Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Felbontotta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Neo FM rádiócsatornára vonatkozó frekvenciaszerződést, mert a csatornát üzemeltető cég a hétfői határidőig nem kezdte meg frekvenciadíj-tartozásainak törlesztését – jelentette be a Médiatanács szóvivője szerdán. A Neo FM-et működtető cég szerint a tanácsnak nincs joga felmondania a szerződést, mert a társaság csődvédelem alatt áll, illetve ideiglenes fizetési haladékot kapott.
A kormányzati kampánypénzek és állami cégek rádiós reklámköltéseinek közel fele a fideszesként elkönyvelt nagyvállalkozó, Nyerges Zsolt rádiójához, a Class FM-hez folyik be már a második éve. A legnagyobb állami reklámozó, a Szerencsejáték Zrt. rádiós reklámkiadásainak 82 százalékát, 580 millió forintot költött tavaly a Danubius egykori frekvenciáján sugárzó rádióra. Közben a vetélytárs, a Székely Gábor volt SZDSZ-es politikus tulajdonába került Neo FM nagy bajban van, ha nem rendezi a díjtartozásait a Médiatanács felé, napokon belül lekapcsolhatják. A Sláger utódja idén egyetlen fillér állami reklámpénzt nem kapott. Közben a médiahatóság teljesen átírta a 2009-ben politikai botrányok közepette készült szerződést a két rádióval, jelentősen csökkentve a fizetendő éves díjukat.
Aki forgat tudományos műveket, ismeretterjesztő folyóiratokat, szinte mindent megtudhat a trianoni békeszerződés születéséről és magyarországi következményeiről, a történelemtudomány már „agyonkutatta” a témát. De milyen hatással volt a határon túli magyarokra, hogyan lett az „elcsatolt nemzetrészekből” nemzeti kisebbség, be tudták-e tölteni hídszerepüket, és miért veszítették el lelkesedésüket az őket 92 éven keresztül befolyásolni akaró Budapest iránt? Külhoni gyorstalpaló a témát kutató olasz-magyar történésszel, Stefano Bottonival.
Továbbra sem talál fogást a kormány a kommunista rendszer besúgóin és politikusain. Bár az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe belefoglalták, hogy az MSZP osztozik a pártállami rendszer minden felelősségében, a kabinet a kitűzött határidőig nem készítette el a felelősségre vonást és nyilvánosságra hozatalt biztosító törvénycsomagot. A hvg.hu úgy értesült, vita van arról, kikre vonatkoztatható a frissen bevezetendő „kommunista hatalmat birtokló személy” fogalma.
Nemcsak a politikát és a rendszerváltás utáni kormányokat, hanem a társadalmat sem érdekli a múlt, az ügynökügy - hangzott el egy konferencián, pedig negyven év alatt közel 200 ezer beszervezés történt. Sokan a rendszerváltás heteiben is írtak jelentéseket. A történészek hazugnak tartják a kutatást nehezítő jelenlegi szabályozást, amely szerintük a volt besúgóknak kedvez. A jelen lévő államtitkár nem akarta elárulni, a kormány milyen lépéseket tesz az ügynölmúlt feltárására.
Az Európai Bizottság kész arra, hogy minden vitás ügyet végigvigyen, amíg az a testület szerint megnyugtató módon nem oldódik meg. A magyar kormányt sürgetné az idő, ezért is állnak értetlenül a miniszterelnök hozzáállását látva. Körülnéztünk Brüsszelben, milyen fogadtatásra számíthat Orbán Viktor José Manuel Barroso bizottsági elnöknél.
Megvalósíthatatlannak, megbélyegzőnek és értelmetlennek tartják az oktatásban dolgozók azt a tervezetet, amely rendőrökkel és iskolaőrökkel szorítaná vissza az iskolakerülők számát és az iskolai erőszakot. Az őrök - ha szükséges - testi fenyítést is alkalmazhatnának, ez azonban szembemegy többek között a köznevelési törvényben foglaltakkal is.
Bár a hivatalos statisztikák szerint teljesülni fog a 2003-ban meghirdetett és az Orbán-kabinet által is átvett terv az alkoholizmus visszaszorítására, a szakemberek szerint az adatok nem fedik a valóságot, nyolc éve egyértelműen növekedett az alkoholbetegek száma, ami akár a 800 ezret is elérheti. A hvg.hu által megkeresett toxikológus szerint a dizájnerdrogok terjedése is komoly gondokat okoz.
Az orbáni politika, a „centrális erőtér” kétéves eredményeit kellene megvédenie Schmitt Pál utódának: erre a szerepre keres alkalmas államfőjelöltet a miniszterelnök-pártelnök. Fideszes források a hvg.hu-nak azt mondták, ezeknek a feltételeknek legfeljebb Kövér László felelne meg, de őt pótolhatatlannak tartják a pártban, ráadásul úgy tudjuk, az átvedléshez a házelnök feltételeket szabott. A másik lehetséges jelölt, Áder János már 2002-ben eltávolodott a pártelnöktől, és annak a kritériumnak sem felel meg, mely szerint az államfőnek Orbántól jobbra álló politikusnak kellene lennie.
Egyetlen hónap alatt zavarták le 1992-ben Schmitt Pál doktori védését a Testnevelési Egyetemen. A tényfeltáró bizottság szerint még a védés előtt a témavezetőnek vagy a bírálóknak már a felkészülés idején kellett volna felhívnia a szakszerűtlen forráskezelésre a doktoráló figyelmét, de az egyik opponens azt mondta, ők már bekötve, készen kapták a disszertációt.
Egy újabb hőskorszak eljövetelében bíznak az 1997-es üzembezárás után magukra hagyott mecseki bányásztelepek lakói: egy ausztrál cég 3-5 éven belül a termelés újraindítását tervezi 500 új állást és 100 milliós helyi adót ígérve. Miközben a WildHorse gőzerővel folytatja a kutatásokat, az állam milliárdokat költ a régi uránbánya után maradt károk elhárítására, a leszázalékolt bányászok körében pedig pusztít a rák. Riport a mecseki ércbányászok álmairól.
Míg Kósa Lajos és Pokorni Zoltán még hezitál, hogy polgármester vagy parlamenti képviselő szeretne lenni 2014 után, Rogán Antal és Lázár János már az országos politika mellett döntött. Fideszes források szerint 90 százalékban már kész a választókerületi elnökök, 2014-es képviselőjelöltek listája, melyet a párt elnöksége még egyeztet a helyi szervezetekkel és a párt szövetségeseivel. A kerületi és a kisebb vidéki városok polgármesterei kiszállnak az országos politikából, a poszt nélkül maradók pedig a járási hivataloknál keresik a menekülőutat.
A rendszerváltás után továbbszolgáló titkosszolgák védelmében utasította el hat évvel ezelőtt a Fidesz azt a törvényjavaslatot, amely az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát célozta. Míg 2005-ben a Fidesz szakpolitikusai hosszan vitatkoztak a parlamentben az MSZP benyújtotta tervezetről, három hete indoklás nélkül utasították el az LMP hasonló javaslatát. Információink szerint most kényelmetlennek tartották volna az egykori titkosszolgák szerepét is érintő vita lefolytatását.
Nem érdekli a populizmus vádja, mert szerinte a Fidesz a házszabály módosításával és a sarkalatos törvényekkel minden parlamenti eszközt kivett az ellenzék kezéből, így nem maradt más lehetőség, mint a népszavazás. Biztos benne, hogy az LMP össze tudja szedni a 200 ezer aláírást, majd 4 millió embert elvisznek az urnákhoz. A párt jövőjét illetően is optimista, azt mondja, most is ellát kétmillió szavazóig, igaz, az LMP tagsága még a 800-at sem éri el egyelőre. Interjú Schiffer Andrással, a Lehet Más a Politika januárban lemondott frakcióvezetőjével.
A köztársasági elnök a BruxInfónak adott szerdai nyilatkozatában „messzemenőkig” visszautasította a doktori értekezésével kapcsolatos plágiumvádakat. A nyilatkozat alapján, úgy tűnik, az államfő nincs tisztában a plágium fogalmával. Hiába hivatkozik arra Schmitt, hogy a dolgozata megfelelt a 20 évvel ezelőtti elvárásoknak, mind az akkori törvények, mind az egyetem akkori szabályzata a tudományos fokozat megszerzésének feltételként szabta az önálló kutatást, a tudósok, akadémikusok pedig 1992-ben is a legsúlyosabb vétségnek tartották a plagizálást.
Szőnyeg alá söpört ellentétek, figyelmen kívül hagyott népszerűség-csökkenés, hatalmi háttéralkuk – így jellemezték a pártvezetés kritikusai az MSZP szerintük unalomba fulladt tisztújítását. Ezzel szemben a párt mostani vezetői úgy vélik, az MSZP-ben soha nem látott egység van. Mesterházy Attila pártelnöki győzelmét mindenki biztosra veszi.
Több fronton kipróbált pártkáder veheti át Ángyán Józseftől a nagybirtokos lobbi elleni harcot a földművelési tárcánál. Az államtitkári szék várományosa, Budai Gyula mindig csatasorba állt, ha a Fidesz vagy Orbán Viktor a segítségét kérte. Új posztján most komoly kihívás elé néz: a kormánypártok holdudvarába tartozó nagybirtokosokat kellene, hogy távol tartsa az állami földektől és pénzektől. Kérdés, hogy valóban ezt várják-e tőle.