hvg.hu: A MNB adatai szerint 4900 milliárd forint van még mindig a lakosságnál készpénzént. Mit lehet ez ellen tenni?

Kovács Antal: Európai és régiós összehasonlításban is magas a készpénzhasználat, ráadásul ennek a dinamikája is gyorsul: ahogy nőnek a megtakarítások, úgy a készpénztartalék is hasonló mértékben emelkedik. A legfontosabb éppen ezért az attitűd megváltoztatása lenne, a pénzügyi tudatosság növelése. Hogy nemcsak érdemes, de kell is takarékoskodni, hiszen így tudjuk jövőnket a saját kezünkben tartani.

hvg.hu: Ezt már 15 éve halljuk, sok eredmény mégsem látszik.

K. A.: Pontosan így van, régóta mondjuk, ám azt látni kell, hogy az egy nagyon hosszú folyamat, amíg a szocializmusból örökölt gondolkodásmódot, miszerint az állam majd úgyis gondoskodik rólunk, átváltsuk egy öngondoskodási szemléletre. De azért vannak eredmények, ahogy azt is ide sorolnám, hogy a Nemzeti Alaptantanterv része lett a pénzügyi edukáció.

Erre óriási szükség volt, mert a felnőtt lakosság 75 százaléka semmilyen pénzügyi tanítást, tapasztalatot, tudást nem kapott.

Ez nagyon magas szám. Pozitívum viszont, hogy a mostani szülők 80 százaléka már pénzügyi tudatosságra neveli a gyermekét.

hvg.hu: Abból nem lehet probléma, ha olyan szülő oktatja a gyerekét pénzügyi tudatosságra, akit senki sem tanított meg a pénzzel bánni?

K. A.: Maga a szándék fontos, hiszen ugyan nem kapott sem a szüleitől, sem az iskolában megfelelő tudást, de azt látja, hogy erre kell nevelni a gyereket. Ennek több módja lehet: zsebpénzt ad, motiválja, hozzáad minden megtakarításához egy forintot stb. Ezekkel mind a tudatosság felé lehet terelni a fiatalokat. Persze ez nemcsak az ő feladata, a bankoknak, a médiának, az államnak, mindenkinek fontos szerepe van ebben.

Kovács Antal

Fülöp Máté

hvg.hu: Évek óta halljuk, hogy a fiatalok nem tesznek félre. Mi a helyzet most?

K. A.: Bár a mostani generációnak több lehetősége van megtakarítani, de mégsem teszi. A kutatásunk szerint a mai fiatalok akkor sem takarítanak meg, ha lenne erre pénzük – a 18-23 éves korosztályból minden negyedik ilyen. A mának élnek és szerintem el kell fogadni a fogadni a fiataloknak ezt a mentalitását, hiszen egyszer fiatal az ember, de közben erősíteni kell azt is, hogy mégis érdemes megtakarítani, aki képes rá, legalább az tegye meg. Havi 2500 forint is látható lesz hosszabb időtávon, jelentős megtakarítási összeg jöhet belőle össze.

hvg.hu: A hitelezés növekvő számait látva nem elképzelhető, hogy a megtakarítás helyett a hitelezés felé fordulnak az emberek?

K. A.: Minél pozitívabb a jövőképe az embereknek, annál inkább megvalósítják a korábban elhalasztott fogyasztást. A lakáspiacon is volt egy visszaesés, ez pattant ki rugó módjára az elmúlt években. Ráadásul alacsonyak a most már fixált kamatok, és a babaváró hitelen keresztül az állam is segíti a hitelezési bummot. Két jelenséget látunk egyszerre: nő a hitelezés és a megtakarítás is, mivel nemcsak az emberek jövedelme nő, hanem a jövőbe vetett hite is. Ez öngerjesztő, tehát minél nagyobb a fogyasztás, minél több a beruházás, annál jobb a GDP, alacsonyabb a munkanélküliség stb.

hvg.hu: Említette a sajtótájékoztatón, hogy fiatalok egyre inkább érdeklődnek a pénzügyi tanácsadás iránt. A bankfiókokat használják erre?

K. A.: Bár a mesterséges intelligencia és egyéb technológiai fejlesztések világát éljük, úgy tűnik, az igény, hogy személyes tanácsadás révén kapjunk pénzügyi tudást, jelentősen növekedik. Ez is az egyik ok, amiért nem csökkentjük a bankfiókok számát az országban, úgy tapasztaljuk, valós igény van irántuk. Először persze az interneten kezdenek keresgélni, onnan terelődnek át idővel a fizikai világba. Mi is alkalmazunk már rövid videókat a pénzügyi tudás bővítésére. A fiatalok jellemzően abban bizonytalanok, hogy ha van pénzük, akkor mihez kezdjenek vele, érdemes-e például hitelkártyát igényelni, de a mindennapi pénzügyekben is várják a tanácsokat.

hvg.hu: Az állam mit tehetne a készpénzhasználat ellen?

K. A.: Vannak lépések, amelyek nem segítik ez ellen a harcot: ilyen például az ingyenes készpénzfelvételi lehetőség, vagy a tranzakciókat sújtó adók. Sokat segíthetne, ha itt lépne az állam. Vannak persze pozitív példák, ilyen a POS-terminálok elterjesztése, amiből már 140 ezer van az országban, ezáltal segítve a készpénzkímélést és a kártyahasználatot. Minél inkább olyan környezetet hoz létre az állam, hogy nem érdemes a pénzt otthon tartani, annál inkább ösztönzi a hosszú távú megtakarításokat, mint például a magánnyugdíj- vagy egészségpénztár is.