Megszavazták az MTA megcsonkítását

Megszavazták az MTA megcsonkítását

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Tóth Richárd

A Fidesz-kétharmad szavazatával átment az MTA-törvény, jelentősen csorbult a Magyar Tudományos Akadémia szabadsága. A kormány egy évig packázott az MTA-val. Kedden délután tüntetés lesz, az ellenzék Alkotmánybírósághoz fordulhat.

A parlament keddi ülésén a jelenlévő képviselők:

megszavazta az MTA-törvényt. Vagyis a Fidesz-kétharmad igen voksával ment át a jogszabály a Házon. Az MTA-tól augusztus elsejével veszik el a kutatóhálózatokat. Szél Bernadett kezdeményezi, hogy az ellenzéki képviselők forduljanak az Alkotmánybírósághoz a törvény miatt. Ehhez 50 aláírásra volt szükség.

Most csak egy pólóra futotta

A túlóratövény ellen hangosan tiltakozó ellenzéki képviselők most csak egy egyenpólóval fejezték ki nemtetszésüket néhányan (képünk lejjebb), illetve azzal, hogy nemet nyomtak a szavazáson.

Az Akadémiai Dolgozók Fórumának mintegy 60 képviselője is bement a Parlamentbe, More Than Academy (MTA, magyarul: több mint Akadémia) feliratú pólóban. Bár nem akartak rendbontást, a parlamenti személyzet ezt a pólót is soknak tartotta, így nem engedte be őket abban - mondták a hvg.hu munkatársának.

Akiknél volt más ruha, azt megkérték, öltözzön át, akinél nem volt, az kifordított felsőben mehetett tovább

- mondta. A tiltakozó ellenzékiek ugyanezt a pólót viselték az ülésteremben, de őket megilleti az öltözködés szabadsága.

Az ADF tagjainak azt mondták, a "szemléltetést" előre be kell jelenteni, márpedig a póló ennek minősül.

©
©
Név szerint

Ők 131-en szavaztak igennel: Ágh Péter, B. Nagy László, Bajkai István, Balla György, Balla Mihály, Bánki Erik, Bányai Gábor, Barcza Attila, Bartos Mónika, Becsó Károly, Becsó Zsolt, Bencsik János, Bíró Márk, Bodó Sándor, Boldog István, Bóna Zoltán, Böröcz László, Budai Gyula, Csenger-Zalán Zsolt, Cseresnyés Péter, Csöbör Katalin, Czerván György, Czunyiné Dr. Bertalan Judit, Dankó Béla, Demeter Zoltán, Dömötör Csaba, Dunai Mónika, F Kovács Sándor, Farkas Flórián, Farkas Sándor, Fazekas Sándor, Fenyvesi Zoltán, Fónagy János, Font Sándor, Gelencsér Attila, Gulyás Gergely, Gyopáros Alpár, Győrffy Balázs, Hadházy Sándor, Halász János, Héjj Dávid Ádám, Hende Csaba, Herczeg Tamás, Hoppál Péter, Horváth István, Horváth LászlóDr. Hörcsik Richárd, Hubay György, Jakab István, Kállai Mária, Kara Ákos, Kerényi János, Kocsis Máté, Koncz Ferenc, Kontrát Károly, Kósa Lajos, Kovács József, Kovács Sándor, Kovács Zoltán, Kövér László, Kubatov Gábor, L. Simon László, Lázár János, Lezsák Sándor, Manninger Jenő, Mátrai Márta, Molnár Ágnes, Nagy Csaba, Nagy István, Németh Szilárd, Németh Zsolt, Novák Katalin, Nyitrai Zsolt, Ovádi Péter, Pánczél Károly, Pesti Imre, Pócs János, Pogácsás Tibor, Pósán László, Potápi Árpád János, Révész Máriusz, Riz Gábor, Salacz László, Selmeczi Gabriella, Simon Miklós, Simon Róbert Balázs, Simonka György, Szabó Tünde, Szabó Zsolt, Szatmáry Kristóf, Szűcs Lajos, Tállai András, Tapolczai Gergely,Tasó László, Tessely Zoltán, Tiba István, Tilki Attila, Törő Gábor, Turi-Kovács Béla, Tuzson Bence, V. Németh Zsolt, Varga Gábor, Varga Mihály, Vargha Tamás, Vécsey László, Vigh László Vinnai Győző, Vitányi István, Völner Pál, Witzmann Mihály, Zombor Gábor, Zsigmond Barna Pál, Zsigó Róbert, Aradszki András, Földi László, Hargitai János, Harrach Péter, Hollik István, Juhász Hajnalka, Latorcai János, Móring József Attila ,Nacsa Lőrinc, Rétvári Bence, Semjén Zsolt, Seszták Miklós, Simicskó István, Soltész Miklós, Süli János, Szászfalvi László és Vejkey Imre. Ők a Fidesz és a KDNP képviselői. Igennel szavazott még Ritter Imre nemzetiségi képviselő is.

Ők 53-an szavaztak nemmel: Ander Balázs, Bana Tibor, Bencsik János, Brenner Koloman, Csányi Tamás, Farkas Gergely, Gyüre Csaba, Jakab Péter, Lukács László György, Magyar Zoltán, Mirkóczki Ádám, Pintér Tamás, Potocskáné Kőrösi Anita, Rig Lajos, Sneider Tamás, Steinmetz Ádám, Stummer János, Szilágyi György, Z. Kárpát Dániel, Bangóné Borbély Ildikó, Gurmai Zita, Harangozó Tamás, Hiller István, Hiszékeny Dezső, Korózs Lajos, Kunhalmi Ágnes, Mesterházy Attila, Molnár Gyula, Molnár Zsolt, Szabó Sándor, Tóth Bertalan, Tóth Csaba, Varga László, Arató Gergely, Gréczy Zsolt, Gyurcsány Ferenc, Hajdu László, Vadai Ágnes, Varju László, Csárdi Antal, Demeter Márta, Hohn Krisztina, Keresztes László Lóránt, Schmuck Erzsébet, Ungár Péter, Burány Sándor, Kocsis-Cake Olivio, Mellár Tamás, Szabó Timea, Tordai Bence, Bősz Anett, Szabó Szabolcs, Szél Bernadett. Ők a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd képviselői, valamint az ellenzéki független politikusok.

A három Mi Hazánk-politikus – Dúró Dóra, Fülöp Erik és Volner János – tartózkodott.

De miről szól ez az egész?

Arról, hogy kiszervezték az MTA kutatóintézeteit. „A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslat lényege az, hogy létrehozzák az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH), ami az MTA-tól leválasztott kutatóintézetekből épülne fel.

 

Az MTA mellett kiálló pólóban az ellenzéki képviselők
©
 

AZ ELKH működtetéséért egy Irányító Testület lesz a felelős, ahová a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium és az MTA delegál 6-6 tagot, a testületi elnököt közösen jelölik ki. A tagokat és az elnököt egyaránt a miniszterelnök nevezi majd ki, ám miután nem kell minősített többség a döntésekhez, a kormányzati akarat könnyen érvényesül.

A törvény szerint az Irányító testület a többi között

Van tehát min aggódniuk az akadémikusoknak. Az ELKH működéséhez az MTA vagyontárgyait, központi adminisztrációjának egy részét, valamint nyertes pályázatait és ösztöndíjait használják fel, vagyis

jelentősen csorbul az MTA autonómiája.

A törvényben tisztázták, az MTA-nak ingyen kell használatba adni a vagyontárgyait. A szavazásról az MTA is kiadott egy hírt, a végén megjegyzik, a tudományos közösség elutasította a törvényjavaslatot,

az abban vázolt intézményi és finanszírozási struktúra ugyanis ellentétes a kutatásfinanszírozás európai elveivel, és veszélyezteti a tudományos szabadságot.

További döntések
Elhalasztották a köznevelési törvény zárószavazását, megszavazták a lex Czeglédyt és a közigazgatási bíróságok felállításának elhalasztását is. Korábban a kormány elfelejtette ingyenessé tenni a kormány a babaváró hitel igénylését, most ezt is pótolták.

Feketébe csomagolják a Széchenyi-szobrot

Kedden délután tüntetés lesz az MTA szabadságáért, a megmozdulást az Akadémiai Dolgozók Fóruma szervezi, a tüntetés délután négykor kezdődik az MTA székházánál, a Széchenyi István téren. A szervezők a tüntetéssel is ki akarják fejezni, hogy elutasítják az Akadémia kutatóhálózatának átszervezését. Úgy tudjuk, a tüntetésen feketébe csomagolják a Széchenyi-szobrot.

„A Magyar Tudományos Akadémia a magyar nemzeti kultúra és tudomány megőrzésének és fejlődésének letéteményese. Közel 200 éves nemzeti intézményünket most mégis megcsonkítják. Palkovics miniszter beváltja korábbi zsarolását: erővel rabolja el az Akadémia kutatóhálózatát, mert az nem volt hajlandó önként lemondani értékeiről, vagyonáról, és az elmúlt egyéves küzdelemben következetesen képviselte a tudományos szabadság és az akadémiai autonómia eszméjét.”

Korábban egyetemi kutatók és oktatók (többek között például az ELTE-ről és a Corvinusról) kérték, ne szavazzák meg ezt a jogszabályt – mindhiába. A Fidesz-közeli sajtó pedig az utóbbi hetekben folyamatosan támadta az MTA-t, a kutatóintézeteket és a kutatókat, elég csak a SZTAKI-ban található szív alakú ágyra és a kéjbarlang-ügyre gondolni. Ami amúgy valóban létezett, de már felszámolták azt.

©

"Jubileumi" szavazás

Az MTA-kormány háború tavaly júniusban indult, mikor az MTA elnöke 54 percet kapott a róla szóló törvénymódosítás véleményezésére. Ekkor értesültek arról, hogy a kutatóhálózatokra szánt pénz jelentős része az MTA-tól átkerült az ITM-hez. A tiltakozások ekkor elkezdődtek, de hiába, a költségvetési törvény eszerint módosult.

Már akkor a kutatás szabadsága miatt aggódtak, ám Palkovics azzal érvelt, Magyarország lemaradt a kutatás-fejlesztésben és az innovációban, ezért kell átalakítani a rendszert. A végére kiderült, valójában inkább az uniós kutatási pénzekre hajtanak, amelyek magáncégeket gazdagíthatnak. Az összeg a korábbihoz képest nő. Ezt már egyébként a kezdetektől pletykálták akadémiai körökben, csak a metódus nem volt világos.

Az MTA vezetése több körben tárgyalt Palkovics Lászlóval - közben a kutatóhálózatok pénzét eléggé kicentizte az ITM -, az Akadémia közgyűlése legutóbb júniusban utasította el, hogy a kutatóhálózatokat elvonják az MTA-tól. Ezután gyorsultak fel a folyamatok: Palkovics ragaszkodott az elképzeléshez és közölte, a törvényjavaslatot mindenképpen benyújtják (ez végül június 4-én este 10 körül történt meg), és az hamarosan életbe is lép.

A tárgyalások alatt Palkovics ígérgetett, zsarolt, és egy kiszivárgott hangfelvétel miatt kellemetlen helyzetbe is került.

A kormány nem akarja, hogy az Akadémiáról a kutatóintézetek leválasztásra kerüljenek

- mondta egy tavalyi találkozón. A NER-világában szokatlanul hosszú harcban az akadémikusok időnként bizakodtak, időnként elkeseredtek, egy forrásunk úgy fogalmazott, nagyon szép és szokatlanul erős a küzdelem, amit az akadémia vezetésétől lát, ám lemondóan hozzátette,

oké, hogy állva halunk meg, de ettől még meghalunk.

Hozzászólások