És akkor nácizással hozná haza az EU-s pénzeket a Fidesz
Kocsis Máté durva nácizással sietett Orbán Viktor védelmére, aki szerint a „liberális EP-képviselők ismét megtámadták Magyarországot”. Pedig jól jönne az az EU-pénz, hiszen szakértők szerint a kormányzati célnál jóval nagyobb hiány és kisebb növekedés várható. Vannak persze fontosabb dolgok is, mint számokkal bíbelődni, különösen, ha a főnök annyira meg akarja szerezni a repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokról is lemond a befektetők javára. Közben a nemzetközi helyzet is fokozódik, immár Pakisztán lövi Iránt. Ha pedig elegünk van az egészből, melegebb éghajlatra is elutazhatunk. De hova és mennyiért? Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Orbán Viktorszerint a „liberális EP-képviselők ismét megtámadták Magyarországot”. Így reagált a miniszterelnökünk az Európai Parlament (EP) szerdai, Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalására és az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatás körüli vitára.
Az EP pert indít az Európai Bíróságon, mert az Európai Bizottság részben felszabadította a Magyarországnak járó forrásokat – miként ezt Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő az EP plenáris ülése előtt már egy nappal bejelentette. Erre azonnal lendületbe is jöttek a fideszes megmondóemberek, köztük Kocsis Máté frakcióvezető, aki keményen le is nácizta Daniel Freundot.
Az EP-vitáról itt írtunk bővebben:
Nem volt kellemes Von der Leyennek a Magyarországról tartott vita az EP-ben, hamar távozott is
Az Európai Parlament vitát tartott, ahol a decemberi Európai Tanács eseményeit összegezték, előkészülve a következő, februári találkozóra. A képviselők nem voltak elragadtatva attól, hogy az Európai Bizottság feloldott 10 milliárd eurónyi befagyasztott EU-forrást Magyarország számára, és a hangulaton nem segített, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök már a vita elején távozott.
Nem véletlen a durva fröcsögés, hiszen, ha tényleg jön a feloldott EU-s pénz, nyomhatja a sikerkampányt a Fidesz a 2026-os választások előtt. Kamattámogatott hitelekre és foglalkoztatásjavításra mehet az uniós források nagy része. A programok jövőre pörögnek fel, hogy a 2026-os választásokra beérjenek a gyümölcsök.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, miközben gyakran hangoztatja, hogy az országnak tulajdonképpen nincs szüksége uniós forrásokra, hiszen azokat prímán képes pótolni a Keletről beáramló működő tőke, éppen a december vége óta újra elérhető uniós támogatásokból kívánja felpörgetni a gazdaságot.
A belengetett foglalkoztatásnövelő pályázatokat és támogatott vállalati hiteleket a tárcavezető nem a CATL vagy a BYD jüanjaiból tervezi fizetni, hanem a gazdaságfejlesztést és az innovációt szolgáló, uniós Ginop Plusz-keretből. De hát engedhet-e az EU még egyszer Orbán Viktor zsarolásának?
Ha tényleg jön a feloldott EU-s pénz, nyomhatja a sikerkampányt a Fidesz a 2026-os választások előtt
Kamattámogatott hitelekre és foglalkoztatásjavításra mehet az uniós források nagy része. A programok jövőre pörögnek fel, hogy a 2026-os választásokra beérjenek a gyümölcsök.
Azt hihetnénk, hogy az ukrajnai háborúnak és a tanárok béremelésének semmi köze sincs egymáshoz, de nem is tévedhetünk nagyobbat.
A csütörtöki kormányinfón elhangzottaknak megfelelően késő este megjelent a kormányrendelet a tanári bérekről. Ez 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint, de általában szól a munkáltatókról, a szakképzésben dolgozókra is vonatkozik. Az év végén megjelent rendeletből ez még nem volt világos. A kormány pedig a törvényektől rendeleti úton történő eltéréseket most is az ukrajnai háborúra hivatkozva döntötte el.
A pedagógusok pedig most még jobban izgulhatnak, hogy ilyen fizetésekért kik rohamozzák majd meg a pozíciójukat. Főként akkor állhat meg az ütő bennük, ha elolvassák: Salgótarjánban elbocsátották a magyar alkalmazottakat és vietnámiakat vettek fel helyettük.
A pedagógusok várható havi illetményeit itt soroljuk fel:
Megjelentek az éjszakai Magyar Közlönyben a tanári béremelés részletei
Először a januárra járó tanárbéreket fizetik az emelt összegben, a kormány erre 340 milliárd forintot utalt ki.
A kormánynak közben olyan apróságokra már nem is marad ideje, hogy legalább eljátssza, hogy a költségvetés egy törvény, amelyet végre kell(ene) hajtania. Amolyan terv, még csak nem is cél, hanem eszköz – mondják róla a kormánytagok.
A GDP-arányos hiány 6 százalék körül alakult 2023-ban, de enyhe recesszió mellett ez nem kirívó, ha ragaszkodtak volna az eredeti tervekben szereplő 3,9 százalékhoz, akkor a növekedés mínusz 3 százalék lett volna – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Két nappal korábban Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Portfolión megjelent helyzetértékelésében azt írta: „a hiány értékelésekor ugyanakkor ne feledjük:
maga az éves költségvetés és annak végrehajtása nem cél, hanem gazdaságpolitikai eszköz a munkahelyek és az anyagi biztonság megőrzése érdekében”.
A 2023-as büdzsé hatályba lépésekor a hiánycél 3,9 százalék volt, ezt a Pénzügyminisztérium ősszel 5,2 százalékra, majd év végén 5,9 százalékra változtatta. Mármint közölte, hogy ez az új hiánycél, a törvény módosítására nem került sor.
A kormány már el sem játssza, hogy a költségvetés törvény lenne
Amolyan terv, még csak nem is cél, hanem eszköz - mondják kormánytagok a költségvetésről. Valójában a költségvetés egy törvény, amit a kormánynak végre kell(ene) hajtania.
Nem is számíthatunk arra, hogy 2024-ben ez máshogy lenne, hiszen piaci gazdasági szakértők szerint a kormányzati célnál jóval nagyobb hiány és kisebb növekedés várható.
2024-ben 4,7 százalék lehet a költségvetés hiánya – jósolja az Equlior Befektetési Zrt. előrejelzése. Ez jelentősen magasabb a költségvetési törvényben szereplő 2,9-nél. A hiány automatikusan csökkenhet a tavalyihoz képest, köszönhetően elsősorban a gazdasági növekedéssel járó magasabb adóbevételeknek és az alacsonyabb rezsikiadásoknak.
Ami a növekedést illeti, az Equilor 3,2 százalékos pluszt vár. Ez elmarad a Pénzügyminisztérium decemberi prognózisában szereplő 3,6 százaléktól, és jelentősen kisebb, mint a Nagy Márton által emlegetett „4 százalék körüli” növekedés.
Equilor: A kormányzati célnál nagyobb hiány és kisebb növekedés várható
A 2,9 százalékos hiány eléréséhez durva megszorítások kellenének.
Nemcsak a kormánynál, de a jegybanknál is próbálnak kreatívak lenni, így kerülhetett terítékre a gyorsabb kamatcsökkentés.
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ugyanannyi érv szól amellett, hogy a január végi kamatdöntő ülésen 75 vagy 100 bázisponttal csökkentsük a kamatokat – mondta a bécsi Euromoney konferencián Virág Barnabás MNB-alelnök. Az indoklás az volt, hogy az infláció a vártnál nagyobb ütemben mérséklődött a tavalyi év végén, a decemberi adat 5,5 százalék. A forint euróval szembeni árfolyama a 379-es szintről rögtön 381 fölé gyengült.
Terítékre került a gyorsabb kamatcsökkentés a jegybanknál, bezuhant a hírre a forint
Januárban 100 bázispontos kamatvágás jöhet a korábbi 75 bázispontos csökkentések után, ezzel 9,75 százalék lenne az alapkamat.
A költségvetés és a forint árfolyama persze hol érdekes akkor, amikor a kormány éppen gőzerővel a reptérvásárláson dolgozik, ami Orbánnak a kisvasút után személyesen is végtelenül fontos. Állítólag annyira meg akarja szerezni a Budapest Airportot, hogy a szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, amelyek hozzásegítik ehhez. Igaz, nem is ez a fontos: ha eljutnak a szerződésig, a miniszterelnök barátai újabb üzletekhez juthatnak.
Míg azonban a kormányhoz közel álló üzletemberek – tulajdonosi vagy beszállítói ágon – hasznot húzhatnak a nemzeti tulajdon erősítéséből, maga a köz nem feltétlenül nyer vele.
Budapest NER-port: Orbánnak személyesen fontos, a haveroknak nagy üzlet lehet a repülőtér megszerzése
A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak.
A vásárlás pedig nem egyszerű, a kormány külföldi befektetőkre szorul, mivel az államnak nemhogy elkölthető milliárdjai nincsenek, hanem éppen a hiányokat kellene tömködnie.
Eközben nyilván túlzott elvárás lenne, hogy még a versenyeztetéssel kapcsolatos bíbelődésre is pénzt költsön. Inkább nem is versenyeztet. Úgy különben is nehezebb lenne olyan Európától a Közel-Keletig vezető céghálót szőni, amelyből a NER-vállalkozóknak is csurran-cseppen:
Európától a Közel-Keletig vezető céghálót szőtt a kormány a Budapest Airport visszavásárlására
A budapesti repteret visszavásárolni tervező kormány külföldi befektetőkre szorul, mivel magyar államnak nemhogy elkölthető milliárdjai nincsenek, hanem éppen a hiányokat kellene tömködnie.
Magasabb érdekek is vannak tehát, mint a napelemesek egyszeri szempontjai. Nem csoda, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is csak reménykedni tudott a kormányinfón, hogy végre megkapják a pénzüket a napelemes pályázat nyertesei.
Miközben a pályázók évek óta a kifizetésre várnak, kivitelezőik – hiába az előlegek – a csőd szélén táncolnak, vagy már be is dőltek, mert nem jutottak hozzá a rég odaítélt összegekhez, miközben saját erőből kellett beszerezzék az eszközöket, azaz ily módon az államot finanszírozzák.
Gulyás Gergely is csak reménykedik, hogy végre megkapják a pénzüket a napelemes pályázat nyertesei
A pályázók évek óta várnak a teljes támogatás kifizetésére, kivitelezőik pedig - hiába az előlegek - a csőd szélén táncolnak, vagy már be is dőltek, mert nem jutottak hozzá a rég odaítélt pénzhez.
A hét képe: Az ukrán elnök előbb drámai beszéddel, majd tőle szokatlan mosolyoffenzívával igyekezett elnyerni országának a gazdagok támogatását a davosi Világgazdasági Fórumon, az első jelek szerint sikerrel.
Miközben itthon minden a megszokott módon folyik, a világ a feje tetejére állt. Az ukrajnai háború és az izraeli–palesztin konfliktus mellett Irán is csörgeti a kardot. Úgy tűnik, érdeke a világkereskedelmi káosz, de a piszkos munkát a jemeni húszikkal végezteti el a Vörös-tengeren.
A húszik a világgazdaság számára létfontosságú tengeri útvonalat támadnak a stratégiai helyen lévő Jemenből, és az amerikai és brit haditengerészettel is dacolnak.
Esztergomban a japán Suzuki, Berlin mellett az amerikai Tesla, a belgiumi Gentben a kínai tulajdonban lévő svéd Volvo állítja le ideiglenesen az autógyártást, a svéd IKEA egyes termekeinek hiányára figyelmeztet, a német Siemens a beszállítóival az ellátási akadályok elhárításán dolgozik. A hatás tehát jelentős.
Azt, hogy Irán kinek tesz be ezzel leginkább, ebben a cikkünkben elemeztük részletesen:
Irán érdeke a világkereskedelmi káosz, de a piszkos munkát a jemeni húszikkal végezteti el
A világgazdaság számára létfontosságú tengeri útvonalat támadnak a stratégiai helyen lévő Jemenből a húszik, akik az amerikai és brit haditengerészettel is dacolnak.
Ha pedig elegünk van az egészből, melegebb éghajlatra is elutazhatunk. Mint kiderült, több helyen is olcsóbban pihenhetünk télen a tengerparton, mint amennyiért síelni vagy belföldi wellnesshotelbe utazhatunk.
Ha valaki az árakat kalkulálná, vagy csak lehetséges úti célokról olvasgatna, itt jó helyen jár:
Télen is a tengerpartra? Jobban jövünk-e ki, ha síelés vagy belföldi wellness helyett választjuk?
Valóban olcsóbban pihenhetünk télen a tengerparton, mint amennyiért síelni vagy belföldi wellnesshotelbe utazhatunk? Kiszámoltuk, mennyire kell a zsebünkbe nyúlnunk, ha most mennénk egy hétre kikapcsolódni.
Persze a legtöbben nem nagyon álmodozhatnak arról, hogy télen is utazgassanak: akik megtehetik, nem sokkal vannak többen, mint az ország lakosságának tíz százaléka. Ha azzal számolunk, hogy a megélhetés mellett olyan fizetés kell, amelyből ilyen utazásokra is félre lehet tenni, akkor ehhez legalább nettó 750 ezer forintra van szükség havonta. A Központi Statisztikai Hivatal felmérései alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott magyarok nagyjából 3 százaléka keres havonta ennél többet, nettó félmilliónál többet pedig 18,2 százalék vihet haza.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
