A levelet március 9-én küldte a Quaestor-vezér a miniszterelnöknek, a kormány honlapján publikált dokumentumon viszont a bélyegzőn március 10-i érkezés szerepel.

A Figyelőből derült ki múlt héten, hogy Tarsoly Csaba a Quaestor első öncsődjét megelőző napon (március 8-án) válságstábot hívott össze, és ott azt ígérte, elmegy Szijjártó Péterhez, akinek bízott a segítségében. Állítólag azt is mondta, hogy a külügyminiszter segítségével levelet juttat el Orbánnak. Lázár János elismerte, hogy a miniszterelnök valóban kapott levelet Tarsolytól, és azt is elárulta, hogy az volt benne, amit a Quaestor-vezér az MNB-nek feltárt.

kormany.hu

Kérdés, mire gondolt Lázár, ugyanis az MNB már március 10-én délelőtt (pár órával a Quaestor öncsőd bejelentése után) arról tájékoztatta a parlament gazdasági bizottságát, hogy a Quaestornál 150 milliárd forint összegben fiktív kötvényt bocsátottak ki és adtak el az ügyfeleknek. Erről viszont Tarsoly Csaba szót sem ejtett az Orbánnak küldött levélben.

A Quaestor-vezért azt írta, a Buda-Cash Brókerház, majd a Hungária Értékpapír miatt kialakult pénzügyi pánikban a vállalati kötvényeladási hullám elérte a Quaestort, így további finanszírozásuk ellehetetlenült, folytatása felelőtlenség lenne. Tarsoly hangsúlyozta, nincs Buda-Cash helyzet, de a cég nem képes már visszavásárolni a kötvényeket. Ezért a kötvénykibocsátó társaság csődöt kénytelen jelenteni - írta.

A levélben Tarsoly felkínálta a cégbirodalmát az államnak: olyan megoldást javasolt, melyben az állam hitelt vagy tőkét nyújtott volna a cégcsoportnak, amiből a cég állampapírt jegyzett volna, hogy visszakerüljön a pénz a költségvetésbe. Cserébe a Quaestor a mintegy 300 milliárd értékű portfólióját (a DunaCityt, az ETO Parkot, a szállodákat) egy zárt ingatlanalapba koncentrálta volna, a befektetési jegyet pedig megkapta volna az állam.