„A fenntarthatóság hasonló a Titanic tragédiájához. Amíg hosszasan azon tanakodtak, hogy jobbról vagy balról kerüljék el, a jéghegy vészesen közeledett” – szemléltette a Budapest környéki erdőket is veszélyeztető klímaváltozás elleni küzdelmet Pókos Gergő, az OTP Bank zöld ügyekért is felelős ügyvezető igazgatója. „Ha nem tudjuk megakadályozni az ártalmakat, legalább semlegesítsük azok káros hatását” – kommentálta a pénzintézet a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel kötött egyezséget, amely keretében az OTP Bank egy évtizeden keresztül évente nagyjából 20 millió forinttal segíti a 400 hektáros Budakeszi Vadaskert erdeinek megújítását, aminek az eredményei várhatóan a következő 30-50 évben látszódnak majd.  

Az erdő megújításába a veszélyeztetett fajok védelmén, a tájsebek gyógyításán, a vizes élőhelyek helyreállításán túl olyan túralehetőségek – tanösvények, futópályák – kialakítása is beletartozik, amelyek ellensúlyozhatják a túlzott turizmusnak főleg az aljnövényzetet veszélyeztető, pusztító következményeit.

Az erdő kívánatos, természetes szerkezetének, illetve a biodiverzitásnak a fenntartásán – beleértve a tájidegen, agresszív növényfajok ritkítását – a Soproni Egyetem szakértőivel közösen dolgoznak majd. Az anyagi segítségen túl az OTP szimbolikusan is hozzájárul az erdő fenntartásához: a csoportszinten 40 ezer dolgozót alkalmazó bank a kiemelkedő teljesítményeket ezentúl egy-egy OTP-erdőben élő fa „átadásával” is jutalmazza. 

Soha jobban nem volt szükség a Budapest környéki erdők védelmére, hiszen életmentő a szerepük. Miközben az aszályos nyarakon az aszfalton az 50 fokot is megközelíti a hőmérséklet, az erdőkben 30 alatt marad, bár a szárazság és melegedés azokat is megviseli – főleg a fenyvesek és a bükkösök sínylődnek. A hegyek nélküli pesti oldalon pedig lassan nem erdősávról, hanem sztyeppéről beszélhetünk.

Miközben Magyarország teljes területének több mint az ötödét borítja erdő, Budapesten ez az arány tíz százalék körüli. Szemléletesebb az egy főre eső erdős terület nagysága: országos átlagban ez 2500 négyzetméter, a fővárosiakra viszont csupán 33 négyzetméter jut – mutatta be Rittling István, a Pilisi Parkerdő budapesti erdészetének vezetője. Mindez 5700 hektárnyi városi erdőt jelent, miközben a fővárosi parkok együttes mérete 1100 hektár. A szakemberek szerint évente 40-50 millió ember látogatja az erdőket országszerte, ebből minden harmadik, körülbelül 15 millió a Budapest körülieket (beleértve a többször kiruccanókat is). Mivel a főváros környéki erdők aránya a teljes erdőségnek mindössze az egynegyed százaléka, ebből is érzékelhető, hogy mennyire túlterheltek. 

A Pilisi Parkerdő taksonyi erdőtelepítése

Pilisi Parkerdő

Az irtások láttán sokan azt hiszik, fogyatkozik a főváros körüli erdő, de ez nem igaz. A város az 1800-as évek végén vette meg a budakeszi erdőt, nagyjából 600 hektárt. A rendszerváltásig több hullámban telepítettek új erdőket, kezdetben, a XIX. században főleg a pesti oldalon, ahol szinte nem is volt, de az 1950-es években is, például a Sashegyen. Az 1970-es években határozták el az utolsó nagy telepítési akciót, ami 8000 hektárnyi lett volna, ám ebből végül csak ezer hektár valósult meg.

Azóta nagyjából állandó a Budapest körüli erdők területe. Ami a Budakeszi Vadaskertet illeti, a múlt század hetvenes éveitől tervezgették az állatok természetes élőhelyének védelmét, a nyolcvanas évekre alakították ki. Az akkori 300 hektárjával Európa második legnagyobb vadaskertje volt – mesélte Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója. A vadaskert nem keverendő össze az állatkertszerű, sokkal kisebb Budakeszi Vadasparkkal. 

Februárban derült ki, hogy a kormány is annyira komolyan gondolja az erdőtelepítést, hogy a korábban erre szánt összeget megháromszorozta. Az persze kérdés, hogy a kormány által támogatottan telepítendő erdők vajon gazdag élővilágnak otthont adó, fenntartható erdőgazdálkodásra alkalmas, valódi őshonos erdők lesznek, vagy ipari fa előállítását szolgáló, gyakran inváziós fajokból álló faültetvények. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy mit tekintünk erdőnek.