Az áremelkedés mértéke 3,7 százalékos volt 2024-ben, míg az önkéntes nyugdíjpénztári alapok hozama 4,47 és 30,78 százalék között alakult. Nem volt olyan portfólió a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett napi árfolyamadatok alapján, amelynek ne sikerült volna megvernie a tavalyi átlagos inflációt.

A Bank360.hu elemzése szerint a magas kockázat tavaly is kifizetődött, az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai közül azok a pénztártagok jártak jobban, akik nagy részvénykitettségű alapokban tartották a nyugdíjcélú megtakarításaikat.

A legmagasabb hozamot a Pannónia Gyémánt portfóliója érte el, a nagyon magas kockázatú és tavaly 30,78 százalékos hozamot hozó alap azonban csak kiegészítésként választható egy másik, bázis portfólió mellé. A Pannónia második legkockázatosabb alapja, a Rubin több mint 26 százalékos hozamot ért el tavaly, a Smaragd pedig 23,21 százalékosat.

Az alapok több mint fele két számjegyű pluszban

Összesen nyolc olyan pénztári alap volt a 46-ból, amelynek 20 százalék fölött alakult 2024-ben a hozama, ezek többnyire kimagaslóan magas kockázatúak voltak. A részvénypiacok emelkedésén – különösen a fejlett részvénypiacokéból és a magyarországi tőzsdéből – 2024-ben nagyon sok pénzt lehetett keresni – húzza alá a szakértő.

A Pannónián kívül az Allianz, az Alfa, az OTP, az Aranykor és Budapest önkéntes nyugdíjpénztárnak is lett olyan portfóliója, amely elérte ezt az álomhozamot. Ezek az alapok azonban sokszor 80 százalékosnál is magasabb részvénykitettséget vállaltak.

A kevésbé rizikós portfóliók sem teljesítettek rosszul: az alapok több mint felének az árfolyama (24 portfólió a 46-ból) 10 százalék fölött emelkedett a hozama. Az összes olyan portfólió, amelynek legalább 40 százalékos a részvénykitettsége (növekedési vagy annál kockázatosabb portfóliók), két számjegyű hozammal zárta az évet.

A legtöbb pénztártag megtakarítása viszont közepes kockázatú, kiegyensúlyozott portfóliókban van, amelyek csak 25–40 százalék között tartanak részvényeket. Tekintettel azonban arra, hogy tavaly a magyar állampapírpiacon is az infláció fölött lehetett keresni, ezek a konstrukciók is vaskos pluszban voltak az év végén. Jellemző volt a 9–15 százalékos hozam – teszik hozzá.

Még a 25 százalék alatti részvénykitettségű klasszikus alapok között is akadt olyan, amely 10 százalékot meghaladó árfolyamnyereséget ért el. Az Aranykor Klasszikusa például 11 százalék fölött hozott. A nagyrészt állampapírokat tartó portfóliók azonban jellemzően 5–10 százalék közötti árfolyamnyereséggel zárták a tavalyi évet, ami annak köszönhető, hogy a nem lakossági magyar állampapírokon átlagosan körülbelül 5 százalékos hozamot lehetett az év végéig összeszedni. A rövid futamidejű állampapírok valamivel jobban, a hosszabbak rosszabbul teljesítettek az év végére.

Jön a lakáscélú felhasználás

Nem véletlen, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szemet vetett a jól fialó alapokban tartott pénzre, és ebből (is) próbálja fellendíteni a siralmas állapotban lévő építőipart.

Ilyen kiemelkedő hozamú év után ugyanis dönthetnek arról az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai, hogy élnek-e a kormány kínálta lehetőséggel, ami alapján egy évig a megtakarításukat vagy annak egy részét adómentesen lakáscélra használhatják fel – maximum a 2024. szeptember 30-án fennálló egyenlegük erejéig. Mivel a pénztári alapok az utolsó negyedévben is kivétel nélkül pozitív hozamot értek el, a legtöbb tag egyenlege jelenleg magasabb, mint a lakáscélra fordítható összeg.

A kérdés az, hogy ilyen hozamok láttán valóban megéri-e elkölteni lakáscélra az életvégi öngondoskodásra félretett összeget.