Az ipari termelés volumene 5, munkanaphatástól megtisztítva 2,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,5 százalékkal volt nagyobb a márciusinál.

Csökkent a termelés volumene szinte minden feldolgozóipari alágban, így:

•  a járműgyártásban, 
• a villamos berendezés gyártásában, 
• az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában. 

Nőtt a volumen

• a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában.

Az ipari termelés az év első négy hónapjában 4,5 százalékkal volt kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában. 

KSH

Az ipar harmadik éve van lejtmenetben, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint mindez Brüsszel és Ukrajna támogatása miatt, pedig szerintük a kormányzat megtesz mindent. Például a 100 új gyár programot 150-re emelte, és elindította a Demján Sándor Programot, amibe további 82 milliárdot tesznek bele, mint azt az iparkamara gyűlésén Orbán Viktor miniszterelnök belengette.

Jól indult a második negyedév az ipar számára, de félő, hogy a csoda megint egy hónapig tart majd – írta a friss adatok nyomán az Virovácz Péter, az ING elemzője, aki szerint 

hosszú idő óta először produkált jelentősebb pozitív meglepetést a magyar ipar.

Ezt a havi alapon 1,5 százalékos bővülésre értette. A tavalyi alacsonyabb bázis hatására az ráadásul év/év index is érdemben javult, vagyis az elmaradás a tavalyi évhez képest – figyelembe véve a naptárhatást is – 2,3 százalékra mérséklődött. 

Szerinte ez felülmúlja a piaci várakozásokat, és jó kezdet a második negyedév elején, és csökkenti annak valószínűségét, hogy a gazdaság ismét technikai recesszióba süllyedjen. Csakhogy továbbra sincs kint a dolgok sűrűjéből: a 2021. év átlagos havi teljesítményéhez

viszonyítva az ipari kibocsátás volumene még mindig bő 5 százalékos elmaradást mutat.

Az elemző szerint a legfontosabb kérdés, hogy az áprilisi eredmény csak egy egyszeri megugrás volt vagy az ipar végre tényleg elérte a gödör alját, „sajnos az elmúlt egy-két évben már láttunk hasonlót”.

Az, hogy a fontosabb alágak – az elektronikai termékek gyártását kivéve – zsugorodtak, szerinte arra utal, hogy 

a jó teljesítmény mögött megint csupán egy egyszeri hatás áll, 

hiszen a feldolgozóipari alágak döntő többségére is a termelési volumen csökkenése volt jellemző éves bázison.

A gyártók egy jelentős része továbbra is munkaerőt tartalékol, és a mai adat aligha elég ahhoz, hogy azt gondoljuk, hogy a vállalatok optimistán tekintenek – írta, jelezve, hogy a munkaerőpiaci statisztikák alapján úgy tűnik, hogy a tartalékolt munkaerő lassú és fokozatos leépítése már zajlik. Ez szerinte nem meglepő több mint két évnyi lejtmenetet követően. 

Emlékeztetett, hogy a különböző bizalmi indexek az elmúlt hónapokban összességében inkább tovább romló jövőképet mutattak, ami azt jelenti, hogy nincs jele egyértelmű fordulatnak. 

Az elemző biztató jelet is azonosított: a német ipar mostanában mutatott éledezését, miután két hónapja nő a német iparvállalatok rendelésállománya, ami „talán már több, mint a vámháború miatt előrehozott termelés és rendelés”. Habár a szintén ma publikált áprilisi német ipari adat a vártnál jóval gyengébb lett, némiképp árnyalva az optimista képet.

De talán egy ciklikus felívelés lehet készülőben. Persze mire a tartósabb jó teljesítmény átgyűrűzik a magyar iparba, addig három-hat hónapot nagyjából várnunk kell. Mindent egybe véve az exportra termelő szektorok kilátásai összességében vegyesek. Vannak pozitív és negatív előjelek egyaránt. Eközben azonban Damoklész kardjaként lebeg a világkereskedelem feje fölött a vámháború, amely szinten napról napra változik. Ez pedig bizonytalanságot szül, a bizonytalanság pedig az üzleti növekedés (legyen az kereslet vagy beruházás) legádázabb ellensége. Ráadásul továbbra is valószínűnek tűnik, hogy Európa válasza a vámháborúra a belső piac irányába történő fordulás lehet, ami árudömpinghez és túlkapacitási problémák megjelenéséhez vezethet, így ettől sem feltétlenül várhatjuk a fellendülést rövid távon. Bizakodhatunk és lehetünk óvatosan optimisták, de sajnos továbbra is túl sok a kockázat.

A belpiacra termelő ipari szektorok esetében az első negyedévben látott lassulás a fogyasztás növekedésében mindenképpen rossz előjelnek tekinthető. Úgy tűnik, hogy az egyre több kormányzati beavatkozás nem szándékolt következménye a fogyasztói elbizonytalanodás és az óvatossági motívum újbóli felerősödése lehet. A kiskereskedelem áprilisi erős teljesítménye azonban egyértelműen árnyalja ezt a képet, vagyis itt is felsejlik némi reménysugár. Összességében azonban annyira rosszul indult az év, hogy az ipar innen már nagyon nehezen tud csak felkapaszkodni, és továbbra is úgy látjuk, hogy 2025 egészében a szektor érdemben visszahúzhatja a magyar gazdaság teljesítményét.

Borítóképünk illusztráció, rajta a győri Audi-gyár.