„Pénzügyekből és szolidaritásból elégtelen!” – írta ki Nagy Márton a Facebookra. A nemzetgazdasági miniszter egy dühös bejegyzést írt a fővárosi pénzügyekről. Mindennek a közvetlen előzménye az, hogy pár napja megjelent a rendelet: Budapesttől 89 milliárd forintot vár a kormány szolidaritási hozzájárulás címén, a főváros viszont csak annyit hajlandó befizetni, amennyi támogatást a központi költségvetésből kap. Mindezt arra hivatkozva teszi a városvezetés, hogy az Alkotmánybíróság korábban kimondta, hogy ha egy önkormányzattól több pénzt vesz el az állam, mint amennyit a költségvetésből kap, akkor az összeütközésbe kerülhet az önkormányzatok alkotmányban rögzített pénzügyi autonómiájával.

Nagy Márton azt írta: Budapest az EU-s fejlettségi szint 168 százalékán áll, háromszor annyira fejlett is lehet, mint néhány megye. Ebből pedig nem azt a következtetést vonta le, hogy a kormány nem képes eléggé fejleszteni a vidéket, hanem azt, hogy „a vidék felzárkóztatása mindannyiunk közös érdeke”, és ha ezt „a főváros vezetése kétségbe vonja vagy nem fogadja el, úgy az ország és a vidék érdeke ellen tesz”.

Azt a kormányzati szlogent is megismételte, hogy a főváros iparűzésiadó-bevétele folyamatosan emelkedik, úgyhogy lenne miből kifizetni a szolidaritási hozzájárulást. Kitért arra, hogy Budapest vezetői szerinte hangulatkeltésből nem hajlandóak fizetni, pedig ha Rákosrendező megvásárlására van pénz, akkor erre is lehetne. És azt is felajánlotta, a bejegyzés végére már komoly harcba kerülve a magyar nyelvhelyesség szabályaival:

„Főváros pénzügyei kaotikusak, ha kell a rendbetételhez kölcsönadunk megfelelő költségvetési szakértőket!”

Hogy pontosan mi a szabályos a szolidaritási hozzájárulás kapcsán, azon a sokat látott jogászok is nagyokat vitatkoznak. Az biztos, hogy az önkormányzatok számára ez egy hatalmas teher: míg 2020-ban az önkormányzatok 58 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást fizettek, addig idén már 360 milliárd forintot von el tőlük így a kormány – Budapesttől 2019-ben 5 milliárd forintot vittek el így, idén már 89 milliárdot várnának. A hivatalos indoklás szerint ezt a pénzt a gazdagabb önkormányzatoktól veszik el, hogy a szegény helyeket tudják fejleszteni.

A főváros 2023-ban indított pert, mert aránytalannak tartották a hozzájárulás mértékét, a Magyar Államkincstár viszont többször is inkasszózott. Az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg a hozzájárulást, de azt leírta, hogy alkotmánysértő lehet a költségvetési támogatásnál nagyobb összeget kérni. Egy idén januári ítélet a legfrissebb, amelyben a bíróság eljárásjogi hibát állapított meg, az Államkincstár pedig arra hivatkozva, hogy csak az eljárásjoggal volt a gond, közölte, hogy nem fizeti vissza a 2023-ban beszedett összeget, mire a főváros vezetői közölték, hogy kártérítési pert indítanak.