Optimista hangulat jellemzi a hazai vezérigazgatókat: a világgazdasági és a hazai gazdasági kilátások jelentősebb javulását prognosztizálják az előző évhez képest. Saját cégük bevételnövekedésében 72 százalékuk bízik a következő 12 hónapban, három éves távlatban pedig még pozitívabb képet festettek (85 százalék bizakodó). A felmérésben résztvevők közel fele már létszámbővítésen gondolkodik (45 százalék). A PwC globális csapata által megkérdezett 1344 cégvezető válaszai összecsengnek a magyar eredményekkel: 85 százalékuk bizakodó a saját cége növekedésével kapcsolatban a következő egy évben, három éves távlatban ez a szám 92 százalék, munkaerő-felvételt 50 százalékuk tervez.

A célpiacokat nézve a német export jelentősége megőrizte a tavalyi értéket (továbbra is 25 százalék azon hazai cégvezetők aránya, akik látnak benne növekedési lehetőséget), ugyanakkor a legtöbb esetben a közvetlen szomszédos országok megduplázták jelentőségüket az itthoni vezetők növekedési kilátásaiban.

Mégis mi táplálja az optimizmust?

„Az interjúk során megkérdeztük a vezérigazgatóktól, hogy mi javította a versenyképességüket az elmúlt időszakban. Új piaci lehetőségekről, az ügyfélkapcsolatok fejlesztéséről, termék- illetve szolgáltatás-innovációról számoltak be, olyan tényezőkről, melyeket saját erőfeszítéseiknek köszönhetnek. Mindebből azt a következtetést vontuk le, hogy az általános optimizmus nem abból fakad, hogy a vezetőket aggasztó gazdaságpolitikai tényezők elhárultak volna, hanem sokkal inkább az ügyfelek, illetve a piacok felé fordulás és az önbizalom táplálja” – mondta Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

A hazai cégek döntő többsége belekezdett valamilyen kisebb-nagyobb strukturális átalakításba az elmúlt egy év során. A vállalatvezetők közel háromnegyede valósított meg költségcsökkentő kezdeményezést, míg a cégek harmadánál történt jelentős IT-változás a felmérést megelőző 12 hónapban. Mind a kiszervezési, mind a beszervezési tevékenység súlya csökkent az elmúlt két év során, a vezetők úgy tűnik, újragondolják ezen átalakítások hatékonyságát. Új stratégiai szövetség létrehozásában azonban többen gondolkodnak, mint egy évvel korábban.

A kutatási eredmények is megerősítik, hogy Magyarországon még van lehetőség különböző területeken működő szolgáltató központok, úgynevezett ssc-k (Shared Services Center) és a bso-k (Business Services Outsourcing) bővülésére. Ezeknél a vállalatoknál az állami támogatás már rövid időn belül megtérülhet, és az ilyen profilú cégek olyan fehérgalléros, képzett munkaerőt tudnak alkalmazni, melynek itthon tartása elemi érdeke Magyarországnak.

Mitől félnek leginkább a cégvezérek?

Az elmúlt évekhez képest jelentős mértékben nőtt és relatív többségbe került azon vállalatvezetők aránya, akik cégük hazai létszámával kapcsolatban növekedésre számítanak. Mindössze a megkérdezettek tizede jósolt visszaesést, szemben a létszámát növelni tervező 45 százalékkal. A folyamat azonban tartogat nehézségeket is a cégek első emberei szerint: míg két éve a magas vezetői potenciállal rendelkező középvezetők kiválasztása okozta a legnagyobb gondot, mára a szakképzett munkaerő felkutatása jelenti az elsődleges kihívást. A válaszadók 59 százaléka tart attól, hogy a fiatal tehetségek elhagyják az országot, és 45 százalékuk választotta a mindenkori kormány legfontosabb feladatai közé a képzett munkaerő létrehozását és támogatását.

A vállalatok növekedési kilátásaira potenciálisan kockázatot jelentő gazdasági és politikai tényezők közül mind a globális, mind a hazai cégvezetőket leginkább az adóterhek növekedése, a túlszabályozottság és az államháztartási hiány aggasztja (lásd: Melléklet 2. ábra). A vezetők válaszaiból az is kitűnik, hogy ma Magyarországon a helyi, iparág-specifikus adónemektől, és a bizonytalan gazdasági növekedéstől tartanak a vezetők. Ahogyan világszerte, úgy itthon is megfogalmazódott az igény az adórendszerek versenyképességének és hatékonyságának javítására.

A szabályozói környezettel kapcsolatos elvárások terén a vezérigazgatók fő prioritásként határozták meg, hogy a kormány fektessen nagyobb hangsúlyt a meglévő szabályok átlátható és következetes végrehajtására. A szabályoktól azt várják, hogy legyenek egyértelműek és hosszú távra szóljanak.

„Az adóterhek növekedése már évek óta vezeti a „kockázati toplistát” a vezérigazgatók körében. Elérkezettnek lájuk az időt, hogy az adózásra ne mint istenadta rosszra, hanem mint erőforrásra tekintsenek a cégvezetők – mondta Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási szolgáltatások vezető partnere.

Milyen globális trendek alakíthatják az üzleti világot?

A megkérdezett vezetők szerint a világgazdasági és társadalmi környezetet leginkább befolyásoló három fő globális trend a gyors technológiai fejlődés, a demográfiai változások és a gazdasági erőviszonyok átrendeződése lehetnek. „Ezek a trendek a magyar vállalatokra is hatással lesznek, sőt már vannak is. Számtalan innovációs és növekedési lehetőséget tartogatnak, sikeres kihasználásukhoz a hazai vállalatoknak alapjaiban kell átértékelniük az eddigi működésüket. A siker kulcsa abban rejlik, hogy fel tudnak-e készülni ezekre, és hogy a saját javukra tudják-e majd fordítani” – hangsúlyozta Nick Kós.

A hazai vállalatvezetők közel kétharmada érzi a technológia fejlődését vállalata szempontjából relevánsnak. A legmarkánsabb változásokat ezen a téren a digitális gazdaság, a közösségi média, a mobileszközök és a big data technológiák hozták. A globális erőviszonyok átalakulása, valamint a demográfiai változások minden második céget érintettek Magyarországon.