Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Míg Amerikában gyorsítja, Magyarországon kifejezetten bonyolulttá teszi a büntetőeljárások lefolytatást a vádalku eszköze. A vádlott, az ügyész és a bíró közötti paktummal mindenki jól járhatna, igaz, idehaza sem a sértett, sőt még a bíró sem tudhat róla, hogy az ügyvéd és az ügyész miben egyezett ki, mert az alku államtitoknak minősül. Ezért a jogászok egy része erkölcstelennek tartja a „bűnbánó” bűnözőkkel való alkudozást.
Bár a kormányfő az Alkotmánybíróság hétfői döntése ellenére is ragaszkodik a bírók korai nyugdíjazásához, a megkérdezett alkotmányjogászok és az érdekvédők szerint nem lehet megkerülni a testület hétfői határozatát. A hvg.hu által megkeresett szakemberek úgy vélik, vissza kéne fogadni az eddig menesztett 194 bírót, de ha ez mégsem történik meg, akkor perek tucatjaira lehet számítani, melyek komoly kártérítési pénzek kifizetéséhez vezethetnek.
Közel 300, idén nyugdíjazott bíró fordulhat munkaügyi bírósághoz az Alkotmánybíróság (AB) hétfői döntése után, amely visszamenőlegesen megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre csökkentését. A törvényt nemcsak az AB, hanem az Európai Bizottság és a strasbourgi emberi jogi bíróság is vizsgálja, tavaly pedig feszültségeket gerjesztett a kormánypártok között is. A hétfői döntést megosztotta a 15 tagú testületet, a határozattervezet végül az elnök voksával ment át. Az AB a történelmi alkotmányra hivatkozva messzelte el a törvényt.
Bitorlás, a szerzői jogok megsértése, okirat-hamisítás: törvényi tényállások, amelyeket kimeríthet a plagizáció. Ám a Schmitt-ügyben egyik sem lenne alkalmazható, mert még ha bizonyítást nyerne is a jogsértés, a törvények szerint a cselekmény már évekkel ezelőtt elévült. Mezei Péter szerzői jogi szakértőt arról kérdeztük, meddig szabályos a másolás, mit ír elő a törvény az idézéskor, és milyen következménye van, ha egy tudós plagizál.
Teljesen új helyzetbe került az Alkotmánybíróság a kétharmados többség mellett, amely 2010-2011-ben többször is megnehezítette a testület munkáját, volt olyan időszak, amikor az intézmény önállósága és fennmaradása volt a tét. A parlament működése az utóbbi másfél évben az alkotmányos kultúra hiányáról tanúskodik, de ez a kulturálatlanság már az AB falai közé is beszivárgott. Az elnök szerette volna, ha még 2011-ben le tudják zárni a nyugdíjügyet, de a testületben nem alakult ki a döntéshez szükséges többség: a 15 főre bővített AB más ügyekben is nehezebben dönt. Paczolay Péter több mint fél év után először adott interjút, a hvg.hu-nak kudarcélményeiről, reményeiről és az eredményekről beszélt.
Szinte semmi nem valósult meg az egy éve hatályba lépett médiatörvény eredeti céljaiból, a szigorításnak, a súlyos bírságok belengetésének nem sok értelme volt azon kívül, hogy meg akarták félemlíteni a sajtót – állítja a médiatörvény működését figyelő Mérték Médiaelemző Műhely jogásza. Polyák Gábor szerint nem is a médiatörvény a fontos, a háttérben a magyar sajtó sokszínűségét veszélyeztető folyamatok zajlanak: a baloldali orgánumok ellehetetlenítésével egy időben jobboldali médiabirodalom épül.
Alig két hete marad a kormánynak arra, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot arról, a főbíró és az adatvédelmi ombudsman idő előtti leváltása, az alaptörvény és az egyes sarkalatos törvények nem sértik az uniós irányelveket. Az európai uniós közjog egyik szakértője szerint minimális az esély a megegyezésre, ami hosszú jogvitát, akár pereskedést, súlyos bírságot hozhat. A kormány nincs könnyű helyzetben: eddig még nem volt példa arra, hogy az Európai Bizottság azt állítsa, egy tagállam törvényei az uniós Alapjogi Chartába ütköznek.
Néhány napja maradt az Alkotmánybíróságnak (Ab), hogy döntsön a magánnyugdíjpénztáraknál maradt és ezért a nemzeti kockázatközösségből kizárt 98 ezer tag jogairól. Ha nem végez időben a testület, jövőre már nem foglalkozhat az eddig beadott indítványokkal: az Ab-ról szóló, nemrég elfogadott törvény ugyanis ezt megtiltja. A 15 bíró képtelen dűlőre jutni az ügyben, pedig már a nyáron elkészült az alkotmányellenességet kimondó határozattervezet, és a Bokros-csomag időszakából számos olyan támpontja van a testületnek, aminek révén elmeszelhetné a pénztári vagyon kikényszerített államosítását.
Csak politikus garantálhatja a politikamentességet a közigazgatásban, és nem összeférhetetlen, hogy az önkormányzatok ellenőrzésére hivatott kormányhivatalok vezetői és a polgármesterek egy frakcióban ülnek a parlamentben – mondta egy csütörtöki konferencián a fővárosi hivatal vezetője, aki egyben fideszes képviselő. Az igazságügyi tárca főosztályvezetője szerint fordulóponthoz érkezett a hazai közigazgatás: ha nem lépnek fel a mindent behálózó korrupció ellen, könnyen széteshet az egész igazgatási rendszer. A hivatalvezetők többsége elismerte, hogy a politika nyomást gyakorol a szervezetre, de kerülték a túl forró témát.
Eldőlt a legfőbb bíró sorsa: a Fidesz által korábban még támogatott Baka András négy évvel mandátumának lejárta előtt, januári hatállyal távozik hivatalából – ezt az új alkotmány átmeneti rendelkezései véglegesítik. A kormánypártok hónapokig lebegtették a döntést, amit végül a Fideszben túlzónak vélt kritikus megjegyzései miatt hoztak meg. A főbíró az igazságszolgáltatáson belül is elszigetelődött.
Hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt vizsgálódik a Szombathelyi Nyomozó Ügyészség, mert egy sofőr beadványa szerint a rendőrök manipulált, hamis traffipax-képek alapján büntették meg gyorshajtás miatt - írta meg a Vas Népe.
A norvég tömeggyilkos, Anders Breivik kihallgatása videokonferencián keresztül lesz megvalósítva. Az ilyen jellegű kihallgatásra Magyarországon is lehetőség van - olvasható a JogIQ blogon.
Nem lassúak a bíróságok, a gazdasági és polgári perekben a magyar törvényszékek gyorsabbak még a svédországiaknál is. Viszont az igazgatás központosítása és tologatása nem segít a magyar bíróságok évtizedes, évszázados bajain, különösen akkor nem, ha egy teljesen kontrollálatlan, ellensúlyok nélküli hivatal kerül a bírói önkormányzat helyére. A Legfelsőbb Bíróság elnöke nem érti, hogy a kormány miért nem kérte ki a bírósági testületek véleményét az új törvény megalkotásakor, miközben az ügyészséget és az Alkotmánybíróságot megkérdezték. Interjú Baka Andrással.
Csődöt mondott a bíróságok önkormányzatiságát megteremtő 1997-es igazságszolgáltatási reform, ezért az igazságügyi minisztérium egy teljesen új, erőteljesen központosított rendszert javasol – indokolja a szaktárca a ma nyilvánosságra hozott törvénytervezetét. A javaslat szinte minden lényeges jogkört elvon a legfőbb bírótól, megszünteti az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot és helyébe egy központi hivatalt hoz létre, amely januártól az összes kinevezési, szervezési, irányítási jogkört átveszi.
Egy budapesti ügyvédnő 2011. október 23. után próbapert indít, mert tömegesen jelentkeznek nála károsultak, akiknek kéretlenül aktiválták a szolgáltatók a mobilinternetet.
„Nem félek én már semmitől, csak saját magamtól” – mondta F.-né Ny. Éva a cigányok ellen elkövetett sorozatgyilkosság második fordulójának kezdetén, szeptember 13-án a Pest Megyei Bíróságon - olvasható a Cigányvadászat-per blogon.
Számos érdeksérelemmel járó törvénytervezetet vitat meg a Fidesz és a KDNP a szerdán kezdődő háromnapos hajdúszoboszlói kihelyezett frakcióülésen. A hvg.hu információi szerint a kabinet több témakörben is kész tervekkel érkezik a tanácskozásra, ami szűkíti a frakció mozgásterét, ennek ellenére a kormánypártok képviselői kemény, elhúzódó vitákra számítanak az önkormányzati, a választójogi és a bírósági reform ügyében. A két párt nyáron feszültté vált viszonyát is rendezni akarják.
Bizonytalan, mikor kezdődhet a honvédségi vesztegetési ügy tárgyalása, miután a kijelölt bíróságon nincsen két tábornoki rangú ülnök, így – noha kiemelt esetről van szó – egyelőre nem alakulhat meg a törvényszék. A vád szerint honvédtiszteket vesztegető cégek között szerepel a pécsi egyetemi korrupcióban is érintett, fideszes kötődésű Delta Zrt. is.
A Stohl-ügyben váratlan fordulat történt, az új szakértői vélemény alapján a színész nem felelős a maradandó fogyatékosság kialakulásáért az idős úrnál, ugyanis az már a baleset előtt megvolt.
Sem a magyar, sem az európai szabályozásnak nem felel meg a BRFK határozata, amelyben forrásai felfedésére kötelezte egy büntetőügyben az atlatszo.hu portál vezetőjét, Bodoky Tamást.