Zane Andrews szerint az éhséget blokkoló sejteket szabadgyökök támadják meg evés után, ez a behatás még erőteljesebb a szénhidrátokat és cukrokat tartalmazó ételek fogyasztása után."Minél több szénhidrátot vagy cukrot fogyasztunk, annál jobban sérülnek az éhségérzetet ellenőrző sejtek, és annál többet eszünk."

Az éhségérzetet blokkoló sejtek elleni támadás felborítja az ideális egyensúlyt aközött, hogy mennyit eszünk, és mennyi tápanyagra van szükségünk valójában. A 25 és 50 év közötti korosztály tagjai vannak a legnagyobb veszélyben; esetükben azok a sejtek, amelyek azért felelősek, hogy ne együk túl magunkat, szép lassan elpusztulnak.

Ha üres a gyomrunk, a ghrelin nevű hormon üzenetet küld az agynak, hogy együnk, ha pedig eleget ettünk, azt a POMC nevű sejtek jelzik. A szabadgyökök ezket a sejteket támadják meg, ezzel a POMC sejtek működésképtelenek lesznek egy idő után, s így nem érzékeljük helyesen, mikor laktunk jól. A szabadgyökök ugyanakkor az éhségérzetet okozó sejteket is megtámadják, de ezeket - a POMC-vel ellentétben - egy különleges fehérje, az UCP2 megvédi a károsodástól.

Az éhségérzetért felelős sejtek károsodása lehet tehát az egyik magyarázata a felnőttkori elhízásnak. “Az elmúlt 20-30 évben a modern társadalmakban egyre elterjedtebb a szénhidrátban és cukorban gazgad étrend. Ez az étrend azonban olyannyira átalakította a szervezetünket, hogy már idő előtti sejtkárosodást okozhat” – állítja Andrews doktor, aki következő kutatásában azt vizsgálja, hogy a szénhidrátokban és cukrokban gazdag étrend milyen más hatásokat okoz az agyban, mint amilyen például a Parkinson-kór gyakoribb előfordulása. 

A kutatás, amelyet Zane Andrews, a Monash Egyetem Fiziológiai Karának neuroendokrinológusa vezetett, a Nature hasábjain jelent meg.