Az Európai Űrügynökség kedden közzé tette honlapján a felvételt, amelyen jól kivehető az űrszonda árnyéka is, mivel a Nap közvetlenül a Rosetta mögött volt. Az üstökös ezen a napon 347 millió kilométerre volt a Naptól.

A felvétel felbontása pixelenként 11 centiméter, és 67/P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösnek egy 228x228 méteres térségét ábrázolja.

ESA

Február 14-én az űrszonda nemcsak az eddigi legközelebbre közelítette meg az üstököst, hanem egy páratlan megfigyelési geometrián haladt át, egy rövid időre a Nap, az űrszonda és az üstökös pontosan egyvonalban állt – olvasható az ügynökség honlapján.

Holger Sierks, a német Max Planck Intézet naprendszerkutató részlegének munkatársa szerint "nagy tudományos értékkel bírnak az ebből a nézőpontból készült felvételek, kulcsfontosságú a porszemcsék tanulmányozásához".

A Rosetta 2004-ben indult a Földről, hogy tízéves utazás után az üstökös közelébe érjen és társául szegődjön. Philae nevű leszállóegysége tavaly novemberben hétórás szabadesés után érte el a Földtől több mint 510 millió kilométerre lévő üstökös felszínét, ahol mintákat gyűjtött. A Rosetta azóta az üstökös körül kering. A tudósok az üstökös mag felszínét térképezik fel, gáz-, por- és plazmamintákat gyűjtenek. A Rosetta az első űrjármű, amely közelről figyelheti egy üstökös légkörének, majd csóvájának kialakulását.