem érte el teljesen a célját, hiszen hétfő este újabb tüntetés kezdődött Havanna külvárosában, La Guinerában. Ezzel kapcsolatban már az állami média is elismerte, hogy volt halottja a megmozdulásnak, miközben több rendőrt is kórházba kellett szállítani. Arról ugyanakkor hallgattak, hogy pontosan mi okozta a tüntető halálát.
A La Guinerában tüntetők „le a kommunizmussal”, „szabadságot a kubai népnek” jelszavakkal vonultak az utcákon, azt pedig az egyik jelenlévő megerősítette a Reutersnek, hogy voltak összecsapások is a rendőrséggel. „Úgy gondolom, a kommunisták elvesztették a kontrolt, hiszen nincsenek megoldásaik az ilyen helyzetek kezelésére. Márpedig az emberek belefáradtak a túl sok megaláztatásba és elnyomásba” – mondta a 49 éves Waldo Herrera a hírügynökségnek.
A helyzetet bonyolítja, hogy Díaz-Canel felhívása nyomán a tüntetőknek nemcsak a rendőrökkel, hanem úgynevezett gyorsreagálású brigádokkal – a kormány által szervezett, civil újoncokból álló csoportokkal – is szembe kell nézniük.
„Az USA a hibás"
Nem meglepő módon a kubai vezetés hamar megtalálta a bűnbakot: az Egyesült Államokat.
A helyi hatalom szerint a politikusok "elemezték az ellenforradalmi elemek által szervezett provokációkat", és arra jutottak, hogy azokat az Egyesült Államok pénzelte Kuba destabilizálásának céljából.
Eközben az USA természetesen elítélte az erőszak alkalmazását, Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden például arra szólította fel a kubai kormányt, hogy tanúsítson önmérsékletet, illetve hagyja abba az internet blokkolását. A kubai események az egész régióra hatással vannak, a mexikói elnök hétfőn például arra kérte az Egyesült Államokat, hogy humanitárius gesztusként függessze fel a szankciókat. „A világ egyetlen országát sem szabadna elkeríteni és blokád alá vonni. Ez éppen az ellentéte az emberi jogok védelmének” – fogalmazott Andrés Manuel López Obrador.
Tony Blinken amerikai külügyminiszter pedig visszautasította a kubai kormány kritikáját, mondván, "súlyos hiba lenne a kubai rezsim részéről, ha azt, ami a sziget több tucatnyi városában történik, úgy értelmezné, hogy az Egyesült Államok tetteinek eredménye lenne”.
Ugyanakkor az USA nem enyhít, sőt, Alejandro Mayorkas amerikai belbiztonsági miniszter arra hívta fel a figyelmet a CBS szerint, hogy a kubaiak meg se próbáljanak az Egyesült Államok felé menekülni a tengeren át, mert nem fogják megkapni a menekültstátuszt, hanem egyből visszatoloncolják őket az anyaországukba, mindegy, hogy Kubából, Haitiből vagy bárhonnan máshonnan érkeznek. Aki pedig igazolja, hogy üldöztetés elől vagy kínzástól való félelmében menekült el, azt egy harmadik országba fogják áttelepíteni. Az eddigi gyakorlat szerint azon kevés menekülteket, akik eljutottak a meghallgatásig, a guantánamói haditengerészeti bázison interjúvolták meg a menekültügyi tisztségviselők. Ha pedig átmentek az első kihallgatásokon, akkor harmadik országokba, például Ausztráliába irányították áttelepítésre. Azt ugyanakkor Mayorkas most nem részletezte, hogy melyik lenne ez a harmadik ország.
Fordulópont?
Na ez az, amit még senki sem tud. Az biztos, hogy a kubai kommunisták eddig jellemzően a legapróbb hatalommal szembeni fellépést is elfojtották, most azonban úgy tűnik, hogy ha kis időre is, de kicsúsztak az események a kezük közül.
És persze Díaz-Canel rögtön egy Castróhoz, elődjéhez, Raulhoz fordult látványosan, hogy tanácskozzon a helyzetről, amivel nem titkolt célja volt, hogy ezzel is megerősítve a hatalmát, hiszen a Castrókra azért még mindig sok kubai tisztelettel tekint. Ám lehet, ez is kevés lesz.
"A szikra meggyulladt, nincs visszaút" – mondta Yoani Sánchez független újságíró kedden felvett rövid podcastjában a The New York Times szerint. Sánchez szerint "az emberek megérezték, milyen érzés szabadságot kiáltani Kuba utcáin".
Az internet szabadsága pedig – hiába igyekszik most már korlátozni azt a kormány – új távlatokat nyitott a másként gondolkodók számára. „Az egyetlen dolog, ami bátorságot adott az utcára vonulni az volt, hogy mások is ezt teszik” – fogalmazott egy kubai a lapnak.
Az események jelentőségét pedig talán egy kubai kormányellenes zenész, Denis Solís foglalta össze, akit épp akkor engedtek ki 8 hónapos börtönbüntetéséből, amikor a vasárnapi tüntetések kitörtek:
Nem tudom elhinni, mi történik. Erre vártunk 1959 óta. Valami, ami eddig lehetetlen volt, valósággá vált.
Mindehhez persze a kommunista hatalomnak is lesz egy-két szava.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Kormányellenes tüntetéseket hozott Kubában a Covid-járvány
Hasonló megmozdulásokra évtizedek óta nem volt példa a szigetországban.
Régóta nem volt akkora tüntetés Kubában, mint hétfőn
Legalább száz aktivistát, újságírót és tiltakozót tartóztattak le a hatóságok, a vezetés szerint az Egyesült Államok áll a háttérben.
