Kínából importált kulacsok, nejlonkupolák: tényleg álságos a fenntarhatósági expó?
Láthatóan nem sajnálták a pénzt a látványos kiállításra, és az idecsődített iskolások is élvezik. Azt csak remélhetjük, hogy a kormány is megfogad néhány, itt felvetett elvet.
Álságosnak nevezte kedd reggeli molinós akciójában a Greenpeace a Hungexpo területén megrendezett Planet Budapest Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozót, arra hívva fel a figyelmet, hogy miközben a fenntarthatóság jegyében szervez kiállítást, a magyar kormány káros tevékenységgel folyamatosan pusztítja a hazai élővilágot, nem tesz eleget azért, hogy csökkenjenek a káros gázok kibocsátásai, és megelőzzük a klímakatasztrófát.
Hogy Magyarország mennyit vállal a klímaváltozás elleni harcban, még a glasgow-i klímacsúcs idején szedtük össze:
Magyarország kényelmesen hátradől Glasgowban, pedig többre lenne hivatott a klímaharcban
Néhány, Áder János államfő által a hét elején bedobott, jól hangzó aduval már letudta bejelentéseit Magyarország a Glasgow-i klímacsúcson. Többre a COP26 kapcsán nem is igazán számíthatunk, de valójában túl alacsonyra tettük az első (2030-as) lécet a klímaharcban. Így bár előrelépés, hogy törvénybe foglaltuk a 2050-es klímasemlegességet, erőlködés lehet a vége.
De milyen is valójában ez a zöldszervezet által álságosnak bélyegzett expó? Röviden:
ellentmondásos.
A kiállítótér összesen öt pavilont foglal el, de ebből egyben csak étkezni lehet a fenntarthatóság jegyében. Ami itt annyit jelent, hogy a nyolc – két mézes és egy vizes, valamint különböző húsos, húsmentes és halas ételeket kínáló – fából ácsolt standnál mindenféle fenntarthatóságot hangsúlyozó feliratok olvashatók. Mint például, hogy fogyasszunk teljes értékű, helyi élelmiszereket, hogy az itthon is termeszthető lenmag több omega-3 zsírsavat tartalmaz, mint a népszerű, de a világ másik felén termelt chiamag, vagy hogy a hazai aszalt szilva is egy superfood.
Egy főételért amúgy 2500 forintnál többet kell kifizetni, de arról nincs információ, hogy az alapanyagok vajon fenntartható módon lettek-e előállítva.
Két pavilon szinte teljes mértékben a gyermekeké és a tanáraiké, lévén elsősorban iskolai csoportok számára lett kialakítva a fenntarthatóság élményszerű megismertetése céljából. Helyet kapott itt egy placc, ahol elektromos rollerekkel és robogókkal lehet körbe-körbe hajtani, kitelepült a tiszai hulladékgyűjtéseiről és újrahasznosítási kísérleteiről ismert PET Kupa, és itt van, a Heroes of the Future néven futó interaktív kalandjáték is. Ez az egyik fő attrakció a korábban több tucat ismert márka arculatát is kialakító Unger Zsolt márkaépítő-guru, a Planet Budapest kreatív vezetője szerint, igaz csak a szerencsés iskoláscsoportok számára, akik még időben pályáztak a pedagógiai programra.
Három nap alatt beteltek a helyek, ötszörös túljelentkezés volt
– mondta a keddi sajtóbejáráson Unger Zsolt, aki szerint összesen közel ötezer 10-16 éves általános és középiskolás járhatja végig a kilenc szobából álló, látványos díszletekkel, interaktív felületekkel kialakított pályát, ahol élő színészek kíséretében lehetnek résztvevői egy időutazásos fenntarthatósági tanmesének. "Hatvannégy színész játszik benne öt karaktert (egymást váltva), 20 percenként indulnak a 30 fős iskolai csoportok” – sorolja a több mint 70 perces színjáték adatait a kreatív vezető.
A résztvevők többek között megtudhatják, hogy felborult a világ egyensúlya, hogy mennyi víz kell egy pamutpóló vagy a hamburgerhús előállításához, hogy milyen káros a túlfogyasztás, hogy milyen fontosak a méhek és persze a fenntartható hozzáállás.
Valóban pazar a díszlet és a kosztümök, az igyekezet is érezhető, hogy átadják a fő, kissé klisés volta mellett is fontos üzenetet, hogy a mostani generációkon múlik az utódok életminősége, de nem feltétlenül a fenntarthatóság jut az ember eszébe a megszámlálhatatlan projektorral, kamerával felszerelt, sok habosított műanyagból, nylon-kupolákból felépített, a színfalak mögött több mint 150 szakember által működtetett monitorok, számítógépek és keverőasztalok tucatjai segítségével irányított, hat napig működő, a kreatív vezető által is hangsúlyozott hollywoodi jellegű produkcióról. Igaz, már folynak a tárgyalások, hogy egy megfelelő helyszínen még 1-2 évig működhessen, és a remények szerint sikerülhet külföldre is kölcsönadni a sajátos pedagógiai élményprogramot.
A gyerekek ettől függetlenül élvezték. A hvg.hu-nak válaszoló újpesti iskolásoknak mondjuk pont a túlfogyasztást karikírozni szándékozó, szirén-hangú dallal a fölösleges árucikkek megvásárlására biztató karakter jött be leginkább. Igaz, megtanulták azt is, hogy “nem szemetelünk” és hogy “kulacsból isszuk a vizet”. Az fő üzenetekre minden résztvevőt egy-egy bőrszíjra fűzött (hazai gyártású) porcelángolyó, valamint egy logózott alumíniumkulacs is emlékezteti, amit a játék végén kapnak ajándékba, pamutzsákban átadott szendvicsek mellett.
A szóróajándékok, különösen a Kínából importált kulacsok láttán halkan felnyög a háttérben egy greenwashinggal foglalkozó szakértő.
Pedig a kreatív vezető szerint 80 fős csapata komolyan vette a feladatot, a harmadik pavilonban 10 ezer négyzetméteren Your Planet névvel illetett élménytérben igyekeznek elmagyarázni a fenntarthatóság mibenlétét a víztisztítástól a hulladékkezelésen át az élhető városokig. Van látványos szemléltetés arról, arányaiban mennyi az a víz, amit ténylegesen mindennapi használatunkban van (nagyon-nagyon-nagyon kevés), miért fontos a városok zöldítése, a biciklizés vagy milyen érzés fán, szalmán, kövön, avaron sétálni. Persze nem maradhatnak el a VR-eszközök sem, legyen szó akár a víztisztító-telep makettjének kiterjesztett valósággal felturbózott terepasztaláról, de megidézhetjük a szintén ehelyütt megrendezett vadászati kiállítás VR-lövöldözős produkcióit is, virtuális vadak helyett csúnya, nagy csatornaszörnyre fogva vízipisztolyunkat.
A kreatív vezető ugyanakkor igyekszik eltávolítani a mostani rendezvényt az itt szintén jelentős adófizetői hozzájárulással rendezett, és sokak által kritizált korábbi nagyszabású eseményektől, hangsúlyozva, hogy “tényleg próbáltunk jó dolgot csinálni legjobb szakemberekkel, a legnagyobb elhivatottsággal”. Ennek érdekében olvastak el két hónap alatt 12 ezer témába vágó oldalt a kiállítás tartalmának összeállítói, ezért vannak zömében kartonból a Your Planet információs szigetei és a szakkiállítás standjai, ezért van garancia arra, hogy a szőnyegeket újrahasznosítják (és újra szőnyegek lesznek belőlük), ezért hívták meg 120 ország képviselőit, hogy fenntartható megoldásokat keressenek a kapcsolódó világtalálkozón, illetve ezért ültetnek első ütemben 700 fát az esemény karbonlábnyomának kompenzálására.
A szakkiállításra pedig olyan kiállítókat kerestek a V4-es országokból, akik valóban kézzelfoghatóan tesznek valamit a fenntarthatóságért, és “az igazi fenntarthatóságban látnak üzletet”. A kiállítók között valóban vannak ilyenek, mint például beltéri komposztálókat kínáló cégek, egy sor közművállalat a vízügytől kezdve hulladékkezelőkig, mezőgazdasági vállalkozások a takarmánycélú rovartermesztőtől a precíziós drónos permetezőszolgáltatást kínálóig.
Ugyanakkor vannak olyanok, amelyek csak második pillantásra tűnnek fenntarthatónak, mint például egy városi haszonjárműveket gyártó cseh cég, vagy a több autómosó vállalkozás. Értjük, előbbiek a városok fenntartásában játszanak fontos szerepet, igaz, mint cikkünk megjelenése után jelezték, a kiállításra nem a jelenleg honlapjukon kínált Euro ötös dízelmotorral szerelt eszközeiket mutatták be, hanem már a fenntarthatóság jegyében fejlesztett elektromos, illetve hidrogénhajtású platformok. Utóbbiak pedig azt ígérik pár deciliter vízzel és mikroszálas kendővel varázsolják tisztára autónkat.
Legalábbis ellentmondásos a kiállítótér közepén az egyik legnagyobb standon berendezkedő, a legszennyezőbb hazai energiatermelőt, a Mátrai Erőművet is üzemeltető MVM standja, amely szélerőművet választott dekorációs elemnek abban az országban, ahol utoljára tíz éve állítottak szolgálatba ilyet, és gyakorlatilag tilos szélerőművet építeni. Persze lehet, hogy csak a Greenpeace többszöri tiltakozó akciói zavarják meg értékítéletünket.
Palkovicsnak üzentek Áder szavaival Greenpeace-aktivisták
„A bolygó felmelegszik és élhetetlenné válik, akár már az unokáink számára, s hogy ez ne így legyen, vissza kell fogni a széndioxid-kibocsátást" - mondja Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport igazgatósági tagja. Az energiacég a nagy nemzetközi vállalatcsoport tagjaként úttörő szerepet játszik Magyarországon a fenntartható energetikai megoldások elterjesztésében, az e-mobilitástól, a napelemes rendszerek telepítésén át, egészen az évtizedekkel ezelőtt épített villamos hálózatok fejlesztéséig.
Elgondolkodtató mindenesetre az is, amit egy lelkes cseh kiállító mesél a karbonlábnyom faültetéses kompenzálásával kapcsolatban. Martin Tušer, a Treeib nevű vállalkozás üzletfejlesztési igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy sokkal több karbonkibocsátást lehet ellentételezni idős, nagy fák megóvásával – vállalkozásuk ehhez kínál egy speciális vízzsákos, az idős fák gyökérzetének erősítését célzó öntözési megoldást –, mint újak ültetésével, amelyeknek nagy része pár év alatt el is pusztul.
Ha a városligeti építkezésekre, a Fertő tavi beruházásra, a Balaton-parti fapusztításokra gondolunk, akkor valóban nagyon erős az ellentmondás. A kiállításon viszont tényleg érezhető, hogy nem sajnálták az igyekezetet, az energiát (és a pénzt), hogy valami nagyszabású legyen. “Soha nem csináltak ilyen mértékű, és ilyen tartalmú dolgot a fenntarthatóságról. Ez egy témaindító dolog, biztosan vannak gyerekbetegségei, lehet benne hibát találni” – mentegetőzik Unger Zsolt, aki kísérletnek, témalerakásnak nevezi a rendezvényt, amit – ha sikeres – bármelyik ország kölcsönkérhet majd. Azért reméljük, előtte még Magyarország kormányának tagjai is végigjárják, és megfogadják az itt felvillantott elveket.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
