A napokban akadtam rá erre az apróságra, aminek először nem is nagyon láttam értelmét, hiszen szinte minden Linux disztribúcióból van Live CD, amit telepítés nélkül használhatunk, csak ki kell írnunk egy CD-re, és aztán arról kell indítani a rendszert egy jól irányzott restarttal.
Az Ubuntut pedig a Wubi segítségével úgy is feltehetjük „Windowsra”, hogy nem partícionáljuk a merevlemezt, s a telepítési procedúra megfelel egy átlagos windowsos programénak. Szóval akkor mi az értelme ennek?
Nos, annak idején, amikor még a kezdő lépéseket tettem a Linuxszal, az egyik legnagyobb gondom (az állandó kernel bütykölésen kívül) az volt, hogy nem tudtam eldönteni, melyik disztribúció mellett tegyem le a voksot. Mindent kiírtam CD-re, telepítettem, próbálgattam, másikat kerestem. Azoknak, akik ma kezdik az ismerkedést a Linuxszal, immár két nagy előnyük is van:
1. Akár azt sem kell tudniuk, mi a kernel, mivel a modern disztribúciók kényelmesek, felhasználó-orientáltak és általában nincsen gondjuk az elterjedt hardverekkel. Olyan, mintha Windowst telepítenének és használnának.
2. Az alábbi kis programmal megússzák még azt is, hogy kiírják CD-re a kipróbálni kívánt disztribúciót, vagy bármit telepítsenek.

Csak egy gombnyomás és már tesztelhetjük is a Linuxot

Mert rendben, a Wubi kényelmes, de az így telepített Linuxhoz is újra kell indítani a gépet, meg hát telepíteni kell. A Live CD-k kipróbálásához pedig fel kell írni egy-egy CD-t, ami lehet, hogy éppen nincs kéznél, vagy ha nekünk csak a harmadik változat tetszik meg, akkor elpazaroltunk két lemezt és némi időt.
Nos, a MobaLiveCD segítségével úgy tesztelhetjük a frissen megjelenő disztribúciókat, hogy se CD-t írnunk, se telepítenünk nem kell. Egyszerűen letöltjük mondjuk az OpenSUSE Live CD-t, vagy egy Ubuntut (vagy ami tetszik) ISO fájlként, elindítjuk a MobaLiveCD-t (nem kell telepíteni, akár egy USB memóriáról is használhatjuk), és a segítségével „beizzítjuk” frissen letöltött Linuxunkat. Megnézzük, tetszik-e az adott verzió, és ha igen, eldöntjük a további teendőket.
Ha akarjuk, a Windows helyi menüjébe is „beültethetjük” a programot, így csak két kattintás az adott ISO fájlon, és máris indulhat a pingvines rendszer.
Természetesen mindez újraindítás nélkül, mivel a MobaLiveCD a Qemu nevű kiváló emulátort használja virtuális gépnek, vagyis a Linuxunk ezen belül indul el és működik.

OpenSuSE Linux a QEMU alatt...

A MobaLiveCD tehát azoknak lehet előnyös, akik életükben nem ültek Linux előtt, de szívesen kipróbálnák, és ehhez keresik a megfelelő disztribúciót. Ez a CD- és időtakarékos ismerkedés alapja. Aki már tudja, melyik disztribúcióra szavaz, az úgyis kiírja magának a Live CD-t ha arra van szüksége, vagy telepíti a kedvencét, nekik azt hiszem, a MobaLiveCD értelmetlen.
Lényeges még, hogy Qemu korántsem hozza azt a teljesítményt, amit egy natívan futó Linux nyújt, vagyis folyamatos használatra nem megfelelő és a Linux sebességére vonatkozóan sem érdemes ez alapján képet alkotni (adott esetben csiga lassú lehet ez a megoldás). Ismerkedésre viszont megfelel (a mostanság divatos 3D-s felületről persze le kell mondanunk, ha arra is vágyunk, kapjunk elő egy CD-t és írjuk ki a letöltött ISO fájl, majd indítsuk el Linuxot CD-ről).
Azt, hogy miért érdemes ismerkedni a Linuxszal, korábban már leírtam és a véleményem azóta sem változott, legfeljebb javult, mivel az elmúlt pár hónapban minden népszerű disztribúció előállt új verzióval, tovább fokozva a felhasználói élményt. Szóval tessenek ismerkedni a rendszerrel, immár tényleg egyszerűen, telepítés, CD-írás és partícionálás nélkül. Ha pedig megvan a szimpatikus programokat tartalmazó és tetszetős felületű disztribúció, lehet tovább lépni a felírt Live CD-vel vagy akár egy valódi Linux telepítésével.