Sokba kerül, de a végén megszólal az Ön lakása
Egészen extrém ötlettel szeretne a hazai és a nemzetközi piacra betörni egy erzsébetvárosi startup cég: akusztikus bútorokat terveznek és gyártanak. A kft.-t alapító két fiatal vállalkozó abban hisz, hogy a hangnak és a formának egymásra kell találnia, nem jó, ha egy minőségi hifiberendezés fekete dobozokból áll össze. Ahogy az sem mindegy, honnan és milyen minőségű hang jön a fülünkbe.
„Sokszor érezzük, hogy idegesek, feszültek vagyunk, de nem értjük, hogy miért. Keressük magunkban az okot, de nincs ilyen. Pedig lehet, hogy a magyarázat nagyon egyszerű: percekig bömbölt egy boltban a fejünk felett a hangszóró” – magyarázza Bizsók Vajk, hogy amit a VII. kerületi alagsori műhelyben csinálnak, az nemcsak a szaktudásról vagy az esztétikáról, hanem legalább annyira a pszichológiáról is szól. Szerinte ugyanis a legfontosabb szabály, hogy a felülről jövő hangok zavaróak, tehát plafonra hangfalat elhelyezni vétek.
A Bizsók Hangsugárzó Manufaktúrát 2011-ben alapították. A cég önmeghatározása szerint „akusztikus bútorokat” gyárt. A műhelyben található meglepő „tárgyak” – puffba épített mélynyomó, selyemfestménnyel takart hangszóró, különleges formájú hangsugárzók – alapján egészen extrém ötletre építették a startup vállalkozásukat. Bizsók Vajk és Novothny Ákos egy hifirajongói weboldalon ismerkedtek össze, gyerekkoruk óta az elektroakusztika megszállottai.
„Nincs rá jó szó”
Vajk ma már nem tartja túl jó ötletnek az „akusztikus bútor” kifejezést, mert szerinte a manufaktúra többről szól, a vállalkozás elindításakor kitalált titulus nem adja teljesen vissza, amit csinálnak. „Sajnos nincs rá jó szó” – mondja. „Elsőre sokan azt gondolják, hogy hangsugárzókat építünk be bútorokba, de ez nem így van, mert mi enteriőrbe illeszkedő hangsugárzókat tervezünk, amikhez egy hosszú, 80 soros munkafolyamaton keresztül jutunk el.”
A vállalkozás voltaképpen hangokat lakberendez. Bizsók korábban egy építészirodában dolgozott, ahol azt tapasztalta, hogy az elmúlt 10 évben megjelent egy olyan réteg Magyarországon, amely a legapróbb részletekre figyelve rendezteti be a lakását. Figyelnek a színek összjátékára, a formákra, a bútorok alapanyagára, a megvilágításra, készek akár egymilliót is szánni egy különleges lámpára. Ugyanakkor az igényesebb éttermek, bárok, hotelek is odafigyelnek erre, nem sajnálják a pénzt, ennek ellenére – ahogy Novothny fogalmazott – az akusztika rendszerint huszadrangú kérdés, holott a zene a rekreáció nélkülözhetetlen eleme.
Persze, amikor a két geek a vállalkozás elindításán agyalt, a piacon már megvoltak azok a cégek, amelyek képesek voltak komplex hangrendszereket összeállítani. Ma már a nagyobb elektronikai áruházakban is van egy-egy elkerített sarok, ahol hifi felszereléseket lehet – ha nem is a legjobb, de jó minőségű elemekből – összeválogatni. De arra még senki sem vállalkozott, hogy a megrendelő speciális kéréseit figyelembe véve, a legjobb minőségű – minden esetben egyedileg gyártott – elemekből hangmérnöki precizitással összerakjon, a lakásban felállítson egy hangrendszert, amely illeszkedik a lakberendező által megálmodott környezethez. Bizsók és Novothny úgy okoskodott, ha nem a hifiépítés, hanem a design, a belsőépítészet felől közelítenek, akkor sikerül meggyőzniük a potenciális befektetőket a maguk igazáról. Arról, amit ők a „hangberendezésről” gondolnak.
„Úgy gondoltuk, itt van a piaci rés” – mondta a hvg.hu-nak Bizsók, aki szerint először szemléletváltásra van szükség, az igényt kell megteremteni a szép és minőségi hangfalakra, mert ez jelenleg sajnos hiányzik. Egy erősítőket, lejátszókat, hangfalakat tartalmazó hangrendszer megépítése ugyanis milliós összegbe is kerülhet. Túl nagy nyereség ugyanakkor nincs rajta, hiszen az alapanyagok is minőségiek és drágák – teszi hozzá.
„Ehhez bizalom kell”
Május végén egy külföldre szerződött magyar sportoló kereste fel a műhelyt. Azt kérte, hogy az épülő lakásában a Bizsók Manufaktúra építsen ki egy olyan hangrendszert, melyet akár a kádból mobiltelefonnal irányíthat – akár szobánként beállítva a hangerőt. Ugyanakkor azt is jelezte, illeszkedniük kell a dizájnhoz is: a letisztult formák híveként semmit nem akar a padlón elhelyezni, kapjanak speciális formát a falra akasztható hangfalak. „Ezt csak manufakturális körülmények között érdemes csinálni, mert mindent személyre szabunk: a megrendelővel speciális, baráti viszony alakul ki, beenged a lakásába, esetenként a hálószobába, ehhez bizalom kell” – mondja Bizsók Vajk, aki nem is szívesen beszél a tehetős megrendelők kilétéről.
„Extrém kéréseket is tudtok teljesíteni? Mondjuk, ha bejön egy újgazdag, és párducmintás hangfalakat kér.
Nem utasítanánk el. Érdekes kihívás lenne, mert ezt úgy kéne megterveznünk, hogy megfeleljünk a kívánalomnak, de ne legyen giccses se” – mondta a cég alapítója, aki szerint megrendelőik pont azért keresik meg őket, mert nem akarnak az egyedi kialakítású enteriőrbe fekete dobozokat pakolni.
Mint minden megrendelésnél, Novothny a sportoló esetében is maga állította be a hangsugárzókat egy kalibrált mérőmikorfonnal és számítógépes programok segítségével. Megtervezte, hogy melyik elem milyen szögben, hogyan álljon a szobában, kimérte, hogyan verődnek vissza a hangok. Végül a termékre felkerült a sorszám és a vevő neve is. „Igény esetén magunk is gyártunk egyedi erősítőt, ahogy ehhez a munkához is készítettünk egyet. Ez a munka valahol a hangmérnöki és villamosmérnöki szakma között van, de a jelenlegi munkámra jobb szó a fejlesztőmérnök” – magyarázza Novothny, hogy a feladatkörére sincs igazán jó titulus.
Üzleti angyal szállt el felettük
Az erzsébetvárosi manufaktúra három helyiségből áll. Az egyik az asztalosműhely, ahol a hangszórók beépítése, az akusztikus bútorok kialakítása folyik. A másik egy „nappali”, ahol összeállítják és kipróbálják – „belövik” – a hangrendszert. Közepén egy kanapé van, ahol a végeredményt már élvezni is lehet. A harmadik a tervezőszoba, ahol a dizájnt megálmodják, a méréseket kiértékelik.
Bizsók a hvg.hu-nak azt mondta, jelenleg öt megrendelőjük van. A két éve indult kft. egyelőre veszteséges, a kezdeti nagy beruházásokat és fejlesztéseket a vállalkozás tőkéjéből kellett finanszírozni – az Opten cégadatbázis szerint tavaly 4,4 millió forint vesztességet termelt. Az alapító-tulajdonos szerint a legjobb megoldás az előremenekülés: a cégnek akkor menne jobban, ha több alkalmazottat tudnának felvenni és így még több munkát tudnának elvállalni. Az alapító abban reménykedik, hogy külföldre is tudnak majd szolgáltatni, ezt vetíti előre az a fokozott érdeklődés, amely külföldön élő magyaroktól érkezik, akik üzleti lehetőséget látnak a termékekben és a vállalkozás által képviselt filozófiában.
A Bizsók Hangsugárzó Manufaktúra már a legtöbb startup ötlet megvalósulását gátló akadályon túl van. A műhely beindításakor találtak egy nyugatról hazatért – a startup szlengben „üzleti angyalnak” nevezett – üzletembert, Károlyi Antalt, aki támogatta a céget, és a vállalkozásnak jelenleg is ő az egyik tulajdonosa. Ugyanis bank ilyen ötletekre ritkán ad hitelt.
| Keményfejű magyarok |
A konok magyarok sorozatunk hatodik részét olvasták. A „konok magyarok” akaratosak. Nehéz emberek, akik a fejükbe vették, hogy találmányukat, ötletüket, üzleti tervüket a válság, a kedvezőtlen hazai gazdasági klíma, a sokszor visszahúzó magyar mentalitás, környezet ellenére sikerre viszik. Akad olyan, aki már többször a földre került, külföldre kényszerült, de felállt, hazatért és újrakezdte, sikeres lett. Az első részben egy ízmestert mutattunk be, aki a hazai húsipar összeomlásakor épít vágóhidat. A második részben a budapesti piacot felforgató biofodrászról esett szó, a harmadik részben egy keramikusról, aki angol templomoknak, olasz villákba szállítja különleges csempéit. A negyedik részben három fiú állt össze, hogy a japán kertművészetet víz alá süllyesztő Amano Takashi termékeivel szórja meg Európát. Az előző részben egy kiugrott nagybanki jogászról, egy művészettörténészről és egy történészről meséltünk, akik eredeti szakmájukat feladva péknek álltak, hogy éjszakánként Budapest legfinomabb kenyerét süssék ki. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Jacques Liszt: nagybanki ügyvédből belvárosi csúcspék
Tavaly szeptember óta egészen nagyszerű dolgokat állítanak elő a budapesti belváros egy kisebb hoteljének aljában, a biztató nevű Jacques Liszt felsőkategóriás kézműves pékségben. Az üzletbe betérők közül azonban vélhetően kevesen tudják, hogy a magyar és olasz sütőipari csodákat éjszakáról éjszakára egy kiugrott nagybanki jogász, egy művészettörténész és egy történész készíti – saját kezűleg. Ott voltunk, láttuk, kipróbáltuk.
Angol templomba, olasz villába is szállít a magyar csempekészítő - galéria
Egy Szeged melletti falu, Újszentiván egyik háza mögött rejtőzik egy apró műhely, ahol egészen különleges csempék készülnek. Pataki Mátyás termékei díszítenek középkori angol templomot vagy olasz tengerparti villát, de olyan burkolatot is tud készíteni, ami egy mai modern konyhának szintén dísze lehet. A titok a sokéves kísérletezés, és a szívvel-lélekkel végzett kézi munka, az eredmény pedig egy olyan minőségű termék, amiért ma már sorban állnak a megrendelők. A „Konok magyarokat" bemutató sorozatunk harmadik része.
"A húsnak lelke van" - az ízmester, aki fütyül a válságra
Miközben a hazai élelmiszeripar haldoklik, a nagy múltú húskombinátok csődbe mennek, van egy vásárlói réteg, amelyik megcsömörlött az olcsó, ehetetlen ételektől. Nemcsak Budapesten zajlik a gasztroforradalom, egy konok, kitartó szihalmi hentes egzisztenciáját tette fel arra, hogy meggyőzze a hevesieket, a húsnak lelke van. A „Konok magyarok” sorozatunkban olyan embereket mutatunk be, akik néha rendszeridegenként, széllel szemben is sikeressé váltak. Virágh Dénes úton van efelé.
