Magyarország egyedüli tagállamként élt a konstruktív tartózkodás lehetőségével az ukrán hadsereg számára indított európai uniós kiképző misszióról szóló szavazásnál, ugyanis a kormány nem támogatja az eszkalációs kockázattal járó javaslatokat

– közölte a minisztérium tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

A tárcavezető arról számolt be az EU-s külügyminiszteri tanácsülés szünetében, hogy ezt a tartózkodást a közösségi jog lehetővé teszi, így hazánk nem is gátolta meg a missziót, ugyanakkor abban nem vesz részt és nem járul hozzá a működés költségeihez.

Szijjártó Péter emellett bejelentette, hogy az Európai Békekeret forrásaiból immár hatodik alkalommal újabb 500 millió eurót csoportosít át a közösség az ukrajnai fegyverszállítmányok legalábbis részleges finanszírozására. „Most Magyarország is még hozzájárult ehhez a forrásbiztosításhoz, de jeleztem, hogy nem tudom garantálni, hogy ez a következő alkalommal is így lesz” – mondta.

Magyarország ismét megszavazta, hogy az EU további 500 millió eurót fordítson fegyvervásárlásra

Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.

A miniszter sérelmezte, hogy a „béke” szó rajta kívül egyik résztvevő felszólalásában sem hangzott el, az ülés hangulatát pedig „meglehetősen harciasnak” nevezte. Szijjártó Péter elmondta, hogy „sajnos sok szó esett a szankciókról is”, ugyanis a jelek szerint „egyes vezetők nem hajlandók tudomást venni a valóságról”, miközben pontosan az ellentéte zajlik annak, amit ígértek, ugyanis a büntetőintézkedések nem vezettek a háború gyors lezárásához, az európai gazdaság viszont rendkívül nehéz helyzetbe került. „Tényleg nem tudom, hogy hol élnek, amikor az Európai Unió szankcióinak sikerességéről beszélnek” – jelentette ki.

Hozzátette: az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadás „ döbbenetes terrorcselekmény” volt, ezért világossá kellene tenni, hogy az EU terrortámadásnak tekintene egy szabotázsakciót a Török Áramlat ellen.