Most pedig megtippeljük, mi vár ránk 2021-ben
Ürességtől kongó foci-Eb jön, újból elmaradó fesztiválokkal, az önkormányzatok további csuklóztatásával? A hvg.hu újságírói listába szedték, mire számíthatunk idén.
Tavaly ilyenkor összeraktunk egy cikket arról, hogy mit jósolunk 2020-ra, és bizony volt, amit telibe trafáltunk. (Ide kattintva olvashatja el a bevált és be nem vált jóslatokat.) Úgyhogy már csak ezért is érdemes elolvasni, hogy most milyen fejleményeket várunk 2021-től.
Íme a tartalomjegyzékünk, a címekre kattintva rögtön a témához is ugorhat:
Orbán új erőre kap, visszatér Bajnai Gordon
Überelheti bármi Szájer József botrányát?
Az önkormányzatok kivéreztetése
Lesznek-e koncertek, fesztiválok és színház?
Maradnak-e a Zoom-konferenciák?
Nagy meccsek jönnek a techcégekkel
Ez Szoboszlai Eb-je lehet. Ha lesz.
Orbán új erőre kap, visszatér Bajnai Gordon?
A padlóra küldött gazdaság jövőre növekedhet, kérdés, ezt milyen ütemben követi a kormány népszerűsége. Az év végi közhangulat borongós, a többség szerint “rossz irányba mennek a dolgok”, és mindezért a kormányt teszik felelőssé. A Fidesz az elmúlt három hónapban több százezer biztos szavazót veszített el, ám a mag nem hullott szét, és az is kizárt, hogy Orbán Viktor belebukjon a járványkezelésbe.
A Szájer-botrány miatt viszont a Medián év végi felmérésében az ellenzéki közös lista kicsit leelőzte a Fideszét, ami garantálja a harcos évet. Átütő ellenzéki vezér még kerestetik: a közvélemény-kutatások szerint a miniszterelnök-jelölti indulást - még? - visszautasító Karácsony Gergely főpolgármesterrel lenne a legtöbb esélye az ellenzéknek (akár még nyerhetnek is), de a másik két lehetséges jelöltként emlegetett Dobrev Klára és Márki-Zay Péter is csak hajszállal van lemaradva. A Századvég a kormánysajtóban csak “Gyurcsánynénak” nevezett Dobrevet hozta ki győztesnek, a legnagyobb kérdés azonban az, felbukkan-e a színen Bajnai Gordon volt miniszterelnök, akit Orbán még nem vert meg, csak hazai pályán “kapott ki”. Török Gábor politikai elemző mindenesetre nem lenne meglepve egy ilyen fordulattól, miután feltűnt neki, hogy Bajnai az elsők között ítélte el Demeter Szilárd Soros Györgyöt führerező publicisztikáját.
Orbán Viktor aligha lesz kevésbé hangos, ha Brüsszelt kell bírálni, de szerencsére kevesebb alkalma lesz erre. Bármennyire hátráltatta ugyanis, mégiscsak sikerült megállapodni az örökös legnagyobb vitatémáról, a hétéves uniós költségvetésről, még a Brexiten is túlestek a huszonhetek, és "Soros György" is lenyugszik talán.
Az EU-ban 2021 alapvetően az elmúlt hónapokban vérrel-verítékkel elfogadott programok végrehajtásáról fog szólni. A koronavírus helyreállítására szánt pénzek elköltésével már így is késlekednek, a politikai viták lezárása után nagyon gyorsan el kell ezt kezdeni, különben ugyanúgy évekre elhúzódó gazdasági pangás következhet be a remélt visszapattanás helyett, mint a 2008-ban induló válságot követően.
Tudja ezt természetesen Orbán Viktor is, így az erőket most a rendelkezésre bocsátott 14 ezer milliárd forint kiosztására, pályáztatására fogják összpontosítani. A támogatásokhoz fűződő jogállamisági feltételrendszer miatt egyelőre nem kell aggódnia, arról az Európai Bíróság dönthet – bár simán elképzelhető, hogy ez 2022-re húzódik –, az pedig az érdeke, hogy minél gyorsabban induljon el a pénzosztás, hiszen ki tudja, 2022 tavasza után is lehetősége lesz-e erre. Márpedig a Fidesz biztosra megy, ezt láthattuk az előző ciklusban is, amikor a programozási időszak közepére, 2018 tavaszára gyakorlatilag kiürítették a kasszát. Elméletben persze nem árt az óvatosság, az elmúlt hónapok-évek megmutatták, hogy az EU különböző szervezetei igen élénken figyelik, ami Magyarországon történik. A lényeg azonban most is az lesz: be kell lökni a gazdaságot annyira, hogy az esetleges EU-s büntetést simán ki tudjanak perkálni, ahogy tették azt az Elios esetében is, amikor az Európai Bizottság ugyan nem volt hajlandó kifizetni a milliárdos támogatást, de megtették azt a költségvetésből. Az ilyen „nagylelkűséghez” persze kellenek az uniós pénzek, de szerencsére akkora bajban még mindig nincs a magyar gazdaság, hogy csak az EU-ból érkező forrásokra kellene hagyatkoznia a fejlesztéseknél, mint 2010 után.
A gazdaság 2021-ben várhatóan még nem fog helyreállni. Legalábbis abban az értelemben, hogy nem fogja elérni a járvány előtti méretét. Azt nem tudni, a kormány milyen előrejelzésekkel fut neki az évnek, a nyár elején elfogadott 2021-es központi költségvetés már csak papíron áll. Hogy a hiány jóval nagyobb lesz az abban vártnál, azt a Pénzügyminisztérium már elismerte, a hiánycélt a GDP 2,9 százalékáról 6,5 százalékra emelték. A 2020-as költségvetés hiányát a kormány eredetileg egy százalékra tervezte, ehelyett 8-9 százalék lesz, az államadósság így nemhogy csökkenne, de 80 százalékra emelkedik. 2021-ben pedig tovább nő, vagy esetleg stagnál. A kormány ahogy a világon mindenütt) beáldozta az államadósságot a gazdaság megtámogatásáért cserébe. Kérdés, hogy ez mennyire sikerült, a 2020-as magyar recesszió nagyobb a versenytársak legtöbbjénél. Ugyanakkor a kormány a szokásos, az uniós mezőnyből kilógó (például sport célú) költekezéseiről nem mondott le.
A Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentésében a 2020-as 6-6,5 százalékos recesszió után 2021-re 3,5-6 százalék közötti GDP-bővülést vár (így a GDP nem fogja visszahozni 2019-es méretét), majd 2022-re 5 és 5,5 százalék, 2023-ra pedig 3 és 3,5 százalék közötti növekedést. A munkanélküliség 2021 elején még nőni fog, a gazdaság korábban vártnál lassabb kilábalásával és a korábban bevezetett munkahelyvédelmi intézkedések kifutásával összhangban a munkaerőpiac helyreállása is elhúzódik. A munkanélküliségi ráta 2021 második negyedévétől indul csökkenésnek, és 2022 folyamán süllyed 4 százalék alá a teljes foglalkoztatottság újbóli megközelítésével. A versenyszférában a tényleges átlagfizetés-emelkedés 6 százalék környékére lassul 2021-ben.
A fentiek persze csak a nagy átlagok, a járvány és a válság a gazdaság különböző szektorait különféleképpen érinti, és a kilábalás is sokféle lesz. Az ipar alkalmazkodott a járványhoz, a második hullám már nem okozott fennakadásokat. A nemzetközi turizmus 2021 nyarán már újraindulhat, azzal együtt a nemzetközi személyszállítás, a légiforgalom – de a járvány előtti szintet még évekig nem fogja elérni, ha egyáltalán. A vendéglátóipar és a szálláshely-szolgáltatás szintén lassan fog helyreállni, és biztos, hogy a bezárt kocsmák, éttermek, szállodák közül sok lesz, amelyik többé már nem nyit ki.
Január közepéig még biztosan zárva az ország, de a második hullám tetőzésével lassan enyhülhet a szigor, és este 8 után sem csak kutyával lehet elhagyni a lakást. Az élet azonban sokára áll vissza a megszokott kerékvágásba, Lantos Gabriella egészségügyi szakértő szerint például a “platózás” áprilisig tart, és csak akkor kapjuk vissza a tavaly júniusi szabadságot.
Vagy még akkor sem: a kormány a koronavírus elleni oltástól várja a járvány végét, azonban jelenleg a magyarok kisebb része oltatná magát szívesen. Így viszont esély sincs a nyájimmunitásra, ami a lakosság legalább 60 százalékos védettségét jelenti.
Anélkül minden lazításnak a járvány újbóli felfutásában mérhető ára van. Az már egy más kérdés, mikor lenne elég vakcina 6 millió magyarnak. 2020 végén 80 ezer oltás volt elérhető - még csak az egészségügyi dolgozók számára -, brüsszeli diplomáciai forrás szerint március végéig érkezhet 600 ezer embernek elég dózis. A Pfizer-BioNTech magyarországi vezetője ennél optimistább, azt reméli, áprilisra 2,2 millió ember oltásához elég vakcinát szállíthatnak le.
A kormány 17,5 millió adagot foglalt be az uniós keretből, ami, ha mind a hét gyógyszergyártó sikerrel jár és tartja a vállalását, nem egy reménytelen várakozás. Prinz Gyula immunológus mindenesetre úgy gondolja, a fiatalok nyáron-ősszel juthatnak oltáshoz és ezáltal szabad levegőhöz.
Überelheti bármi Szájer József botrányát?
A szexbotrányok könnyen érthetőek, gyorsan terjednek és nagyot ütnek, így ha van bárkinek bármi terhelő a tarsolyában, azzal előbb-utóbb előáll. A Political Capital ügyvezető igazgatója, Krekó Péter biztos benne, hogy a kormánypárti média - akár felsőbb utasításra - a Szájer-botrányra válaszul mindent megtesz azért, hogy az ellenzéki politikusok és kormánykritikus szereplők magánéletére vonatkozó híreket tárjon a nyilvánosság elé.
Ennél nagyobb kérdés, mi lesz a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel. A NER történetében példátlanul hosszú ideje semmilyen elmozdulás nem történt a felek álláspontjában (az MTA leszalámizása tartott ennél tovább, de ott is az lett, amit a kormány akart).
Az egyetlen kiszámítható következményekkel járó fordulat az lenne, ha a kormány visszavonulót fújna, és újrakezdődhetnének – pontosabban: elkezdődhetnének – a tárgyalások az egyetem polgársága és a modellváltást kieszközlő kormány között. Előbbiek ugyanis többször bizonyították, hogy komolyan gondolják: nem hajlandóak részletkérdésekről sem egyeztetni a Vidnyánszky Attila által vezetett kuratóriummal, sem pedig részt venni abban az oktatásban, amit az ő kinevezettjeik vezényelnek.
A visszavonulás a kormány hozzáállásából adódóan kizárható, így viszont nem tudni, mi lesz az oktatással. Ha erővel be is darálják az egyetem ellenállását, csinovnyikokat és tanárokat még találhatnak, de az üres egyetembe nem lehet hallgatókat kinevezni - ahogy felvételit is csak elsősöknek lehet hirdetni -, hogy legyen, aki az ő padjaikba is beül a már meg is nevezett új, Tigris utcai egyetemi épületben.
A hallgatók szerint ugyanis szinte teljes az egyetértés a tiltakozás céljaiban és módjában, így rájuk nem számíthatnak az új urak. Csak a kormány tudhatja, mennyi ideig éri meg folytatni ezt az állóháborút.
Az önkormányzatok kivéreztetése
Egész biztosan folytatódik az önkormányzatok (elsősorban a nagyobb, ellenzéki vezetésű helyhatóságok) pénzügyi sanyargatása. Ez teljesen független attól, hogyan alakul majd a járvány és a gazdasági válság – 2022-ben ugyanis országgyűlési választások lesznek. A kormány ugyan a közös teherviseléssel érveli az önkormányzatokat sújtó elvonásokat, de egyrészt azok az állami költségvetés (vagy akár a sportkiadások) szintjén elhanyagolható megtakarítást eredményeznek, másrészt a kormány szerint ebben a válságban nem megszorításokra van szükség – persze utóbbi érvet csak akkor mondják, ha a kormányzati költségvetés és az elengedett államadósság kerül szóba.
Az önkormányzatok 2021-es kivéreztetésének a kormány már megágyazott, lényegében csak folytatnia kell, amit elkezdett, illetve (vissza)élnie kell a bekészített fegyverekkel. Az önkormányzatok saját bevételei a válság miatt csökkennek, azonban kormányzati döntés alapján 2021-ben nem emelhetnek adóikon, intézményeik és cégeik díjaikat sem emelhetik. A kisvállalatok iparűzésiadó-kötelezettségét a kormány megfelezte. A nagyobb önkormányzatok csak külön, egyedi kormánydöntések után számíthatnak kompenzációra. Ugyanez igaz bármiféle plusz (akár a működésükhöz elengedhetetlen) állami támogatásra. Sőt a 2012-es adósságkonszolidáció óta nagyobb hiteleket sem vehetnek fel kormányzati engedély nélkül.
A járványveszély várhatóan csak nyáron fog lényegesen csillapodni, a kormány addig és erre hivatkozva fenntarthatja a sok önkormányzatnak komoly kiesést jelentő ingyenes parkolást. Nyáron aztán – a „turizmus és a vendéglátás támogatására” – újra díjmentessé teheti az érdekelt vállalkozások teraszhasználatát. A különleges gazdasági övezetek kijelölése (amelyek a települési önkormányzatok fennhatósága alól a megyék alá kerülnek) olyan lehetőség, amellyel a kormány bármikor szó szerint darabokat marhat ki önkormányzatokból.
A kormány (parlamenti kétharmada birtokában) akár azt is előírhatja, milyen szinten kell az önkormányzatoknak nyújtaniuk közszolgáltatásaikat – erre egyelőre a közösségi közlekedésben előírt járatsűrítés példa. Az előírások teljesítését – illetve az esetleges (akár pénzügyi) szankciók kiszabását – pedig a kormányhivatalokra bízhatja (ahogy a járatsűrítés esetében). A kivéreztetett önkormányzatoknak nem lesz pénzügyi mozgástere, ha egyik vagy másik beruházásuk költségei emelkednek (például váratlanul felmerülő munkák, építőipari áremelkedések miatt). A legtöbb önkormányzati projektben van állami és/vagy uniós támogatás, a kormány megtagadhatja a keretek megemelését, sőt akár általános szankciószabályokat vezethet be a költségtúllépések esetére.
Érdekes kérdés, mi lesz, ha egyes felborított gazdálkodású önkormányzatok késedelembe esnek számlák kifizetésével (mint például a kórházak folyamatosan)? Fognak kapni állami támogatást? Megpróbálja-e majd a kormány gyámság alá vonni a „rosszul gazdálkodó” önkormányzatokat a támogatás fejében, vagy akár az összes helyhatóságot? A lépésnek lenne előképe: a felsőoktatási intézmények gazdálkodását évek óta kinevezett kancellárok felügyelik, friss szabály szerint pedig a kórházak 5 millió forintnál nagyobb kötelezettséget csak központi engedéllyel vállalhatnak.
Ami még biztos: a függetlenségét lépten-nyomon hangoztató, a volt fideszes politikus Domokos László vezette Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2021-es ellenőrzési terve szerint folytatódik az önkormányzatok ellenőrzése, külön pont az iparűzési adóval kapcsolatos tevékenységük ellenőrzése.
Lesznek-e koncertek, fesztiválok és színház?
A járvány elsöpörte a fesztiválszezont, csak a két hullám közti időszakban jutottunk el néhány koncertre, mindez legalább 40 milliárd forintos bevételkiesést jelentett a zeneipar szereplői számára. Szóval rajtuk nem múlik majd a gyors talpraállás, más kérdés, hogy az emberek mernek-e majd tömegrendezvényekre járni. Nehezen elképzelhető, hogy 2021-ben már maximumon pöröghetnek a fesztiválok, sokkal valószínűbb, hogy az a forgatókönyv valósulhat meg, amelyről Gerendai Károly beszélt nemrég egy interjúban. Szerinte a hazai közönségnek szóló kisebb fesztiválokat már meg lehet tartani jövőre, de azt nem lehet megígérni, hogy ugyanígy lesz a nemzetközi közönséget vonzó nagy eseményekkel is.
Elvileg legkésőbb márciusban eldől, lesz-e például Sziget fesztivál, de jöhet olyan szabályozás is, amely alapján különbséget tesznek majd beoltottak és beoltatlanok között, tehát a rendezvényszervezők esetleg előírják, hogy kizárólag beoltott, vagy negatív teszttel rendelkező látogatókat fogadnak a rendezvényeiken.
A színházat nem lehet másképpen csinálni, csak élő emberekkel élő emberek előtt, a színpadon. A színházi alkotók és munkatársak csak azt várják, hogy ez újra megtörténhessen. Egyetlen dolog hozhat némi újdonságot: a streaming. Az online előadások, koncertek és versmondások inkább pótlékként indultak el, de a kreatívabb színházigazgatók már most kísérleteznek azzal, milyen olyan online produkciókat tudnának előállítani, amelyek nemcsak az előadások helyett, de az előadások mellett is érdekelhetik a nézőket. Ráadásul a streaming végre hozhat némi demokratizálódást a színházba, akár a sokkal többek számára elérhető ára miatt, akár azért, mert a megtekintése nincs földrajzi határokhoz vagy egészségi állapothoz kötve.
Ha minden a legoptimistább forgatókönyv szerint alakul, akkor viszont 2021 olyan lesz a filmszerető emberek számára, mint egy hosszú léböjtkúra után kapott tejszínhabos epershake csokiöntettel és koktélcseresznyével. Mindent bepótolhatnak, ami a járvány miatt kimaradt. Várhatóan megérkeznek a mozikba, vagy a streamingszolgáltatókhoz a 2020-ban elhalasztott bemutatók; így a magyar filmek közül Enyedi Ildikó Feleségem története című nemzetközi produkciójának, Kocsis Ágnes Éden című filmjének, Mundruczó Kornél első angol nyelvű filmjének, a Pieces of a Womannek, vagy a Szabó Győző és Csernus doktor párosáról szóló Herendi Gábor-filmnek, a Toxikomának örülhetünk előre.
A külföldi stúdiók és forgalmazók is igyekeznek majd utolérni saját magukat, így 2021 áprilisában végre tényleg megnézhetjük a 25. James Bond-filmet, Eddie Murphyt ismét az Amerikába jöttem álruhába öltözött hercegeként láthatjuk viszont, májusban jön a Budapesten forgatott Fekete Özvegy, nyáron lesz a premierje Peter Jackson Beatlesről szóló dokumentumfilmjének, és Denis Villeneuve Dűnéje is októberre csúszott.
Az Oscar-gálát a tervek szerint megtartják, de nem február végén, hanem április 25-én. Jó esély van rá, hogy ismét magyar produkcióért szurkolhatunk: Magyarország Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmjét nevezi, és mivel a szerelmes történet eddig a világon mindenhol magasztaló kritikákat és díjakat kapott, akár az Oscar-listára is bejuthat. Ugyancsak felkerülhet az Oscar-shortlistre két magyar animáció is (Andrasev Nadja Szimbiózisa és M. Tóth Géza Matches című munkája), melyek rangos nemzetközi elismeréseiknek köszönhetően kaptak kvalifikációt. És úgy néz ki, hogy a nagy filmes fesztiválok közül a cannes-it megtartják májusban, a Berlinale vetítéseit pedig júniusban. 2021 nagy kihívásai közé tartozik nemcsak maga a járványbiztos lebonyolítás, hanem a sokszínűség és a nemi esélyegyenlőség garantálása is. A Berlinale szervezői közölték, hogy jövőre nem osztanak külön női és férfi díjakat, a BAFTA első körös fordulóiba pedig lehetőleg fele-fele arányban kell a női és a férfi alkotóknak bekerülniük. Az amerikai filmakadémia is azon van, hogy a különböző kisebbségek minél inkább képviseltetve legyenek az Oscarra jelölt produkciókban, ám a sokszínűségre vonatkozó új szabályaik majd csak 2024-ben lépnek életbe.
Maradnak-e a Zoom-konferenciák?
Tizenkét éve nem látott szinten szárnyaltak a számítógép-eladások; az okostelefon-értékesítések zuhanása ellenére a legfontosabb gyártók köszönik, jól vannak; az okosórákból, aktivitás- és egészségkövetőkből több fogy, mint valaha; és korábban csak szűk körben használt videokommunikációs és távfelügyeleti szolgáltatások sokasága került néhány hét alatt a toplisták élére. A tech- és telekommunikációs szektor igazán nem panaszkodhat: eszközeire és megoldásaira nagyobb szükség van, mint eddig bármikor. Ez még a legoptimistább forgatókönyvek szerint is így marad 2021 első felében.
Kérdés, hogy ha múlik a járvány, a vállalatok akkor is ragaszkodnak a home office-szal és az utazások mellőzésével elérhető spórolás, vagy mindenki örülni fog, hogy végre megint lehet személyesen találkozni egymással? Több szakértő is úgy látja, hogy a tavasszal hirtelen nélkülözhetetlenné vált videókonferenciák még a home office arányának jelentős (és tartós) növekedése esetén is visszaszorulnak majd valamennyire.
És mi lesz a távfelügyeleti szolgáltatások sorsa, meddig merészkednek el benne a munkahelyek, egyetemek, országok? Elsőre sokan a kevésbé demokratikus berendezkedésű Kínára gondolnak, főleg miután Hszi Csin-ping elnök novemberben már azt pedzegette, hogy szerinte a világon mindenhol be kellene vezetni a kínai modellt, melyben személyazonosító QR-kódokkal szolgáltatott információ alapján dől el, ki merre mozdulhat. (Hogy az ilyen módszerek hova vezetnek, arra maga Kína szolgáltat Európából nézve meghökkentő példát.) És a demokratikusabb berendezkedésű Egyesült Államokban is van ám látnivaló, az egyetemi vizsgarendszereket üzemeltető cégek ugyanis olyan például nevet, e-mail-címet, okmányazonosítókat, bankkártyaadatokat (a kártya biztonsági kódját is beleértve) és jelszavakat gyűjthetnek be a hallgatóktól, sőt olyan adatokat is, mint az ujjlenyomatok, a retina- és íriszmintázatok, a hangminták, a DNS-szekvenciák, az arcvonások és a kézírás. Szinte biztos, hogy az egyes országok berendezkedésétől függetlenül 2021-ben a legtöbb államban erősödik majd a munkaadók, egyetemek és kormányzatok megfigyelési igénye – hol valós közérdek, hol közérdeknek álcázott kormányérdekek alapján.
Nagy meccsek jönnek a techcégekkel
Az is valószínű, hogy a kormányok világszerte megzabolázzák majd a technológiai vállalatokat, elsősorban a Facebookot, amelynek a kezében elképesztő hatalom összpontosul. Szinte lehetetlen úgy élni és dolgozni, hogy ne futnánk bele valamilyen Facebook-szolgáltatásba, innovációs szempontból pedig nagy probléma, hogy nagyon nehézzé vált a Facebookon kívül új megoldást fejleszteni: ha valaki előáll valamivel, akkor azt a céget vagy záros határidőn belül felvásárolja a Facebook, vagy pedig a rendelkezésre álló pénzből számolatlanul költ a megoldás lekoppintására és saját rendszereiben történő elterjesztésére, így fojtván meg az új próbálkozót. Az Egyesült Államokban kritikus fontosságú eljárás zajlik a Facebook ellen, könnyen lehet, hogy a történet 2021-ben hangsúlyosan a vállalatbirodalom feldarabolása felé mozdul el. A Google ellen hasonló okból – és hasonló várható következményekkel – indult amerikai eljárás októberben, ebben az ügyben is várhatók fejlemények idén. (És mivel az ilyesmivel perbe fogott vállalatok ritkán szoktak tétlenül ülni a döntésig, érdekes lesz majd figyelni, hogy milyen egyezkedések, esetleg milyen szabad szemmel is látható változások lesznek szolgáltatásaikban.)
Sok minden múlhat azon, hogy miként áll majd a kérdéshez a januárban felálló Biden-kormány. Az Egyesült Államok új elnökének politikája az amerikai webóriásokon túl hatással lehet majd a kínai vállalatokra is: talán-talán enyhülhet a TikTokot üzemeltető ByteDance és Huawei elleni szigor is. Ez esetben újabb löketet kaphat a kínai technológiai szektor, melynek erejét a koronavírus-válság sem igazán roppantotta meg. A nagy kérdés természetesen nem az, hogy mi lesz a Huawei vagy akár a TikTok sorsa, hanem az, hogy mennyit sikerül megtartania az Egyesült Államoknak a technológiai fejlődés terén több évtizedes úttörő szerepéből.
És említsük meg a sokkal barátságosabb kérdéseken tűnődő Samsungot is: a legnagyobb mobilgyártó, illetve talán az okostelefonos szektor nagy részének jelentős kérdése 2021-re, hogy sikerül-e tekintetmágnesből a kritikus tömeg számára érdekes és elérhető alternatívát teremteni az összehajtható telefonokból. Ezen a téren az eddigi legjobban használható készüléket a Samsung tette le az asztalra, ám a Galaxy Z Fold2 ára a 2019-es modellhez hasonlóan még mindig olyan árszinten mozog, amit nem sokan tudnak megfizetni. De biztató jel, hogy tavaly tavasszal már előkerült a Z Flip, melynek ára (aktuálisan 400 ezer forint) már olyan szinten mozog, amennyit már sokan kifizetnek egy hagyományos kivitelű okostelefonért.
Amikor márciusban bejelentették, hogy nagyjából egy évvel elhalasztják a tokiói nyári olimpiát és paralimpiát, 2021 nyara még nagyon távolinak tűnt, lehetett bízni abban, hogy addigra sikerül valahogyan megfékezni a koronavírus-járványt, a szervezők is arról beszéltek, hogy a játékok a reményt testesítik meg, a sportélet visszatérésének ünnepei lesznek, a fény az alagút végén. Most azonban, hogy Japán a koronavírus-járvány harmadik hullámával küzd – és a minap arról döntött, hogy teljesen bezárkózik –, az optimizmus csökken. És nem csak az a kérdés, hogy lehetnek-e majd nézők a július 23. és augusztus 8., illetve augusztus 25. és szeptember 5. között megrendezendő eseményeken, hanem hogy egyáltalán megtartják-e őket. Ha csak lehet, nyilván igen. Japán már így is csillagászati összeget költött a szervezésre, ami a hivatalos adatok szerint 825,7 milliárd forintnak megfelelő összeggel drágult a halasztás miatt. A szervezők jelenleg 4544,9 milliárd forintos összköltséggel kalkulálnak.
Most olyasmiket terveznek, hogy ha lehetnek is majd szurkolók a lelátókon, akkor sem szurkolhatnak majd hangosan, a számukat korlátozni fogják, a külföldről érkezők mozgását pedig várhatóan egy applikáció segítségével monitorozzák majd. A sportolókat – akiket négy-ötnaponta tesztelnek majd – arra kérik, hogy a lehető legkevesebb időt töltsenek majd az országban, és már most arra készítik fel őket, hogy ne számítsanak fesztiválhangulatra.
Mindezt nyilván azok is érzik majd, akik tévén követik a versenyeket, még akkor is, ha a sporteredmények kárpótolhatják őket. A Magyar Olimpiai Bizottság arra számít, hogy 13 magyar érem születhet a játékokon, mi pedig arra, hogy ezek többségét a számunkra hagyományosan erős sportágak – az úszás, a kajak-kenu, a vívás és a vízilabda – képviselői nyerik majd.
Ez Szoboszlai Eb-je lehet. Ha lesz.
Az olimpiához képest is nagyobb bajban van az UEFA, 2021 nyarán jönne a foci-Eb, tizenkét rendező országban. Ráadásul minden csapat több országban játszik, ami békeidőben minimum 30-40 ezer turistát jelent egy-egy városnak meccsenként, olyan turistákat, akik a zsúfolt stadionban szurkolás és a kocsmázás után azonnal tovább is állnak, hogy egy másik országban folytassák, tehát egy járványügyi rémálomról van szó.
Az UEFA tavaszra ígéri a döntést arról, hogy lehetnek-e nézők a meccseken, amelyekből négyet ráadásul Budapesten rendeznének. Még az sem kizárt, hogy szurkolókkal, de kevesebb helyszínen rendezik meg a tornát, sőt akár a szokásoknak megfelelően egy rendező ország is lehet. Reálisan nézve négy ország van, amely elbírná ezt különösebb felkészülés nélkül: Németország, Franciaország, Anglia és Oroszország.
A portugál-német-francia halálcsoportba került Magyarországnak nyilvánvalóan nem mindegy, hogy teltházas budapesti meccsen fogadhatja-e például Portugáliát, vagy egy töküres stadionban valahol. A csapatnak viszont mindkét verzióban kevés esélye van akár a pontszerzésre is a regnáló világbajnokkal, a regnáló Európa-bajnokkal és a mindig esélyes németekkel szemben. Annak viszont lesz tétje, hogy Szoboszlai Dominik 21 évesen pár jobb meccsel egy hónap alatt eladhatja magát akár az RB Leipzignél is komolyabb klubcsapathoz.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Nick Thorpe: 2021-ben a britek a konyhában búsulnak, az EU-tagok a nappaliban táncolnak
A Brexit okait és következményeit a 2016-os népszavazás óta eltelt időszakban számos alkalommal elemeztük. Most a személyes érzéseit osztja meg a HVG-vel Nick Thorpe, ő ugyanis kicsit bent is, meg kint is van: a BBC tudósítója, aki 1986 óta él és dolgozik Magyarországon.
Jóslatok, amelyek nem jöttek be 2020-ra
Magyarország lépéseket tesz az EU-ból való kilépésre, az Egyesült Államokban nem lesz recesszió, a Netflix meggyengül, Merkel megbukik. Összeszedtünk néhány olyan tavalyi jóslatot, ami nem teljesült be - és nem csak azért, mert a koronavírus átírt mindent.