Majdnem pontosan ugyanannyi a magyar népesség medián életkora, mint az EU-é: ha életkor szerint sorba raknánk az embereket, akkor a „középső magyar”, akinél a lakosság pont fele fiatalabb, fele idősebb, 44,5 éves, míg a középső európai csak egy kicsit idősebb, 44,7 éves – derül ki az Eurostat adataiból.

Látványos viszont a különbség az elöregedés tempójában: 2014 és 2024 között az EU medián életkora 2,2 évvel nőtt, míg Magyarországé ennél sokkal jobban, 3,1 évvel. Ez egyébként nem jelent extrém kiugró adatot, a 27 tagállam közül a 11. legnagyobb elöregedés a mienk.

A nagy kérdés persze az: ez most jó hír vagy rossz? Abból a szempontból mindenképp jó, hogy a magyarok várható élettartama ha az EU-átlagot meg sem közelíti, legalább már magasabb, mint tíz éve volt. De sajnos nem csak arról van szó, hogy tovább maradnak az emberek életben, hanem arról is, hogy drasztikusan zuhan a születésszám, már a 2023-as is minden idők legalacsonyabbja volt, aztán a 2024-es azt is csúnyán alulmúlta. Tavaly 14 ezerrel kevesebb gyerek született, mint 2014-ben.

Ez pedig azért is okozhat nagy bajt, mert 2030-ig körülbelül 300 ezer fővel csökkenhet a munkaképes korú magyar népesség, márpedig a magyar gazdaságot évtizedek óta arra próbálják alapozni a hatékonyabb munka helyett, hogy minél többen dolgoznak, annál jobb.

Az EU-ban egyébként a legjobban elöregedő társadalom a görög, az olasz, a portugál és a szlovák, ezekben a medián életkor 4-4 évvel magasabb, mint 2014-ben volt. Két ország van, ahol csökkent a mutató: Németországban 0,1, Máltán 0,7 évvel. Az unióban a legidősebb most Olaszország lakossága, ott az emberek fele van 48,7 év felett, a legfiatalabb pedig Luxemburgé, ahol 39,7 év a medián érték.