szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

Ötvenöt évvel ezelőtt is rendkívüli volt az időjárás Magyarországon: a január enyhe, a február roppant hideg, majd márciusban áradások jöttek, júniusban pedig viharszezon és hihetetlen lehűlés következett: 1956. június 22-én például Pécsett egész nap a 10 fokot sem érte el a hőmérséklet.

– Meddig tart még a rendkívüli időjárás? – tette fel a kérdést címlapos anyagának címében a Szabad Nép 1956. június 23-án szombaton. Az 55 évvel ezelőtt megjelent lapszám szerint „az idei időjárás eddig is számos meglepetésben részesített bennünket: januárban szokatlan, tartós enyheség, februárban kegyetlen hideg köszöntött ránk; a március elejei hirtelen enyhülés hatalmas árvizet okozott, majd a hónap derekán újabb hideghullám következett; az áprilisi és májusi időjárás nagyjából megfelelt az átlagosnak, májusban viszont hatalmas zivataros esők kezdődtek. A júniusi hőmérséklet – egy-két kisebb átmeneti lehűléstől eltekintve – eleinte kedvezően alakult, 15-én azonban nagyobb hosszan tartó lehűlés következett.”

A Szabad Nép szombati, június 23-ai száma szerint „a lehűlés mélypontját csütörtökökön és pénteken érte el: ezekben a napokban az egész országban alig egy-két helyen emelkedett 20 fok fölé a hőmérséklet, pénteken pedig Pécsett egész nap nem haladta meg a 10 fokot. Nap nap után záporok, zivatarok, helyenként felhőszakadások voltak szerte az országban. Borsod megyében, az edelényi járásban a szendrői völgy dombjairól lezúduló hatalmas víztömeg Perkupa és Szalonna községek közt mintegy 80 méteres szakaszon alámosta a vasúti töltést; a helyreállítás azonnal megindult, s pénteken már zavartalan volt a vasúti forgalom.”

Ma is gondot okoz az árvíz a térségben

A hegyekből lezúduló víztömeg több helyen megrongálta az utakat. „Szendrőlád és Abod községekben több ház súlyosan megsérült, a lakókat ki kellett költöztetni” – írta a kommunista pártlap. Mindez azért érdekes, mert a térséget tavaly hatalmas árvizek sújtották ismét, amint arról a hvg.hu is helyszíni tudósításokban számolt be.

Nagyítás-fotógalériánk a tavalyi árvízről. Kattintson a képre!
©

Akárcsak 1956-ban, úgy 2011-ben is viszonylag kevés volt a jégeső. A viharok, zivatarok, felhőszakadások azonban nem maradtak el. „Az ilyen nagy nyári felhőszakadásokkal, zivatarokkal legtöbbször jégeső szokott együttjárni. Most, júniusban szerencsére ez a kellemetlen kísérő jelenség csak igen szórványosan fordult elő, úgyhogy jelentősebb kárt a mezőgazdaságban eddig nem okozott” – írta a Szabad Nép. A lap hozzátette: „a Csongrád megyei Nagylak és a Fejér megyei Lepsény községek határában 130 milliméteres eső hullott, ami azt jelenti, hogy ezeken a helyeken – meglehetősen rövid idő alatt – négyzetméterenként 130 liter víz zúdult le. A felhőszakadásokat helyenként szélvihar is követte s ez szintén kárt tett a növényzetben s itt-ott a lakóházakban is”.

"Liberális napok" a Szabad Népnél

A kommunista pártlap „finoman adagolta” a híreket. Csak a tudósítás közepéből derült ki, hogy „a legutóbbi napok nagy felhőszakadásos esőzései következtében Békés megyében, Gyula környékén, mintegy húsz-harmincezer hold vetésterületet öntött el átmenetileg a belvíz. Az érintett terület mélyebben fekvő részein a felgyülemlett víztömeg 30 tanyát is körülzárt.”

Minthogy ezekben a hetekben viszonylag „liberális” volt a lap szerkesztése – amint erről Mementó-sorozatunk előző részeiben már beszámoltunk, ez a rövid időszak szinte csak napokig tartott a Szabad Népnél –l, enyhébb bírálatokat is megengedett magának az újság. Ám ezúttal már nem a kulákokat vagy a „nép ellenségeit ostorozta” a Szabad Nép, ahogyan a legdurvább rákosista periódusaiban, hanem a falvak kommunista átszervezésének a jelképeit, az úgynevezett „gépállomásokat”, illetve azok vezetőit. (A gépállomásokat azért hozták létre az ötvenes évek elején, hogy a falvakat teljesen kiszolgáltassák a központi irányításnak: a szegényeknek sosem tellett gépekre, a gazdagoktól viszont elvették azokat, és elsősorban a kollektív gazdaságok, a téeszek hasznosíthatták a gépeket, de még azok sem birtokolták őket, minden nagyobb gép az állomások tulajdonába került ugyanis.)

Sem embernek, sem tsz-nek nem lehetett traktorja

Pető Iván és Szakács Sándor A hazai gazdaság négy évtizedének története című könyvükben ezt írták a gépállomásokról: A gépállomások fontos feladatává vált a gépi termelőeszközök állami monopóliumának megvalósítása és ezen keresztül a mezőgazdaságban megtermelt jövedelem elvonása, központi csatornába terelése. A gépállomás külső szolgáltatásként, meglehetősen magas, terményben fizetendő díj ellenében végezte el főleg a szántás, a vetés, az aratás, a cséplés gépi munkáit. Sem a földműves-szövetkezetek és termelőszövetkezetek, sem a magángazdaságok tulajdonában nem maradhatott traktor és más nagygép.

A gépállomások bírálata

A Szabad Nép így írt a vízügyi munkákról: „A munka meggyorsítására üzembe állítottak 120 hordozható és 30 beépített szivattyút is, s így előreláthatólag néhány nap alatt mentesíteni tudják a belvizektől Gyula környékét. A belvizek elleni munkában nagy szükség volna a gépállomások segítségére is. Egyes gépállomások vezetői azonban – például Kiskunlacházán – indokolatlan huzavonával, bürokratikus magatartásukkal akadályozzák ezt. A Kiskunlacházi Gépállomás vezetői például csak hosszas vita után adták át a vízügyi szerveknek a belvíz elleni küzdelemhez kért tíz hordozható szivattyút. Pedig az időjárás viszontagságai ellen is csak úgy lehet eredményesen felvenni a harcot, ha – a vízügyi szervek mellett – a tanácsok, a gépállomások, s nem utolsósorban a helyi pártszervezetek és pártszervek is gyorsan, operatívan intézkednek s ahol szükséges, azonnal segítenek.”

Vagyis burkoltan még a pártszerveket is bírálta a kommunista pártlap, amely nem sokáig maradt „liberális”, hiszen közben Hruscsov, a szovjet kommunista párt első titkára letorkollta Rákosit és Gerőt Moszkvában. Így két nap múlva, június 25-én már ezt írta a lap: „10 ezer hold földet szabadítottak meg Békés megyében a belvíztől”. Majd hozzátette a cikk: „A hatóságok és a gyulai vízügyi hatóság, a gépállomások is mindent megtesznek, hogy – előreláthatóan szerdára, a vizenyős lapályokat kivéve – mindenütt megszabadítsák a termőföldeket a víztömegtől.”

Amikor már mentegetik a gépállomásokat

Vagyis ekkor már mentegetni kezdték a gépállomásokat, nem bírálták azoknak a vezetőit a Szabad Népben, amely már nem nagyon ügyelt a hírek „túlexponálására”: június 26-án már csak a második oldalon számoltak be arról, hogy minden korábbinál nagyobb terület áll víz alatt Békésben.

Nagyítás-fotógalériánk a tavalyi árvízről. Kattintson a képre!
©

 

Sőt arról, hogy Kétegyházát elöntötte a víz, csak utólag értesülhettek az olvasók, méghozzá június 26-án: „a Békés megyei Kétegyháza környékén – ahol 30-40 centiméter vízben álltak egyes utcarészek már sikerült levezetni a vizet”. Az is kiderül a cikkből, hogy „a legutóbbi három-négy nap alatt összesen mintegy harmincezer holdról sikerült már levezetni a belvizeket. Békés megyében azonban még tízezer-tizenötezer holdat, az ország többi részén pedig még további harmincezer-harmincötezer holdat kell felszabadítani a vizek alól.” 

Végül a helyzet június 28-ára rendeződött: „a Békésben elöntött terület négyezer holdra csökkent” – írta a Szabad Nép.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szegő Iván Miklós Tech

Mementó '56: kísérleti magyar banán Pesten, beszédértő írógép Párizsban

Magyarország végzetes technológiai és technikai lemaradását jól szemlélteti, hogy míg 1956 nyarán nálunk a fertődi "kísérleti banán" pesti felbukkanása okozott szenzációt, Párizsban már a "gépíró nélküli írógépeket" tesztelték, vagyis mesterséges intelligenciát fejlesztettek.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 56: a Petőfi Kör betiltása

A Petőfi Kör 1956 tavaszától a demokratikus törekvések "melegágya" volt, amit a kommunista vezetés '56 júniusáig tűrt meg. A Petőfi Kör legnevezetebb rendezvénye az úgynevezett sajtóvita volt, amelyen gyakorlatilag kimondták, hogy a szocialista rendszer rossz. A kört ezek után betiltotta a belügyminiszter, de a demokráciát követelő fiatalokat ezzel már nem lehetett megállítani.

Szegő Iván Miklós Tech

"A marxista szellem napvilága ragyog fel hétről-hétre"

1956 júniusában úgy tűnt, hogy Magyarországon a kommunista pártvezetés hagyja a demokratikus átalakulást. A Szabad Nép, a kommunista pártlap hatalmas cikket jelentetett meg a Petőfi Körről, amelynek vitáiról kifejezetten kedvező hangnemben, dicsérőleg nyilatkozott. Pár nap múlva azonban vészesen megfordult a politikai irányvonal, újra a sztálinisták vettek lendületet, és egy héttel később már felléptek a demokratikus kezdeményezések ellen.

SZFE-hallgatók: Érezhető a bosszúvágy az egyetem blokádjáért

SZFE-hallgatók: Érezhető a bosszúvágy az egyetem blokádjáért

Müller: Nem fordulhat elő olyan, hogy a nap végén kiöntsenek megmaradt vakcinaadagokat

Müller: Nem fordulhat elő olyan, hogy a nap végén kiöntsenek megmaradt vakcinaadagokat

Eltiltotta a tanítástól örökre a bíróság a szexuális zaklatással vádolt tanárt

Eltiltotta a tanítástól örökre a bíróság a szexuális zaklatással vádolt tanárt