Versenytorzító hagyományt folytat a kormány a nemzetstratégiai jelentőségű Vodafone-felvásárlással
Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt. A miniszterelnök az évek során rengeteg területen intézkedett így – felidézzük a legemlékezetesebb GVH-elpöcköléseket.
Hétfő esti rendeletével Orbán Viktor nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette azt, hogy 660 milliárd forint értékű felvásárlás keretében az Antenna Hungária (AH) közvetlen és egyedüli irányítást szerez a Vodafone Magyarország felett. Ezzel a húzással a kormány meggátolja azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a munkáját végezze - azaz, hogy megvizsgálhasson egy, a piac torzításának és a versenyszabályok áthágásának gyanúját alaposan felvető ügyletet. Márpedig a gyanúkat nemcsak az keltheti fel, hogy közvetlen és egyedüli irányításszerzés történik, hanem különösen az, hogy az AH 2019 ősze óta már birtokolja az egyik Vodafone-rivális, a Yettel negyedét. De ez még mindig nem minden.
A helyzet azért különösen pikáns, mert az AH a Mészáros Lőrinc mellől kinőtt, majd tőle függetlenedett, de szorosan a NER kötelékében megmaradt, és állami közbeszerzési sikersorozatokkal gigászira hizlalt 4iG leányvállalata. A konkrét tranzakcióban ők az egyik felvásárló fél, akik 51 százalékot szereznek a hazai Vodafone-ban. Vásárlótársuk pedig az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., mely ugyanekkor 49 százalékot szerez meg a cégben. Az államnak ráadásul az AH-ban is van részesedése, nem is kicsi, 23 százalékos – a 4iG több mint 70 százalékot birtokol a műsorszóróban.
Tíz év GVH-hessegetés
A nemzetstratégiaivá nyilvánítás az Orbán-kormány örökös ütőkártyája azokban az esetekben, amikor a normál piaci viszonyok között elképzelhetetlen ügyleteket akarnak átnyomni. Erre az egészre 2013 óta van lehetőségük, vagyis idén lesz tíz éves a GVH-hessegetési törvény.
A módosítót, mely ezzel a céllal felülírta az 1996-os versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt, Koszorús László fideszes képviselő adta be 2013 októberében, majd azt rövid úton meg is szavazta a parlament. A módosító szövege szerint a kormány akkor kap felhatalmazást az engedélykötelesség átlépésére, ha azt közérdek – „különösen a munkahelyek megőrzése, az adott ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése, az ellátás biztonsága" – indokolja. Az eddigi tapasztalatok alapján a kormány a közérdeket az ilyen, GVH-kiiktató esetekben elég rugalmasan kezeli, a Vodafone-ügynél például indoklásuk szerint „Magyarország telekommunikációs ellátásbiztonsága" érdekében jártak el.
Bármit is tegyen ezután, minden bizonnyal ez lesz Koszorús pályafutásának legjelentősebb hagyatéka. Hogy ezt a csúcsteljesítményt már nem fogja tudni überelni, azt az garantálhatja, hogy Koszorús 2014-ben már kiszorult a parlamentből. Nem engedték el azért teljesen a kezét, 2014 és 2015 között fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárként tevékenykedhetett – egyébként nem sokkal azután nevezték ki, hogy visszaadta fogyasztóvédelemből szerzett diplomáját, miután szerinte sérelem érte egykori tanárát.
Koszorús helyettes államtitkári működése lezárultát követően négy évvel kapott ismét reflektorfényt, amikor 2019-ben a Rogán Antal irányítása alá tartozó, kormányzati informatikai beruházásokkal foglalkozó Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja lett.
Telekommunikáció
Csak tíz év telt el, de máris nagyon gazdag történelme van a versenyhivatali vizsgálódások lepattintásának. Orbánék eddig összesen 41 alkalommal éltek a lehetőséggel (ebből kettőt néhány hónap múlva hatályon kívül helyeztek, de még később újrázták őket, és akkor már úgy is maradtak). Mivel ez csak rendelettel történhet meg, egy egyszerű kereséssel listázható minden olyan Magyar Közlöny, melyben a kormány élt a lehetőséggel. Az alábbiakban nem vesszük sorra az összes ilyen esetet, azt azonban felidézzük, melyek voltak a legnagyobb horderejű és legemlékezetesebb alkalmak – egészen a Vodafone-ügylet vizsgálat alól való felmentéséig.
A mostani tranzakcióban kulcsszerepet játszó Antenna Hungária ügyében egy jóval korábbi alkalommal már intézkedett Orbán Viktor. Akkor persze az AH még nem volt a 4iG leánya, sőt még csak magyar kézben sem volt – éppen ennek eléréséért nyúlt rendelethez a miniszterelnök.
Az AH 2014 elején még a francia TDF csoport tulajdonában állt, a visszavásárlását könnyítették meg közérdekből az év tavaszán. A könnyített pályán mozgó vásárló ekkor még az állami NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. volt, az indoklás pedig az, hogy a műsorszóró visszaszerzése „hozzájárul a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában megfogalmazott célkitűzések eléréséhez és a közfeladatok ellátásához nélkülözhetetlen távközlési szolgáltatások megfelelő minőségi és biztonsági szintű ellátásához."
Az AH aztán tavaly február végén a 4iG-hez került, szintén GVH-mentesített módon. De Jászai Gellért vállalatának sem ez volt az első ügylete, ami megkapta a felmentést a vizslatás alól. Az IT-óriás korai karácsonyi ajándéknak örülhetett 2021. december 21-én, amikor a kormány rendelettel tette teljesen zökkenőmentessé a Digi Távközlési Kft. beolvasztását (indok: telekommunikációs ellátásbiztonság). Nem mintha a GVH addig foglalkozott volna az ügylet engedélyezési kérelmével. Pedig egy 232 milliárd forintos ügyletről volt szó.
Gáz
Tekerjünk vissza 2014-ig: az év januárjában kezdődött el az energiapiacon a Nagy Állami Visszavétel, melynek első lépéseként vizsgálatblokkolóval szerelték fel az MVM-Fővárosi Gázművek ügyletet. Az állami cég a Nemzeti Energiastratégiát a kalapjára tűzve simán megszerezhette a Gázművek majdnem felét az RWE Gas International N.V.-től. A stratégiai indoklás: „a fogyasztók megfizethető energiaellátásának biztosítása kizárólag az állami szerepvállalás megerősítésével, azon belül jelentős piaci részesedéssel rendelkező földgázpiaci társaságokban társasági részesedés megszerzésével érhető el." Ez egyébként jóval reálisabb indoklásnak tűnik, mint az, hogy „nem biztos, hogy tudunk majd telefonálni, ha nem lesz magyar kézben a mobilszolgáltató."
A Főgáz-részvények fennmaradó részét az állam az év augusztusában átvette a fővárostól, a fenti módon szerzett, közel 50 százalékot a Magyar Fejlesztési Bankhoz és vagyonkezelőjéhez juttatták, majd a papírok 100 százaléka egy újabb GVH-mentesített eljárással az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz került, de ez már 2017 júniusában történt. 2014 októberében a Magyar Gáz Tranzit Zrt. lett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő révén az államé, majdnem egy évvel később pedig az addig francia tulajdonban lévő a GDF Suez hazai földgázszolgáltatója lett a Főgázé. 2017 novemberében Orbán Viktor már az Égáz–Dégáz Földgázelosztó Zrt. 100 százalékának akadálymentesített benyeléséről rendelkezett – a kedvezményezett fél az NKM Nemzeti Közművek volt.
Villany
A magyar konnektorba magyar áramot-elv 2016 októberének végén kezdett el megvalósulni, amikor a svájci Alpiq AG-tól döccenőmentesen az MVM-hez került a Csepel II. Erőmű. A gázerőmű tulajdonosváltását szűk két hónappal követte az EDF Démász az EDF International S.A.S.-ból való kiválása és az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatóba olvadása. Négy nappal később az MVM kisimított pályán szerzett részesedést az ENKSZ-ben, majd 2017 januárjában tőkeemeléssel 50 százalékos tulajdonossá vált.
2021 május végén az MVM Energetika 100 százalékban benyelte az Émász Hálózati Kft.-t, tavaly áprilisban pedig az E.ON Áramszolgáltató Kft. olvadt be az állami cégbe rendeleti áldás kíséretében. A legemlékezetesebb tranzakció a GVH-mentesített áramügyletek között azonban kétségkívül az volt, amikor az MVM 2020 márciusában, alig több mint két évvel azután, hogy eladta neki, alaposan túlárazottan visszavásárolta Mészáros Lőrinctől a veszteséges Mátrai Erőművet.
Média
A nemzetstratégiai szempontból valószínűleg legcinikusabb GVH-lepattintást a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány ügyében intézte el a kormány, 2018 december 5-én. A KESMA akkor simán elfogadhatta a neki felajánlott Opus Presst, Echo TV-t, New Wave Media Group-ot és Magyar Idők Kiadót. A kormányközeli médiaholding így több száz sajtótermék tulajdonosa lett, beleértve a teljes megyei lappiacot. Több mint 450 NER-kiadvány vezénylésével vehették fel a harcot a csak Orbán Viktor népmeséiben élő „baloldali médiatúlsúllyal" szemben.
Ebben az esetben a kormány a kiadott sajtóközleményében „a print médiakultúra megmentésével" indokolta a GVH-blokkolót. Az nem világos, hogy a nyomtatott média megállíthatatlan hanyatlását a KESMA hogyan tudná megfékezni, az viszont tény, hogy állami hirdetésekkel a felszínen lehet tartani a zuhanó példányszámú lapokat. Mint hogy ezek a kiadványok – online társaikkal együtt – beállítódástól függően hol finomabb, hol kendőzetlenebb kormánypropagandát tolnak, ezt az intézkedést helyesebb volna nemzetstratégiai helyett kormánystratégiai jelentőségű vizsgálatmentesítésnek hívni.
Szuperbank
Régóta akar már Orbán Viktor egy ellen-OTP-t, nehogy Csányi Sándor túl nagy kényelemben érezze magát. A kormányközeli „szuperbankként" elhíresült koncepció megvalósítása 2014 februárjában indult meg nemzetstratégiailag, amikor összefonódhatott a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. Július végén pedig az állam, „tekintettel a munkahelyek megőrzésére, a fontos fennálló szerződések fennmaradásának elősegítésére és mindezeken keresztül a pénzügyi ellátás biztonságának fokozására", akadálymentesen felvásárolhatta az MKB Bankot.
A következő év márciusában a kormány sima irányításszerzést biztosított a Budapest Bankban a mostani Vodafone-társfelvásárló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek, 2020 decemberében pedig az év nyarán megalakult Magyar Bankholding Zrt. szerezte meg a Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank, valamint az MKB Bank és az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank részvényeit „a magyar pénzügyi szektor versenyképességének növelése érdekében." 2022 júniusában az orosz-ukrán háború miatt bedőlt Sberbank Magyarország hitelportfóliója landolt ellenőrzés nélkül az MKB-nál.
A végül MBH Bankra keresztelt szuperbank tagjai azóta csendben, rendben fuzionálgatnak egymással, de mivel már minden házon belül van, ehhez már nincs szükség további kormányzati segítségre.
Meddőségi centrumok
Sok területbe belenyúltak kedvezményezettek a nemzetstratégiai felmentéssel, de a legmeglepőbb húzások között mindenképpen ott volt az, amikor 2019 decemberében az állam a GVH-ellenőrzés alól kormányzatilag felmentve rátette a kezét egy sor meddőségi centrumra, „tekintettel a népességfogyás hatékony megállításának és a meddőségi kezelések széles körben elérhetővé tételének szükségességére." A Forgács Intézet Egészségügyi és Szolgáltató Kft.-ben, a Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézet Kft.-ben, a Kaáli REK Reprodukciós Központ Kft.-ben, a Pannon Reprodukciós Intézet Kft.-ben, a Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft.-ben és a Sterilitas Egészségügyi Ellátó Kft.-ben, valamint a hozzájuk tartozó, a tevékenységükhöz szükséges ingatlanokban szereztek irányítást. 2021 szeptemberében pedig még a Róbert Károly Meddőségi Centrum Kft.-ben.
Különös mellékízt ad a fenti, a népességfogyást fékezni célzó lépésnek az a 2015-ös, a népességfogyást minden kétséget kizáróan elősegítő intézkedés, mely a Tabán Trafik és a BAT Pécsi Dohánygyár összeolvadásának megsegítésével létrehozta az ország összes Nemzeti Dohányboltjának monopol beszállítóját, az Országos Dohányboltellátó Kft.-t. A fentiektől független, de szintén emlékezetes fordulat volt az is, amikor 2014 szeptemberében az állam, „tekintettel a munkahelyek megőrzésére, és a hazai járműipar fejlesztésére" benyelte a Bombardier MÁV Hungary Kft.-t, melyből később megszületett a Dunakeszi Járműjavító – aminek aztán hat évvel később a 90 százalékát szerezték meg az oroszok. Ők tavaly nyáron kiszálltak a cégből, a helyükre a vállalatban már amúgy is érdekelt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter ugrott be.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
