És akkor annak kell örülnünk, hogy az élelmiszerek már csak 44 százalékkal drágulnak
Ahogy múlt héten korrupcióban, most inflációban verte meg Magyarország az egész Európai Uniót. Pedig itt a legnagyobb az ársapka, még ha az több kárral is jár, mint amennyi haszonnal, még szerencse, hogy a pizza árát nem korlátozták, mert még drágább lenne az is. Jártunk a héten a Velencei-tónál, és megnéztük, milyen sikerrel jár a vízpótlás, megnéztük, hogyan lenne leküzdhető a gyógyszerhiány, és hüledeztünk Mészáros Lőrincné ruháján. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Ez is mutatja azt, hogy az árstop mennyire nem tudta megállítani a drágulást. Ma már nem csak minden érintett gazdasági szereplő – beleértve a kormányközelieket –, de Nagy István, a kereskedelemért felelős agrárminiszter is arról beszél, hogy ki kellene vezetni, a kormány április 30-ig mégsem teszi. Közben azért folyamatos razziákkal stresszelik a kereskedőket, csak hogy a kormánypárti sajtót olvasók még véletlenül se gondolják, hogy az árstop bukása miatt a kormányt terheli a felelősség.
Annak azonban már van több jele, hogy enyhül az árakra terhelődő nyomás: két diszkontlánc is bejelentette a héten, hogy jelentősen csökkenti a saját márkás vaj árát, méghozzá azért, mert az alapanyagot olcsóbban tudják beszerezni.
A magyar infláció így is Európa-rekorder, különösen az élelmiszerek árának a növekedése kiugró. A héten kiderült, hogy a Pick szalámit sokkal olcsóbban lehet megvásárolni Németországban, és az is, hogy a pizza is messze nálunk drágult meg a legjobban az elmúlt évben.
A kiugró drágulásnak van egy súlyos következménye is: hónapok óta esik vissza a hazai boltok forgalma, különösen az élelmiszerboltokban nézik meg az emberek, mire adnak ki pénzt. A KSH adatai szerint ugyan 5,3 százalékkal többet vásároltak a magyar boltokban 2022-ben, mint egy évvel korábban, ami jónak tűnik, ám az ördög ott van a részletekben: a növekedés legfőbb oka ugyanis az, hogy a benzinkutak 24,2 százalékkal növelték a forgalmukat, ételből már kevesebbet vettek, mint 2021-ben. És kevesebb fogyott alkoholból is (igaz, több pénzért) – ez már a Zwack gyorsjelentéséből derült ki, egy reprezentatív felmérésből pedig az, hogy az emberek úgy látják, életszínvonalukat leginkább napi költésük változása, vagyis az élelmiszerárak megugrása befolyásolja.
A héten bemutattuk az árstop másik oldalát is: hogyan élték túl a független benzinkutak az üzemanyagárstop több mint egy évét? Azt eddig is lehetett tudni, hogy összességében százmilliárdos nagyságrendű a káruk, mi most egy konkrét töltőállomás-üzemeltető példáján részletesebben is megismerhettük, miből állt össze a veszteség, és milyen lépésekre kényszerült a vállalkozás, hogy fenn tudjon maradni.
Volt itt eladott tartálykocsi és telephely, több tízmillós banki kölcsön, kényszerű tőkeinjekció más érdekeltségekből – ilyen és ehhez hasonló lépésekre kényszerültek a kis benzinkutasok, hogy kompenzálják a 2021 őszén bevezetett benzinárstop miatt elszenvedett veszteségeiket, nem beszélve a Mol által elvitt nagy vevőikről.
Mit tegyen az, akinek nemhogy benzinre nem telik, de autója sincs? Vonatozhat. A MÁV-ot számos bírálat éri, de tény: javul a szolgáltatás. Mi most egy speciális elemét néztük meg ennek, a késő esti, éjszakai vonatozást. Jó hír, hogy már a megyeszékhelyek többségére el lehet jutni este kilenc után induló járattal is.
A 2001-eshez, de néhány vonalon még a 2015-öshöz is képest jóval nagyobb a változás, ha azt nézzük, hogy mi a helyzet az elővárosi járatokon. Az ezredfordulón egyetlen vonal volt Budapest környékén, ahova éjfél után még járt vonat: a Nyugatiból éjjel negyed egykor elindult egy járat Ceglédre. A legutóbbi, tavaly decemberi menetrendváltással már csak egyetlen olyan elővárosi járat maradt – a lajosmizsei –, ahol ne lenne éjfél után vonat.
Magyarországot nemcsak az infláció miatt szokás Európa-rekordernek említeni, de a Transparency International nemrég publikált felmérése alapján a korrupcióban is az unió élén állunk. Nemcsak itt van azonban baj, hanem Ukrajnában is.
Ez az egyik legnagyobb akadály – békeidőben – az ország uniós tagsága előtt, amit számon is kérnek időről időre Brüsszelben Volodimir Zelenszkij államelnökön.
A politikus e heti európai turnéja azonban, amelynek során útba ejtette Brüsszelt is elsősorban nem erről szólt. Az Európai Parlament plenáris ülése előtt Zelenszkij arról beszélt, hogy hazája az európai értékekért küzd Oroszországgal szemben, ami és megjelenése az uniós csúcson nagy tapsot is érdemelt az állam- és kormányfők legtöbbjétől. Orbán Viktor nem tűnt ilyen lelkesnek.
Hiába azonban a lelkesedés, sokkal tovább nem jutottak az olyan, Ukrajna számára fontos kérdésekben sem, mint a fegyverszállítás.
Pénzügyi botrány nemcsak a kijevi vezetést rázta meg a közelmúltban, de az elmúlt évtized egyik legsikeresebb angol fociklubját, a Manchester Cityt is. A klubot hétfőn éppen azzal gyanúsította meg a Premier League, hogy fennállása legsikeresebb szakaszában száznál is több pénzügyi szabályt szegett meg. A vádak között szerepelnek mesterségesen felduzzasztott szponzorációs szerződések, titkos extra fizetés az edzőnek, az esetleges pénzügyi szabályszegés kivizsgálásának akadályozása.
A felfutó széria kezdete egybeesik a klub eladásával: 2008-ban vásárolta meg az Abu Dhabi United Group for Development and Investment (ADUG), egy Egyesült Arab Emírségek központú magántőkealap, amelynek tulajdonosa Manszúr bin Zajed al-Najan sejk, az abu-dzabi királyi család tagja és az elnöki ügyek minisztere. Valószínű azonban, hogy egy még egy nála is jóval tőkeerősebb entitás áll az ADUG mögött: Abu-Dzabi kormányzata.
Több milliárdos kárt okozott a múlt hétvégi viharos időjárás, és volt egy érdekes következménye is: szombaton egy napra megnőtt a Velencei-tó vízszintje. A tó elapadásának problémája azonban ezzel nem oldódott meg.
Pedig videoriportunkból kiderült: mindenki igyekszik a környéken, hogy több víz jusson a Velencei-tóba, a civilek a környező települések árkait tisztogatják, a vízügy a Pátkai-tározót engedi le a minimum vízállásig. A tó vízszintjét ezzel 4 centiméterrel tudják emelni, de hiába volt az átlagosnál jóval csapadékosabb a január, még így is sok hiányzik az optimális vízszinthez. A szakértő szerint a drága és kockázatos egyéb vízpótlási módszerek helyett érdemes lenne felülvizsgálni azt, ahogy a Velencei-tó használatáról gondolkodunk.
Az egész világot sújtja a gyógyszerhiány, Magyarországon is több mint 1500 szer számít hiánycikknek. A termékínséget a kontinens gyártói kapacitásainak növelésével enyhíteni lehetne, de a magas energiaárak miatt több gyártó ebbe nem mer belevágni, különösen úgy, hogy a támogatott készítmények előállítása évek óta egyre veszteségesebb nekik.
Az enyhülést a tavasztól – és a téli járványok visszaszorulásától – remélik rövid távon, de az is kérdés, mit szólnak a gyógyszergyártók azokhoz a tervekhez, amelyekkel az Európai Bizottság igyekszik megreformálni (és olcsóbbá tenni) a gyógyszerek árát az EU-ban.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
