Andrea Accomazzo, az űrszonda küldetésével kapcsolatos műveletek vezetője elmondta: tartottak az utazásnak ettől a szakaszától a (németországi) Darmstadtban lévő központ irányítói. A szondának ugyanis át kellett jutnia a Mars árnyékán, miközben a napelemek nem kaptak energiát, és a berendezés saját akkumulátoraira hagyatkozott. Húsz perccel később azonban az űrszonda megjelent a Mars túloldalán és mindenki nagyon örült az irányítóteremben - tette hozzá a küldetés menedzsere.

A 2004 március másodikán indult Rosetta ezzel a gravitációs manőverrel újabb lendületet kap ahhoz, hogy tíz év múlva, 2014-ben elérje végső célját a Csurjumov-Geraszimenko üstököst. Az üstökös közelébe érve - a Földtől 500 millió kilométerre - a szonda két részre válik szét. Egyik egysége (Orbiter) az üstökös körül kering, hogy tanulmányozza magvát és környezetét, a másik, a Philae robot leereszkedik az üstökös felszínére, hogy adatokat gyűjtsön a mag természetéről és összetételéről.

A nagyszabású nemzetközi űrvállalkozásban magyar tudományos kutatóintézetek is részt vesznek. A magyar tevékenység döntő hányada a Philae leszállóegységhez kapcsolódik. A legnagyobb feladat az egység központi számítógépének kifejlesztése volt, amelyet a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetben (RMKI) végeztek el. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlő Rendszerek Tanszékén a Philae fedélzeti ellátó és energiaelosztó rendszertervét készítették el. A KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI) munkatársai két tudományos műszer tervezésében és elkészítésében vettek részt. Az RMKI az Orbiterre kerülő, öt különböző érzékelőt tartalmazó plazma mérőrendszer létrehozásában is vállalt feladatot. A Rosetta-program 14 ország együttműködésével valósul meg.

Magyar részvétel a Rosetta-projektben

A Rosetta európai űrszonda a Mars melletti elhaladással a magyar kutatók által kifejlesztett leszállóegységet is tesztelte - közölte Baksa Attila, a KFKI Technikai Főosztály Űrkutató Csoportjának tudományos munkatársa. A nagyszabású nemzetközi űrvállalkozásban  a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlő Rendszerek Tanszéke is részt vesz.

A szakember elmondta, hogy a KFKI tíz munkatársa fejlesztette ki azt a fedélzeti számítógépes programot, amely a "leszállóegység életét", a leszállás folyamatát irányítja és megteremti a hőmérsékletegyensúlyt. A szoftver szabályozza az űrszonda belső időzítő rendszerét is, azaz azt, milyen ütemben végezzen méréseket, készítsen fotókat a Marsról - fűzte hozzá. Noha Magyarországon fejlesztették ki a programot, ugyanakkor annak kivitelezése a technikai feltételek miatt Németországban történt.
 
A kutató hangsúlyozta, hogy a Rosetta elrepülése a vörös bolygó mellett azért jelentős, mert a fedélzeti számítógép itt működött először úgy, ahogy majd a végső célponton, a Csurjumov-Geraszimenko üstökösön fog 2014-ben. A műszaki egyetemen kidolgozott Philae fedélzeti ellátó- és energiaelosztó rendszer feladata az energiaegyensúly megteremtése, azaz az akkumulátorok, napelemek kezelése - jegyezte meg Baksa Attila.

A Rosetta üstökös kutatója 2004. március 2-án indult el a Csurjumov-Geraszimenko kométa felé. A szonda 2014-ben pályára áll az üstökös körül, másfél hónap múlva pedig annak felszínére juttatja az egyméteres oldalélű kockához hasonlító, mintegy száz kilogramm tömegű, műszerekkel megrakott leszálló egységet. A Philae tanulmányozni fogja az üstökös felszínét és felépítő anyagát, valamint a napszelet, így nyerve betekintést a Naprendszer keletkezésének titkaiba. 

Ez az "űrrégészeti misszió" egymilliárd euróba, mintegy 250 milliárd forintba kerül. A Rosetta-program 14 ország együttműködésével valósul meg.