Valamennyien szeretnénk egészségesen, sokáig élni. A médiában gyakorta föllebbennek szenzációs hírek különleges gyógyitalokról, vitaminokról és táplálékkiegészítőkről, amelyek az ígéret szerint megelőznek mindenféle betegséget és növelik az életkilátásokat.
   
Ha az ilyen újdonságoknak hátterében tudományos bizonyítékokat keresünk, adatokat, melyek igazolják a legtöbbször borsos árú gyógytermékek által nyújtott előnyöket, általában semmi ilyet nem találunk. Ezzel szemben az európai átlagnál is hosszabb ideig, jobb egészségben élő, görög lakosság étkezését, életmódját tanulmányozó vizsgálat, most nyilvánosságra hozott eredményei igen tanulságosak.
   
A Görögországban ma is folyamatban lévő, EPIC betűszóval jelölt tudományos program elsődlegesen a rosszindulatú daganatok és a táplálkozás összefüggéseivel foglalkozik. A görög lakosságból olyan panaszmentes és egészséges felnőtteket vontak be a tanulmányba, akiknek étkezési szokásairól a program kezdetén részletes adatokat kértek.
   
Csaknem kilenc év után több mint 23 ezer vizsgált személy adatait elemezték a megfelelő mediterrán étrend alapján, amely átlag napi öt alkalommal zöldség, háromszor gyümölcs és magok - dió, mandula, mogyoró - evése, kevés hús fogyasztásából, gyakori halevésből, és a férfiaknak naponta 3-5 deci bor - a hölgyeknek ennek a fele - ivásából áll.
   
Mint kiderült, azok a görögök, akiknek kosztja, életvitele a legjobban egyezett ezzel a mediterrán mintadiétával, lényegesen tovább éltek, mint az ettől eltérően étkezők. A kedvező hatás a számítások szerint 23,5 százalékban a borivásnak volt köszönhető, 17 százalékot jelentett a húsevés mérséklése, a többi pedig főleg a sok zöldség, gyümölcs fogyasztásának javára írható.
   
A vizsgálatot értékelő amerikai kutató, Teresa T. Fung hangsúlyozta: "A hosszú életre vágyóknak egyszerre sok szempontnak kell megfelelniük. Nem elég egyetlen étkezési tételt figyelembe venni vagy szedni valamiféle tablettát. A teljes étkezés, az életmód számít".