Az ázsiai, majd később az európai tőzsdék alakulását látva hétfő kora délután nehéz lett volna elképzelni, hogy ne folytassák az amerikai részvények is az előző héten, Donald Trump vámbejelentései után megkezdett zuhanásukat. Az elsőként nyitó keleti tőzsdéken teljesen eluralkodott a pánik: a japán Nikkei 6,3 százalékos, a sanghaji kompozit 6,6, a hongkongi Hang Seng 9,8, a tajvani Taiex pedig 9,6 százalékos mínusszal nyitotta a kereskedést hétfőn.

Hasonló volt a helyzet Európában is: több mint 5 százalékot zuhant a londoni tőzsdén mérvadó FTSE-100, a német DAX több mint 7 százalékot vesztett értékéből nyitáskor, a francia CAC-40 esetében pedig 6 százalék körüli volt az esés. A Budapesti Értéktőzsde (BUX) részvényindexe, a BUX sem maradt ki a zuhanórepülésből, a nyitóárfolyam 7 százalékkal a pénteki zárás alatt volt.

Ilyen előzmények mellett hasonlóra lehetett számítani az Atlanti-óceán túlpartján is, és kezdéskor a piac is ennek megfelelően reagált: a magyar idő szerint fél 4-es nyitáskor az S&P 500 3,36 százalékot, a Dow Jones ipari átlag 3,11 százalékot, míg a technológiai cégeket tömörítő Nasdaq pedig 3,90 százalékos mínusszal kezdte a kereskedést.

Ezt követően azonban furcsa dolog történt: míg Ázsiában és Európában zárásig kitartottak a súlyos mínuszok, az amerikai részvények árfolyama a nyitás után nem sokkal meredeken emelkedni kezdett, a Nasdaq egy időre 2 százalékkal a pénteki zárás felett is járt. Nem sokkal később az is kiderült, hogy mi állt a háttérben:

egy teljesen megalapozatlan X-poszt arról, hogy Trump az Ázsiára kivetett vámok felfüggesztésén gondolkodik.

A CNN szerint az idézet egy alig 1000 követővel rendelkező, Hammer Capital nevű felhasználóra vezethető vissza, aki Kevin Hassettet, a Nemzetgazdasági Tanács igazgatóját „idézte.” Csakhogy tévesen: Hassett hétfő reggel valóban interjút adott a Fox Newsnak, ahol kérdezték is a vámok esetleges 90 napos felfüggesztésről, de Hassett látványosan kitért a válaszadás elől. „Az elnök majd úgy dönt, ahogy dönt” – felelte az igazgató, ezt értelmezték később egészen máshogy a közösségi platform felhasználói.

Ez azonban elég volt az árfolyamok megindításához: 10:12 perckor a CNN tudósítója meglepetten számolt be róla, hogy hangos éljenzés hallatszik a New York-i tőzsdéről. A CNBC tévécsatorna élő műsorában is rácsodálkoztak a jelenségre, majd lehetséges magyarázatként felfedezték egy Walter Bloomberg, több százezer követővel rendelkező fiók (akinem semmi köze az azonos nevű hírügynökséghez) 10:13-kor közzétett tweetjét a vámok felfüggesztéséről, és 10:15-kor be is olvasták azt.

Ezzel elszabadult a pokol: a CNBC-re hivatkozva a Reuters is átvette az értesülést, 10:19-kor jelent meg az ezzel kapcsolatos hír a hírügynökség oldalán. Csakhogy nem sokkal később jött a hidegzuhany: a CNBC közölte, hogy a Fehér Házban dolgozóknak lövésük sincs, honnan a 90 napos vámtűzszünetről szóló értesülés, egyikőjük sem hallott róla semmit, sőt, egyenesen fake newsnak nevezték a hírt. A CNBC és a Reuters is gyorsan visszakozott, a részvények pedig ezzel párhuzamosan újra esni kezdtek.

Az őrületet elindító X-bejegyzések szerzői gyorsan igyekeztek hárítani a felelősséget, forrásként pedig az időközben megjelent cikkeket jelölték meg, csakhogy ezeket később tették közzé, mint az ő posztjaikat. Az álhír hatására az S&P 500 tőzsdei index fél óra alatt 8,5 százalékot emelkedett, amellyel a vállalatok értéke összesen 3,6 ezer milliárd dollárral, azaz mintegy 1 342 ezer milliárd forinttal nőtt, majd ennek a mintegy kétharmadát alig 20 perc alatt el is vesztette.

Donald Trumpnak azonban ez sem volt elég, az amerikai elnök igyekezett egyértelművé tenni: hiába örülnének a piacok a vámok felfüggesztésének, ő nemhogy enyhíteni nem fog, inkább további vámokat lengetett be Kínával szemben. A magyar idő szerint délután öt körül közzétett bejegyzésével még egyet taszított az értékpapírok árfolyamán lefelé. A részvények ezt követően a hátralévő órákat azzal töltötték, hogy óvatosan próbáltak visszakapaszkodni az előző záróárfolyam fölé.

Ez végül csak a Nasdaqnak sikerült, amely épphogy, 0,1 százalékkal zárt magasabban hétfő este, mint pénteken. Az S&P végül 0,2 százalékkal zárt a pénteki árfolyam alatt, míg a Dow Jones további 0,9 százalékot esett. Ezzel talán a hétfői vérengzés elmaradt, de kimagasló befektetői bizalomról nehéz lenne beszélni: mindhárom index nagyjából 10 százalékkal van alacsonyabban, mint múlt hét kedden, Trump vámbejelentéseit megelőzően.

Vesztesek és nyertesek

Vannak ugyanakkor befektetők, akiknek így is súlyos mínuszokat kellett elkönyvelniük. Jelentősen, 3,67 százalékkal zuhant például a globális ellátási láncoknak igencsak kitett Apple részvénye. Nem örülhetett Elon Musk se: a Tesla értékpapírja 2,56 százalékkal zártak alacsonyabban, mint pénteken, ezzel az elektromos autókat gyártó cég múlt kedd óta értékének 10 százalékát elvesztette.

Két százalék feletti mínuszt produkált a Procter & Gamble (2,15), a Coca-Cola (2,23) és a Pepsi (2,33) is, míg a Nike árfolyama 2,86 százalékot esett. Kisebb mértékben, de vesztett az értékéből a Microsoft (0,55 százalék) és a bankkártyapiac két uralkodó cége, a Mastercard (0,87 százalék) és a Visa (0,26 százalék) is.

A techszektor egyes szereplői viszont végül egész szép számokkal zárták a hétfőt: az Nvidia értéke 3,53 százalékkal nőtt, igaz, a múltheti zuhanás is súlyosabban érintette a céget, így összességében még ők is 10 százalék körüli mínuszban vannak a vámbejelentések óta. Szépen araszolgat vissza korábbi árfolyama felé az Amazon részvénye, amely hétfőn 2,49 százalékot emelkedett, így már csak 8 százalékkal alacsonyabb, mint múlt kedden.

A múlt hetet csúnyán megsínylő Meta is kezd talpraállni, a Facebook anyavállalata 2,28 százalékot emelkedett, míg az Alphabet-részvények 1 százalék körüli növekedéssel már csak 4,5 százalékkal múlják alul a totális vámháború kitörése előtti értéküket. Pozitívban zárta a hétfőt a Netflix is, 1,4 százalékkal magasabb árfolyamon fejeződött be a kereskedés, mint múlt pénteken.

A pénzügyi szektor néhány meghatározó cége szintén zöldre váltott a nap végére: a nyertesek közé került a JP Morgan Chase 1,98 százalékos emelkedésével és a Bank of America plusz 3,46 százalékával, igaz, még így is 12-15 százalékos mínuszban van a szektor az egy héttel ezelőtti árfolyamokhoz képest. Nem úgy, mint a hétfői nap talán legnagyobb nyertese, a Broadcom, az amerikai félvezetőgyártó ugyanis 5,37 százalékos növekedésével már félúton jár múlt keddi értékének visszaszerzésében.