szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

2,4 százalékra emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, a kamatfolyosó tetejét és alját pedig egyaránt feljebb tolta, miután kiderült, hogy 2007 óta nem látott szintre nőtt az infláció.

2,1-ről 2,4 százalékosra emelte a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot. Megemelték ezzel együtt az egynapos jegybanki betét kamatát is, 1,6-ről 2,4 százalékra, az egynapos fedezett hitel kamata 4,1-ről 4,4 százalékra nőtt, az egyhetes fedezett hitelé pedig szintén 4,1-ről 4,4-re módosult.

Az alapkamat tavaly július és idén június között állt a rekordalacsony 0,6 százalékos szinten, onnan előbb 0,3, majd 0,15 százalékpontos havi lépésekkel emelték, novemberben pedig visszatértek a 0,3 százalékpontos emeléshez, így a mai kamatdöntés előtt már 2,1 százalékos volt. Időközben viszont már nem ez lett az irányadó kamat: az egyhetes betéti tender kamatát egymást követő négy héten is megemelte az MNB, az most már 3,3 százalékos.

A bankok kötelezően az MNB-nél tartalékolják a pénzük egy részét, az ez után nekik járó kamat az alapkamat. Az egyhetes betéti tender kamata pedig azt mutatja, hogy mekkora kamattal tarthatják a bankok a pénzük egy hétig az MNB-nél. Mindkettő beépül abba, ahogyan a bankok a saját kamataikat árazzák. Ennek a működését részletesen itt mutattuk be:

Így mozgatja kilenc ember a forint árfolyamát

Sokan mondják, hogy a jegybank léphetne, ha ennyire gyenge a forint, de ritkán gondolunk bele, mit jelent pontosan ez az állítás. Hogyan tudja egy kis testület irányítani a forintárfolyamot, és egyáltalán, mi történik, amikor ők eldöntik, mi legyen a kamatokkal?

Az egynapos jegybanki betét kamata jelenti a kamatfolyosó alját, a teteje pedig az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata. Ezeket a mostani döntés előtt november 30-án változtatta meg legutóbb a Monetáris Tanács. Erre azért volt szükség, mert az egyhetes betét kamata már majdnem a kamatfolyosó tetejéig ért, vagyis egy szélesítés nélkül már alig maradt volna tér további kamatemelésre.

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke épp egy hete nyilatkozta azt a Világgazdaságnak, hogy minden héten nem fognak kamatot emelni. Az viszont egyértelmű, hogy az MNB 3 százalékos inflációs céljától – és még a 2-4 százalék közötti toleranciasávtól is – rettenetesen messze járunk: az infláció 14 éve nem látott szintre, 7,4 százalékra nőtt a múlt héten kiadott novemberi adatok szerint. Az elemzők és az MNB várakozása is az, hogy decemberre már lassulni fog az infláció, egyrészt a bázishatás miatt, másrészt azért, mert a benzin olcsóbb most, mint az előző hónapban volt. De a csúcsról lassan ereszkedünk:

Matolcsy György nemrég arról beszélt a Parlamentben, hogy 2022-re 4,7 és 5,1 százalék közötti inflációval számol a jegybank.

Az MNB most csütörtökön fogja közzétenni a negyedik negyedéves Inflációs jelentését, a jegybankelnök valószínűleg ennek a kiadványnak a számaiból idézett, amikor az Országgyűlésben minden korábbi prognózisnál rosszabb várakozásról beszélt. Azt a kormány már pedzegette, hogy ha a kiadás előtt álló Inflációs jelentés 2022-es számai jelentősen eltérnek azoktól, amikkel a költségvetés tavaszi elfogadásakor kalkuláltak, akkor akár át is írhatják a büdzsét. Ennek egy lépését már láthattuk: a nyugdíjakat januártól 3 helyett 5 százalékkal emelik meg. De azt is a változtatások előszelének tekinthetjük, hogy a kormány egy múlt heti határozattal 350 milliárd forint értékben halasztott el beruházásokat, Orbán Viktor pedig bejelentette, hogy leghamarabb a választások után kerülhet állami kézbe a ferihegyi reptér – ezt a Pénzügyminisztérium az „idei évi pénzügyi tartalékok növelésének” nevezte, ugyanúgy hívhatjuk megszorításnak is.

Matolcsy György az elmúlt hónapokban egyébként is többször kritizálta a kormányt a túlzott költekezés miatt – pontosabban azért, mert a nagy kiadások szerinte nem segítik elő a versenyképesség növekedését. Az inflációt azonban növelik, az egyensúlyi mutatóink pedig gyorsan romlanak, így hiába volt a gazdaságunk jelentős részében gyors a válság utáni helyreállás, sérülékenyebb az ország, mint egy éve volt – állapította meg Matolcsy. Szerinte „el kell engedni, vagy át kell ütemezni a hiányt termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét”.

Matolcsy György
MTI

Addig is, amíg ezt a kiadványt nem teszik közzé, abból tudunk kiindulni, amit a kamatdöntés indoklásaként közzétesz az MNB. Hagyományosan egy órával a kamatszintek bejelentése után, délután 3 órakor adnak ki egy indoklást, benne előrejelzéssel és a jelenlegi helyzet elemzésével, ez befolyásolhatja rövid távon a befektetőket.

Akik a döntést viszonylag nyugodtan várták: a forint egy kicsit erősödött a nap első felében, az MNB bejelentésére készülve. Ez azért nem túl nagy mozgást jelentett, csupán annyit, hogy egy euróért 367 helyett már csak 365-366 forintot kellett adni. A jegybanknak árfolyamcélja nincsen, minden alkalommal, amikor a gyenge forintot számonkérik rajtuk, az a reakció, hogy az MNB-t csak az infláció foglalkoztatja – de azért a gyakorlatban amikor túlságosan nagyot esne a forint, óvatosan be szoktak avatkozni.

A lépés a pénzügyi piac minden részére hatással van, leginkább azonban a változó kamatozású hitelesek számára jelent pluszköltséget a kamatfordulót követően. Azt pedig, hogy a mindennapi pénzügyeinkben mit jelenthet mindez, itt mutattuk be bővebben:

Mit érzünk meg a mindennapjainkban abból, hogy Matolcsyék már hetente emelik a kamatot?

Újra kamatot emelt csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank, ezúttal - ahogy egy héttel korábban is - az egyhetes betét kamatát vitték fel, a most már irányadónak tekinthető kamatszint így 2,9 százalékos lett. A cél az infláció leszorítása, ám ennél több következménnyel jár egy ilyen lépéssorozat.

(Kiemelt képünkön a Magyar Nemzeti Bank jelképe látható, mely Róna József 1904-ben készült alkotása)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!