Az infláció a következő hónapokban jó eséllyel még a toleranciasávunk felső szélének közelében marad – mondta az Index.hu-nak adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. A jegybanki toleranciasáv 2-4 százalék között van, a jegybank inflációs célja 3 százalék. Virág szerint az infláció ez év közepén bázishatások miatt átmenetileg ismét emelkedik, és 2025-ben elérhető a 3 százalékos célérték.

Virág Barnabás szerint

2022 őszén Magyarország egy pénzügyi válság előszobájába került.

Matolcsy György jegybankelnök 2023 őszén még csak árfolyamválság közeli helyzetként jellemezte azt az időszakot. 2022 októberében olyan helyzetben volt a magyar gazdaság, ahol a folyó fizetési mérleg hiányunk a GDP több, mint 8 százalékát tette ki, az inflációs rátánk 20 százalék fölé ugrott. Az állampapírpiaci hozamaink minden lejáraton kétszámjegyű tartományban voltak, és egyik évről a másikra az ország devizamérlege 10 milliárd euróval romlott csupán az energiaárak felrobbanása miatt – mondta Virág.

„A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2022. október közepén határozott döntéseket hozott. Az effektív kamatszint emelésével a devizapiacon felléptünk a forint gyengülésére játszó pozíciófelvételek ellen, miközben a modern kori Magyarország történetében egyedülálló módon öt hónapig a jegybank devizatartalékából biztosítottuk a hazánk energiaimportjához szükséges devizát. E két lépés együtt gyors eredményeket hozott” – emlékszik Virág. Az alelnök arra nem tért ki, hogy mind a mai napig vita tárgyát képezi, volt-e és mekkora felelőssége a jegybanknak a 2022 őszén kialakult helyzetben: az MNB – személyesen Matolcsy György – ugyanis deklarálta a kamatemelési ciklus lezárását 13 százalékon. Ez egyesek szerint hiba volt, ezt követően roppant meg a forint árfolyama, amire reagálva a jegybank egy kamatemelés vége utáni kamatemeléssel brutálisan magas, 18 százalékos irányadó kamatot vezetett be.

Mindenesetre Virág szerint egy sokkal stabilabb és biztonságosabb pozícióba kerültünk 2023 végére. Enélkül az aktuális viták bizonyosan nem arról folynának, hogy a 2024-es gazdasági növekedésünk 3, 3,5 vagy épp 4,0 százalék lehet-e.

A jegybank januárban okozott némi meglepetést, a legtöbb elemző ugyanis arra számított, hogy a korábbi 75 bázispontos (0,75 százalékpontos) kamatvágási ütemet a vártnál jobb inflációs adatok fényében 100 bázispontra gyorsítja.

A Monetáris Tanács januári értékelése szerint a makrogazdasági fundamentumok javulása lehetővé tette volna a kamatcsökkentési ciklus gyorsítását: a 100 bázispontos kamatvágás reális opcióként az asztalon volt. Ugyanakkor a kamatdöntést megelőző bő egy hétben olyan folyamatok indultak be, amelyek ellehetetlenítették ezt a lépést – magyarázza Virág Barnabás.

„Egyrészt elindult egy káros szakmai vita a vállalati hitelek referenciakamatának átalakításáról. Ennek a piaci fogadtatása negatív volt, amely véleményre a hitelminősítők is ráerősítettek” – mondta Virág arra utalva, hogy a Nagy Márton-féle Nemzetgazdasági Minisztérium egy „vitaindító” cikkben javaslatot tett a változó kamatozású vállalati hitelek esetében a referenciakamatok cseréjére a bevett Buborról a jelenleg annál alacsonyabb diszkontkincstájegy-hozamra.

Az NGM az MNB-nek a hitelkamat-váltásról: Semmi közötök hozzá, a bankokkal már megbeszéltük

Az NGM közzétett egy „vitaindító" írást a változó kamatozású hitelek referenciakamatairól. Amikor a jegybank vitába szállt, a tárca közölte, hogy jó dolog a vita, de köszönik szépen, ezt a bankokkal beszélik meg. És egyébként is a hiteltorzulás kialakulásáról a jegybank tehet.

„Ehhez adódott hozzá az Európai Tanács február eleji ülését megelőzően a Financial Timesban megszellőztetett információ, amely szerint Magyarország pénzügyi nyomás alá kerülhet. Ilyenkor függetlenül attól, hogy maga a háttérinformáció helytálló volt-e vagy sem, a befektetők már a felvetésre is idegesen reagálnak. Ez a két hatás együttesen a magyar gazdasággal kapcsolatos kockázati érzékelést rontotta, a kockázati felárainkat emelte. Átfogó mérlegelést követően végül a Monetáris Tanács nagy többsége úgy ítélte meg, hogy az esetleges gyorsításból adódó kockázatok fölülmúlnák annak várható előnyét, így maradt a 75 bázispontos csökkentés” – mondta Virág.

Ami a következő kamatdöntést illeti, Virág szerint

a januári inflációs adat érvet adhat a kamatcsökkentés átmeneti felgyorsításához, ugyanakkor a Fed és az EKB kamatcsökkentéseinek kitolódása a 75 bázispontos ütem megtartása mellett szól.

Az alelnök arról is beszélt, mikor fordulhat újra pozitívba a jegybank eredménye, s mikor kezdődhet meg a masszívan negatív – és egyelőre egyre nagyobb mínuszba kerülő – tőke visszapótlása: „Arra számíthatunk, hogy a jegybank eredménye már az idei évtől számottevően javulni fog. A jelenlegi kilátások mellett valahol 2026-ban lehet a fordulópont, ahol az eredménye visszatér a pozitív tartományba. Onnantól indulhat meg fokozatosan a negatív saját tőke visszapótlása. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a jegybank legfontosabb tőkeeleme a hitelesség. Nemzetközi példák sora mutatja, hogy negatív saját tőke mellett is lehet hiteles, stabilitásorientált gazdaságpolitikát vinni.”