szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A kollégiumi komplexum ideális helyen lenne a IX. kerületben Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint.

Fudan helyett Diákváros
Nagy port kavart az Orbán-kormány terve, miszerint Budapesten nyitna campust a kínai kommunista pártot szolgáló Fudan Egyetem. Eredetileg a tervezett Diákváros területén építették volna fel a komplexumot 500 milliárd forintnyi kínai hitelből, de a tiltakozás hatására a kormány végül meggondolta magát és mégis inkább a Diákvárost építenék fel. Az ügy fejleményeit cikksorozatunkban követhetik!
Friss cikkek a témában

A döntés megszületését követően akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a Szentkirályi Alexandra által hétfőn bejelentett Diákváros kollégiumi helyei – erről Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszélt a TV2 reggeli műsorában szerdán. Hankó szerint a IX. kerület barnamezős területe ideális hely lenne a legalább 12, de akár 20 ezer férőhelyes komplexumnak, amely az összes budapesti egyetemet kiszolgálná. A tárcavezető szerint a költségek tervezése még folyamatban van, a projektbe a kormány szeretne külső forrást is bevonni, de hogy kitől, arról nem ejtett szót.

A kormány korábban már megállapodott a fővárossal egy, a IX. kerületbe tervezett Diákvárosról, 2021-ben azonban kiderült, hogy ugyanezen a területen valósulna meg a kínai Fudan Egyetem tervezett budapesti campusa. A döntés akkor széles körű tiltakozást váltott ki, és bár az Országgyűlés megszavazta a Fudanról szóló törvényjavaslatot, a kínai egyetem ügyében azóta nincs előrelépés, noha a fenntartására létrehozott alapítvány azóta egymilliárd forintot keresett a tulajdonába adott állami vagyonon.

Hankó szerda reggel arról is beszélt, hogy a magyar felsőoktatás fejlődését nemcsak a nemzetközi rangsorok bizonyítják, hanem az is, hogy egyre többen nyernek felvételt. A miniszter szerint tizenkét magyar egyetem tartozik a világ legjobb 5 százalékába, a legjobb 1 százalékba pedig egy, a Semmelweis Egyetem. Arról is beszélt, hogy a rangsorokat öt tényező alapján állítják össze, ebből négy szerinte objektív mérőszám: ilyen az oktatás és a kutatási kiválóság, a nemzetköziesítés és a gazdasági bevételek. Az ötödik faktor, a reputáció viszont szerinte nem objektív, ő erre csak Brüsszel-faktorként hivatkozott.

Ha csak objektív faktorok lennének, és ez a Brüsszel-faktor nem lenne, akkor a Semmelweis Egyetem már a világ legjobb 100 egyeteme között lenne.”

– vonta le a következtetést a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!