Nincs napirenden a taxitarifa-rendszer változtatása, de nem is kizárt, hogy ilyesmire sor kerüljön. Legalábbis erre utal, amit Karácsony Gergely főpolgármester mondott egy sajtótájékoztatón: nincs szándékuk eltérni az egységes budapesti taxitarifáktól, de „kíváncsiak a taxisok véleményére”.

Nézzük tehát, mi a helyzet most. Jelen állás szerint a fővárosi taxisok egységes, önkormányzatilag előírt fuvardíjjal dolgoznak:

• Alapdíj (távolságtól független, 700 Ft),
• Kilométerdíj (300 Ft/km),
• Várakozási díj (75 Ft/perc).

Vagyis a piacon nincs árverseny, hiszen minden taxi ugyanannyi pénzért viszi, viheti az utasokat.

Mónus Márton

Ha megszűnne a fix fuvardíj, akkor a taxisok megpróbálhatnának egymás alá menni a tarifájukkal. Jellemzően a piaci árverseny lefelé nyomja az árakat, persze csak egy határig, minden esetben van egy szint, ami alá a vállalkozások, vállalkozók nem tudnak csökkenteni, hiszen nem marad nyereségük. Ugyanakkor a fix ár azt is jelenti, hogy a vállalkozások (jelen esetben a taxisok) akkor sem tudnak árat emelni, ha ez indokolt lenne, illetve a vevőik is képesek és hajlandóak lennének megfizetni a magasabb árat.

A taxitarifák esetleges módosítása esetében szóba jöhet az is, hogy a főváros megtartja az általánosan kötelező tarifákat, azonban emel az összegeken. Már ha a taxisok elkezdenek emelésért lobbizni, a főváros pedig úgy ítéli meg, hogy a kérésük jogos, és nem okoz (túl nagy) érdeksérelmet a lakosságnak (egyben a választópolgároknak). És nem csak egyénileg, a taxiszolgáltatás ugyanis közösségileg is hasznos – legalábbis hasznosabb, mint az egyéni autóhasználat.

Szintén szóba jöhetne a (fix) tarifacsökkentés – ez a taxisokat anyagilag nyilván hátrányosan érintené, viszont a járvány és a gazdasági válság közben/után az alacsonyabb tarifák hozzájárulhatnának ahhoz, hogy több budapesti üljön taxiba, vagyis nőjön a taxisok forgalma.

A fővárosi önkormányzat 2013-ban fixálta a taxitarifát, a díjak előtte csak maximálva voltak. Akkor a fuvardíj így állt össze:

• Alapdíj (távolságtól független, 450 Ft),
• Kilométerdíj (280 Ft/km),
• Várakozási díj (70 Ft/perc).

E tételeket a főváros azóta egyszer, 2018-ban emelte az aktuális összegekre. A taxisok akkor azzal érveltek, hogy – az átlagos infláción túl – a költségeik jelentősen megnőttek a szervizdíjak, kötelező biztosítási díjak, droszthasználati díj emelkedése miatt, nem beszélve a kötelezővé tett online pénztárgép költségeiről. A fuvardíj elemei nem egységesen emelkedtek, az alapdíj jelentősen, a kilométerdíj kismértékben nőtt, az Index korabeli számításai szerint egy átlagos úton ezek körülbelül 15 százalékos emelkedést adtak ki. Rövidebb utaknál ennél nagyobbat, hosszabb utaknál kisebbet.

Stiller Ákos

Mivel 2018-ban jelentős, az inflációt bőven meghaladó emelés volt (sőt, ami azt illeti, mértéke a 2013–2019 közti inflációt is meghaladta), ez nem indokolná a fuvardíjak újabb emelését. Ugyanakkor az elmúlt években az átlagfizetés szépen, évi több mint 10 százalékkal nőtt, így tere talán lenne. Ezt persze felülírja, hogy a koronavírus-járvány miatt épp egy válság kezdetén járunk növekvő munkanélküliséggel és sok esetben csökkenő bérekkel. Egyébként a turizmus után fél lépéssel a taxizás volt a következő szektor, amit a járvány, illetve a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések padlóra küldtek.

A válságnak vannak, lesznek áldozatai

Ezt megerősítette a hvg.hu-nak az Országos Taxis Szövetség is, amelytől a BKK javaslatokat kért a budapesti személytaxi-szolgáltatás újraindításához, továbbá a vállalkozások forgalmának élénkítését célzó intézkedések bevezetéséhez. „A kezdeti időszakban a napi fuvarok 80-90 százalékkal csökkentek, aminek hatására a taxisok az utasokkal együtt kénytelenek voltak »otthon maradni«, kollégáink pedig egyéb módon ideiglenes pénzkereseti lehetőséget kerestek, vagy a tartalékokból próbálták a folyamatos kiadásaikat kompenzálni, azt enyhíteni” – írta válaszában Metál Zoltán, a szervezet elnöke.

A taxisszövetség szerint már június elején érzékelhető volt némi keresletnövekedés, de még hosszú hónapok, akár egy év is szükséges ahhoz, hogy stabilizálódjon a helyzet. Az elmúlt években körülbelül 25 százalékkal nőtt az engedéllyel rendelkező budapesti taxisok száma, de a külföldi turistáknak is köszönhetően egyensúlyban volt a kereslet és a kínálat. A járvány miatt azonban drasztikusan csökkent a kereslet, így (ahogy sok más területen is), számolni kell azzal, hogy csökkenni fog a vállalkozók, vállalkozások száma.

Vagyis a taxispiac esetében várhatóan kevesebb lesz a taxis, sőt akár taxiscégek (fuvarszervezők) is lehúzhatják a rolót.

Díjemelésre nincs szükség

Ennek ellenére a taxisszövetség szerint ezt a folyamatot nem lenne célszerű közvetlenül befolyásolni, mert a megmaradó vállalkozásoknak ez további károkat okozna. Metál Zoltán emlékeztet rá, hogy

egyéb, hasonló vagy nagyobb kiesésekkel sújtott ágazatokban (pl. vendéglátás) sem voltak áremelések az újraindulás után,

a korábbi árakat megtartva próbálják visszacsábítani a vendégeket. Ezért a taxitarifák emelése vagy módosítása nem lenne kedvező hatással a forgalom élénkítésére, így ezt a taxisszövetség nem támogatná – annak ellenére sem, hogy az elmúlt évekhez képest folyamatosan emelkednek a taxijárművek kötelező felelősségbiztosítási díjai.

A folyamatosan emelkedő biztosítási és egyéb költségek egyenes arányos következménye a tarifa növelésének igénye

– véli az egyik fuvarszervező taxiscég, a 6x6taxi. Azonban úgy gondolják, hogy mérsékelhető, vagy akár el is kerülhető a további tarifaemelés igénye, amennyiben a taxis vállalkozásokat érintő, "extrém módon és indokolatlanul növekvő terheket" vissza lehetne szorítani. A taxigépkocsik üzemeltetéséhez szükséges kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja például időről időre 20-30, akár 40 százalékot is növekszik. Egy kedvezőnek mondható adottságokkal rendelkező taxis vállalkozó éves KGFB-díja több, mint negyedmillió forint.

Fülöp Máté

„A többéves előkészítést, illetve módosítást követően a hatósági rögzített ár, valamint a taxirendelet az elmúlt években bebizonyította létjogosultságát. A taxizás kiszámítható lett mindenki számára, a taxis vállalkozók költséghatékonysága is javult, bár még mindig nem nevezhető tökéletesnek” – véli a 6x6taxi.

A fuvarszervezőnél egyébként úgy látják, a tarifarendszer átalakítására irányuló esetleges kezdeményezés célja a hatósági ár eltörlése mellett a tarifák csökkentése lenne. „Álláspontunk szerint hatástanulmány és a taxis vállalkozók véleménye nélkül ez meggondolatlan és megalapozatlan döntés lenne. Megérzésekre nem lehet alapozni több ezer vállalkozás jövőjét illetően” – hangsúlyozzák.

A fuvarszervező szerint

egy árcsökkentés, de különösen a hatósági árak eltörlése negatív hatással lehet mind a taxis vállalkozókra, mind az utazóközönségre nézve.

„A hatósági árak alkalmazásának igénye is úgy született meg, hogy az utazóközönség számára kiszámíthatatlan volt a számos tarifa, és azok alkalmazási feltételei. A maximált tarifa negatív árspirál kialakulásához vezetett, lehetőséget biztosítva a »zavarosban halászóknak« arra, hogy kedvező tarifát ígérve becsapják az utasokat” – írták.

Azért lenne min változtatni

Bár tarifaemelést a szövetség nem szeretne, vannak egyéb javaslataik arra, hogyan tudná a főváros támogatni a taxisokat:

• az önkormányzat népszerűsíthetné azokat a fuvarszervezőket (taxiscégeket), amelyek a szolgáltatását megfelelőnek, transzparensnek és biztonságosnak ítéli meg;
• ezzel együtt felhívhatná az utasok figyelmét arra, hogy még mindig elég sok a hiéna, az illegális taxis, és az olyanok, akik a hatósági ár akár többszörösét próbálják lehúzni az utasokról;
• az egyre kevesebb – és működő – taxiállomáson végezzenek folyamatos ellenőrzéseket az ITM hatósági ellenőreinek bevonásával, hogy az ún. „drosztfoglalók” onnan végleg kiszoruljanak, és legyen ténylegesen lehetősége minden droszthasználati hozzájárulást megfizető taxisnak ezeket a megállóhelyeket rendszeresen használni, kulturált környezetben az utasokra várakozni;
• kezdeményezze a BKK (a szükséges jogszabályváltozási javaslatokkal), hogy a taxiállomásokon várakozó civil autókat mihamarabb elszállítsák;
• a vészhelyzet időszakában bevezetett – a Budapest Közút által létrehozott – online ügyintézést érdemes lenne megtartani, ezzel is csökkentve a sorban állást, valamint az adminisztrációval töltött időt;
• a szövetség javasolja, hogy a BKK – a Budapest Közúttal együtt – vizsgálja meg és tegyen javaslatot, hogy a Belvárosban és frekventált kerületek fővárosi kezelésű közútjain milyen módon lehetne kialakítani nappali, éjszakai –akár ideiglenes – taxiállomásokat;
• javasolják, hogy a kijárási korlátozás idején igénybe nem vett – a taxiállomások használatáért már korábban befizetett – éves droszthasználati hozzájárulás díját kompenzálják.

A 6x6taxinál úgy látják, a taxiállomások folyamatos megszüntetésével összhangban szükséges lenne megvizsgálni az állomáshasználati díjak csökkentését. A biztosítótársaságok extrém magas díjainak felülvizsgálatát is kezdeményezni kell. Sőt, szerintük a járványhelyzetre tekintettel

a taxigépkocsik maximált életkorát is ki lehetne tolni átmenetileg,

ezzel is segítve az amúgy is rendkívül nehéz anyagi helyzetbe került vállalkozók talpra állását.