Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár előre jelezte, hogy csak nullszaldós javaslatokat támogat a kormány. Vagyis a lakásfelújításoknál nem csökkenhet az áfa, a használt lakások vételekor nem lehet nulla az illeték, és ebbe a körbe tartozik a határozatnak az a javaslata is, hogy a lakáshitelt fizetni nem tudó adósok terhének csökkentésére jöjjön létre egy lakásmobilitási alap. Burány Sándor úgy vélte, hogy a jelenlegi helyzetben a kormány keze meg van kötve, de a határozat által kért, és létrejövő munkabizottságok vizsgálni fogják ezeket a javaslatokat is.
 
A határozatban szerepel egy olyan javaslat is, hogy meg kell vizsgálni a "patrióta" gazdaság eszközeit. Az uniós keretek között ez nagyon korlátozott, de az államtitkár mondott egy példát: a parlament hétfőn tárgyalta a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló törvényjavaslatot is, amelyben enyhítette a "vétségeket". Két néhány tízezer forintos munkaügyi bírság, a jelenléti íven észlelt hiányosság miatt kizárta volna a magyar céget a tenderen való indulásból - mondta az államtitkár. Ugyanakkor azok a külföldi cégek, amelyek székhely országában nincs ilyen nyilvántartás, elnyerhették volna a munkát.

A támogatási döntések, majd az azt követő közbeszerzések meggyorsítása is a javaslatok között szerepel. A kormány csak a támogatási döntések felgyorsítását tudja vállalni, de azt is csak úgy, hogy ne menjen a szakszerűség rovására. A közbeszerzés kiírása már a projektgazda dolga, neki kell igyekeznie - vélte Burány Sándor.
 
A minimális rezsióradíj kötelezővé tétele összefügg a "biztos kéz" javaslattal - mondta az államtitkár. Ha egy cég olcsón vállalja a munkát, nem jut pénz az alvállalkozók kifizetésére. A "biztos kéz"-ről szóló, vagyis az alvállalkozók kifizetését garantáló törvényjavaslat a napokban a parlament elé kerülhet, és a nyár közepétől már egy elkülönült szervezet végezheti a kifizetéseket.
 
Azok az építőipari cégek, amelyek jelentős állami és önkormányzati megrendelésekkel bírnak, és likviditási gonddal küzdenek, kapjanak állami tőkeemelést - így szól a következő javaslat. Burány Sándor a cégekben történő állami tőkeemelést - és a vele járó, vélhetően csak időleges állami tulajdonszerzést - a gazdaságpolitika létező eszközének nevezte. Ha építőipari cég szorul ilyen mentőövre, megkaphatja az is, de a lehetőség szektorsemleges - mondta.
 
Az építőipari vállalkozások kötelező szakmai regisztrációja is szerepel a javaslatok között. Miután a kötelező kamarai tagság megszűnt, olyan formát kell találni, amelyben a regisztráció nem éleszti fel a kötelező kamarai tagdíj fizetést - mondta az államtitkár.