Az egyiptomi helyzet normalizálódását jelzi, hogy február végén látogatókat fogadott a legnevesebb egyiptomi múzeum és újra megtekinthetőek a gízai piramisok. A január végi kormányellenes tüntetések alatt garázdálkodók törtek be a gyűjtemény épületébe, több vitrint bezúztak, szobrokat dobáltak szét, két fáraó múmiáját „bántalmazták”. A hivatalosan kiadott közlemény szerint nyolc kisebb szobor eltűnt a tárlókból, bár vannak források, amelyek tizennyolcat említenek.

A muzeológusok felhívásának köszönhetően több műtárgy visszakerült a gyűjteménybe, a legértékesebbnek számit Ehnaton fáraó kisméretű (38,5 cm-es) szobra. Az isteneknek áldozati ajándékot felajánló uralkodót megszemélyesítő szobor kultikus tárgynak számított a régi Egyiptomban. A műkincset egy amerikai egyetem tanára juttatta vissza a múzeumnak, részleteket ezzel kapcsolatban nem hoztak nyilvánosságra. Több tárgyat, köztük a fáraók szent amulettjének számító szkarabeusz bogarat és egy mágikus varázsszobrocskát (usébti) a közgyűjtemény udvarán találták meg eldobva. Egy 7 cm-es mészkő szobrot pedig egy egyiptomi tüntető talált meg az utcán egy szemetes mellett, becsületes megtalálóként visszaszolgáltatta. Az eltűnt műkincsekről megjelent jegyzék szerint két kisebb Tutanhamon aranyozott faszobornak is nyoma veszett. Kb. 70 megrongált kiállítási tárgyat most restaurálnak. A múzeumi rombolás és lopások miatt kilenc embert letartóztattak, őket jelenleg egy katonai börtönben tartják fogva.

Az Egyiptom mellett hazánkban is kedvelt utazási célországnak, Tunéziának is érdeke, hogy az igazi szezon beindulására ismét rendezett körülmények között fogadhassa a külföldi vendégeket. Már lekerült az Európai Unió által nem ajánlott országok listájáról, egyelőre a magyar Külügyminisztérium a „fokozott biztonsági kockázatot rejtő” országok közt szerepelteti. Az észak-afrikai államban nem szenvedtek kárt sem a jelentősebb gyűjtemények (köztük a Bardo múzeum mozaikgyűjteménye), sem az UNESCO Világörökség részét képező, 1979 óta védettséget élvező Karthágó romjai. Viszont a hírek szerint több szó esik a megbuktatott elnök, Ben Alinak és felesége klánjának a visszaéléseiről a jelentős értékű művészeti emlékekkel. Villáikat a Bardo múzeum római mozaikjai, fürdőmedencéiket pedig római szobrok díszítették. Az állítólag Szaúd-Arábiába menekült elnöki pár nemcsak másfél tonna aranyat lopott ki az országból, hanem az elnöki rezidencia rejtett széfjeiben óriási mennyiségű pénzt (külföldi valutát), drága ékszereket, milliókat érő márkás külföldi karórákat, stb. halmoztak fel. Nemcsak ezek kerültek elő, hanem megszólaltak vezető múzeumi szakemberek, elmondták, a Karthágóhoz tartozó ásatási területeken szállodaépítésekre adott engedélyt a volt elnök. Második felesége Leila Trabelszi és klánja pedig irányítója volt az országból kifelé irányuló illegális műkincscsempészetnek. Miközben az új tunéziai rendszer feltérképezi, a hatalom gyakorlása milyen visszaélésekre adott lehetőséget, a turisztikai szakemberek az eddigi veszteségek pótlására jelentős kedvezményekkel igyekeznek majd visszacsábítani az országtól átmenetileg elpártolt külföldi vendégeket.

Az észak-afrikai és közel-keleti arab államok közül mások viszont a turizmusból származó jelentősebb bevételekre számíthatnak. Egyiptom és Tunézia átmeneti kiesésével a már megrendelt utakat sok helyen más országba irányították át, így például Jordániába, Marokkóba, Szíriába. A tömeges turisztika fejlődésének az utóbbi években egyébként is nyertese Jordánia, ahol évi 3,5 millióra taksálják a külföldi turisták számát, esztendőnként egyharmados növekedéssel. Nem csoda, hisz sokat költenek a műemlékek, nevezetességek helyreállításra, főként Petra romvárosának restaurálási munkálataira. Az 1985 óta Világörökségi helyszínként szereplő barlangváros látogatóközpontját 2006-ban megújították. Különös rangot jelent, hogy 2007-ben a világ hét új csodája közé sorolták.

Az eddigi, főként egyéni beutazások tovább csökkennek viszont az utazási „tiltólistára” vett Líbiában, Bahreinben és Jemenben. Mohamed Kadafi Líbiája a feszült helyzet, az áldozatok magas száma miatt a térség legveszélyesebb országává vált, a külföldieket egyelőre inkább kimenekítik innen. Pedig a nevezetes látnivalók szempontjából előkelőbb helyet kellene elfoglalnia a jövőben a világ utazási térképén, ha csak azt nézzük, hogy az egyetemes építészeti emlékek közül olyan látnivalókkal rendelkezik, mint római kori romvárosok, Szabráta és Leptis Magna (mindkettő 1982 óta a Világörökség része).