Az NRC Piackutató immár több mint másfél éve méri fel az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról, és a közeljövőt illető várakozásairól. Júliusban az index még 32 ponton állt, azóta azonban folyamatosan csökkent, és november végére története eddigi mélypontjára került: a mostani 23 pontos érték alacsonyabb annál, mint amit tavaly augusztusban mértünk.

A Nethangulat mérések elején, 2005 őszén még 40 pont feletti (és a választások környékén az 50 pontot is megközelítő) index tavaly júniusban, a megszorító intézkedések bejelentése után zuhant egyetlen hónap alatt zuhant 40-ről 27 pontra, és azóta egy igen szűk, 25-32 pontos intervallumban mozgott. Legutóbbi vizsgálatunk során ezen intervallum alsó határánál is alacsonyabbra süllyedt – kérdés, a 23-as mélypont csak egy állomása-e a további zuhanásnak, vagy az ünnepek közeledtével – ha átmenetileg is, de – javul az internetezők közhangulata.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés korábbi hónapokkal megegyező módon novemberben is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek.

A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyékében borúlátó hangulat jellemezte.

Az index eddigi maximumát az országgyűlési választások idején érte el, minimumát az elmúlt hónapban. 2007 novemberében az internetezők 80 százaléka számít pesszimistának, és csupán 16 százaléknyian vélik úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok.

Magyarországon inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?
	szeptember	október	november
Optimista Egyértelműen vagy inkább jól alakulnak a dolgok	18%	18%	16%
Nem tudja megítélni	6%	5%	4%
Pesszimista Egyértelműen vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok	76%	77%	80%

A NetHangulat index csökkenését minden demográfiai szegmensben megfigyelhettük – legnagyobb mértékben azonban a budapestiek körében csökkent, 32-ről 26 pontra, de még így is a fővárosaik esetében a legmagasabb az optimisták aránya. A nők (22 pont) továbbra is pesszimistábbak, mint a férfiak (28 pont), az ötven évnél idősebbek körében pedig – ahogy korábban is – szintén átlag feletti az index értéke (34 pont). Az egészségügyi helyzet javulásában egyre kevesebben bíznak

	Az ország jelenlegi helyzete	Az ország várható helyzete egy év múlva
2006. XII.	32	33
2007. I.	30	32
2007. II.	29	33
2007. III.	31	35
2007. IV.	28	31
2007. V.	27	30
2007. VI.	28	31
2007. VII.	31	33
2007. VIII.	30	31
2007. IX.	28	30
2007. X.	28	29
2007. XI.	27	28

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Októberről novemberre egy pontot csökkent az ország helyzetét jelző index értéke: 27 ponton áll. Ez azt jelenti, hogy kisebb hullámhegyektől eltekintve – az internetezők az elmúlt fél évben nagyjából ugyanolyannak ítélték az ország helyzetét. Leginkább az egészségügyi ellátással és a gazdasági helyzettel elégedetlenek (előbbi 1,96-os, utóbbi 1,80-os értéket vesz fel ötös skálán), leginkább pedig a demokrácia működésével „elégedettek” (2,31-os érték), bár ez utóbbi megítélése nyár óta jelentősen romlott.

A fél évvel ezelőtti helyzethez képest változást leginkább abban láthatunk, hogy a netpolgárok ma sokkal kevésbé bíznak a helyzet rövidtávú javulásában, mint tavasszal. Az egy évvel későbbi várakozásokat mutató index értéke 28 pont, tehát mindössze egy ponttal magasabb a jelenleginél – leginkább a gazdasági helyzetet illetően számítanak pozitív fejleményekre, az egészségügyi ellátás javulását ugyanakkor egyre kevesebben remélik.

Még mindig bíznak anyagi helyzetük javulásában

	Az egyén jelenlegi helyzete	Az egyén várható helyzete egy év múlva
2006. X.	53	53
2006. XI.	51	51
2006. XII.	52	52
2007. I.	51	52
2007. II.	51	52
2007. III.	51	54
2007. IV.	48	51
2007. V.	49	52
2007. VI.	50	52
2007. VII.	51	53
2007. VIII.	52	54
2007. IX.	49	52
2007. X.	50	53
2007. X.	49	51

A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Az egyén jelenlegi helyzetét mutató index értéke márciusig minden esetben elérte a középpontot jelentő 50-es értéket – áprilisban azonban megszakadt a sorozat, az index értéke 48 pontra csökkent. Úgy tűnik, mostanra beállt 50 pont környékére – november végén 49 ponton állt. A várakozásokat jelző index ennél két ponttal magasabb, jelenleg 51 pont. Az internetezők továbbra is bíznak abban, hogy egy éven belül valamelyest javul majd anyagi helyzetük – igazán komoly változásra azonban e téren sem számítanak.

Az általános közhangulat csökkenésével párhuzamosan szinte minden vizsgált intézmény bizalmi indexe csökkent valamelyest – azonban a hibahatáron belül maradó, egy-két tizedpontot a csökkenés egyetlen esetben sem haladta meg. A legmagasabb presztízzsel továbbra is az Alkotmánybíróság, illetve a különböző nemzetközi intézmények bírnak, legkevésbé pedig a parlamentben, a kormányban, valamint a politikai pártokban bíznak az internetezők.

Intézmények bizalmi indexe (10-es skálán)
	október	november	változás
Alkotmánybíróság	5,9	5,8	le
ENSZ	5,9	5,6	le
Európai Unió	5,5	5,4	le
NATO	5,2	5,1	le
Bíróságok	5,2	5,0	le
Ombudsmanok	5,1	5,0	le
Rendőrség	5,0	4,8	le
Köztársasági elnök	4,8	4,7	le
Önkormányzatok	4,5	4,5	-
Civil szervezetek	4,4	4,5	fel
Egyházak	3,8	3,7	le
Parlament	2,9	2,9	-
Kormány	3,0	2,8	le
Politikai pártok	2,3	2,2	le

A felmérést az NRC 2007. november 26-30. között végezte 1000 internethasználó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.