Csütörtökön és pénteken a budapesti Puskás Aréna két fontos európai eseménynek ad otthont, de egyik sem focimeccs lesz, sem Azahriah-koncert. A lelátókon és azok mögött ezúttal két diplomáciai találkozóra kerül sor: november 7-én először az Európai Politikai Közösség (EPK), majd rögtön másnap az Európai Tanács informális ülését tartják a stadionban.

Hogy ez a gigászi lezárásokon kívül pontosan mit jelent, megpróbáljuk elmagyarázni.

Amikor Orbán Viktor vasárnap Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményeként jellemezte a találkozókat, kivételesen nem túlzott.

Különösen igaz ez a csütörtöki EPK-csúcsra, amelyre nemcsak az Európai Unió, hanem gyakorlatilag a kontinens összes országának vezetője Budapestre jön: körülbelül 45-47 magas rangú vendégre és delegációra számítanak. Másnapra már „csak” az uniós tagállamok vezetői maradnak, így is 27 állam-és kormányfőről beszélünk.

Bár a vendégek listája cikkünk írásakor még nem volt nyilvános, Orbán szerint a Puskásban csütörtökön ott lesz Recep Tayyip Erdogan török elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök, sőt Budapestre látogat a nemrég tiltakozások közepette újraválasztott grúz miniszterelnök is. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a hazáját sújtó halálos árvizek miatt lemondta részvételét. Azt egyelőre csak halkan jegyezzük meg, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eddig az összes EPK-csúcson részt vett, igaz, az elsőn csak videolinken. Hogy ez a magyarországi találkozón is így lesz-e, arról nem mernénk találgatni, az ukrán elnök külföldi útjait érthetően biztonsági okokból sem harangozzák be előre. Biztosan Magyarországon lesz viszont Mark Rutte, a NATO főtitkára, és legalább egy napot Budapesten alszik Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is.

Mark Rutte NATO főtitkár és Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke is hazánkba érkezik az EU csúcsra

AFP / Anadolu / Dursun Aydemir

Nem dönt, de összehoz

De mi is pontosan az Európai Politikai Közösség, és miért pont Budapesten gyűlnek össze a tagjai, ráadásul az informális uniós csúccsal együtt?

Az EPK meglehetősen új formáció, létrehozását a francia elnök mindössze két éve, 2022 májusában javasolta az Európai Parlamentben mondott beszédében. Emmanuel Macron akkor egy olyan új európai szervezetről beszélt, amely lehetővé tenné, hogy a közös alapértékeket valló országok „új teret találjanak az együttműködésnek” a politika, a biztonság, az energia, az infrastruktúra, a beruházások és a migráció terén. Lefordítva ez annyit jelent, hogy a tagok a fenti a témákról rendszeresen egyeztetnek egy olyan politikai közösségben, amely döntéseket ugyan nem hoz, de remek terep arra, hogy egy asztalhoz üljenek az európai országok. Az alapítás dátumát sem lehet figyelmen kívül hagyni, elemzők gyakran emlegetik úgy az EPK-t, mint ami Oroszország Ukrajna elleni agressziójára válaszul született.

A csoportnak összesen 47 résztvevője van, a kontinensről csak Fehéroroszország és Oroszország nem kapott meghívót, és nem csatlakozott a Vatikán sem. Ott vannak viszont az uniós bővítésre váró országok, az unióból kilépett Egyesült Királyság, valamint Törökország is.

A tagok már az elején megegyeztek abban, hogy évente kétszer találkoznak, tavasszal egy nem uniós államban, ősszel pedig a soros EU-elnökséget betöltő ország fővárosában. Ez meg is magyarázza, hogy most miért Budapestre jönnek. Hasonló okokból rendezik egyébként itt az informális uniós csúcsot is.

Hogy bármelyiken hoznak-e politikai döntéseket, az kérdéses. Az EPK eleve nem ezzel a céllal alakult: ahogy az előző találkozó házigazdája, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete fogalmazott a HVG-nek adott interjúban, ez „Európa országainak összejövetele annak érdekében, hogy megvitassák az aktuális kulcskérdéseket”.

Paul Fox, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete

Veres Viktor

Ezek közül a legfontosabb egyértelműen az ukrajnai háború, amellyel kapcsolatban minden bizonnyal akadnak majd nézeteltérések. Az Orbán Viktor által is aláírt hivatalos meghívólevélben ezen kívül a migráció, a gazdaság, az energia és a közlekedés, a magyar kormánynak kedves konnektivitás, a kereskedelem és az IT szerepel a témák között. Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára az M1-en még annyit árult el, hogy szeretnének elfogadni egy Budapest-nyilatkozatot is Európa versenyképességéről.

Volt bojkott, nincs bojkott

Pénteken már az Európai Tanács informális ülésére kerül sor a Puskásban, melyen az unió állam- és kormányfői vesznek részt, és ez lesz az utolsó ülés, amit Charles Michel levezető elnök vezet. Az uniós csúcstalálkozókat Brüsszelben szokták tartani, az informális üléseknek azonban a soros elnökség a házigazdája, így került ez az esemény is Budapestre.

A fő téma itt az uniós versenyképesség javítása lesz, mely egyébként is a magyar elnökség egyik fő témája. Egy esetleges konkrét nyilatkozat elfogadása azonban egyáltalán nem lesz könnyű, a Szabad Európának ezt azzal magyarázták uniós források, hogy a Draghi-jelentés sok eleme megosztja a tagállami kormányokat.

Az eredménytől függetlenül a két eseménnyel kapcsolatban már az is figyelemre méltó, hogy egyáltalán Budapesten rendezik őket, és – legalábbis a hírek szerint – eddig még egyetlen fontos vezető sem bojkottálta őket. Ez nem volt garantálható, hiszen amióta Magyarország július elején átvette a soros elnökséget, többször is kihúzta a gyufát a többi uniós tagállamnál. Először Orbán Viktor moszkvai és pekingi békemissziójával, majd nemrég grúziai látogatásával is.

Miközben az Európai Bizottság minden lehetséges fórumon igyekezett leszögezni, hogy a magyar miniszterelnöknek nem volt felhatalmazása, hogy az unió soros elnökeként járjon el, a tagállamok vezetői szimbolikus budapesti távolmaradással büntettek. Az elnökség budapesti rendezvényein a legtöbb EU-s ország nem miniszteri vagy biztosi szinten képviseltette magát, hanem csak alacsonyabb rangú tisztviselőket küldött. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig Budapest helyett Brüsszelbe hívta össze nyáron a tagállamok külügyminisztereit.

Most úgy tűnik, az EPK-ra és a pénteki informális csúcsra nem ez a sors vár. A VSquare korábbi információi szerint a balti és néhány északi ország vezetői gondolkodtak ugyan a távolmaradáson, de a svédek és a lengyelek végül meggyőzték őket a részvételről. A kisebb országok általában akkor döntenek a bojkott mellett, ha a nagyobbak is így tesznek, ráadásul az asztalra kerülő témák, mint Ukrajna, az EU-bővítés és Grúzia többet nyomnak a latban, mint a magyar kormánnyal szembeni ellenérzések.

A Puskás Aréna EU csúcsra átalakított lelátója

X / Kovács Zoltán

Még ennél is fontosabb talán, hogy az európai vezetők itt találkoznak először az amerikai elnökválasztás után, így érdemben tudnak reagálni Donald Trump győzelmére. Az időpont éppen ezért sokaknak fejtörést is okoz, a Politicónak két uniós diplomata is arról beszélt,

tartanak attól, hogy a nyíltan Trumpnak drukkoló Orbán videón kapcsolja majd be valamilyen módon a republikánus jelöltet.

Orbán szerda délelőtt Biskekben, a Türk Tanács ülésén elmondott beszédében már arra utalt, hogy új európai stratégiára lesz szükség, és felül kell vizsgálni a Kijevnek szánt 50 milliárd eurós hitelt, melynek első lépéseit Budapesten tehetik meg.

Lebegő terasz és dekor

Akárhogy is történik, az biztos, hogy Orbán Viktor saját nemzetközi imidzsének építésére fogja használni a házigazda szerepét, a magyar adminisztráció pedig mindent meg fog tenni, hogy látványos eseményt hozzon létre, ahol a magyar kormányfő fajsúlyos világpolitikusként pózolhat. Erre a célra szolgál a 67 ezer fő befogadására alkalmas Puskás Aréna is – a helyszínválasztás információink szerint okozott is néhány felhúzott szemöldököt, főleg, hogy az eddigi EPK-csúcsokat főleg kastélyokban és palotákban tartották.

Érdekesség, hogy a 2011-es magyar elnökség helyszíne még szintén egy kastély, méghozzá a gödöllői volt. Kovács Zoltán kormányszóvivő az X-en azzal magyarázta a mostani helyszínválasztást, hogy bár a Puskás sportstadionként ismert, befogadóképessége miatt az arénában egyre több konferenciát és diplomáciai találkozót is rendeznek. Ezúttal plenáris ülések, kisebb találkozók és kétoldalú tárgyalások számára alakítottak ki benne helyet.

🇭🇺 Here’s what you need to know about Thursday’s European Political Community summit in Budapest

🌍 Hungary is set to host its largest diplomatic event ever as leaders from across Europe gather in Budapest on November 7 for the European Political Community (EPC) summit, followed… pic.twitter.com/6oq6D1bkJ0

— Zoltan Kovacs (@zoltanspox) November 5, 2024

Kovács szerint a 15 ezer négyzetmétert lefedő dekoráción az elmúlt három hétben 400 ember dolgozott. A helyszínekre és az útvonalakra 3000 biztonsági ember vigyáz majd, a helyszínt pedig csütörtökről péntekre virradó éjszaka teljesen átalakítják az informális csúcstalálkozóra, ahol még egy „lebegő terasz” is helyet kap.

Azt pedig már csak mi tesszük hozzá, hogy a grandiózus Puskás arra is tökéletesen megfelel, hogy a sajtót hermetikusan el lehessen zárni a politikusoktól, hogy még csak véletlenül se sakkmattolják a résztvevőket kellemetlen kérdésekkel.