Az utóbbi időben az érdeklődés homlokterébe került a világ energiaellátása, amelyet főleg kőolaj és a földgáz révén biztosítanak. A kérdést gazdasági, pénzügyi, vagy politikai szempontok szerint vizsgálják, a fosszilis energiahordozók azonban évmilliók alatt képződtek, így a jövő kilátásait nem lehet a geológiai adottságok figyelembe vétele nélkül megítélni. A szénhidrogén-tartalékok igazi nagyságát nehéz felbecsülni, ahogy azt is, hogy mennyi időre lesznek elegendőek - hangoztatta a geológus.

Bárdossy György magyarázata szerint földtani vagyonnak nevezik a Föld mélyében ténylegesen jelen levő szénhidrogén-mennyiséget, a kitermelhető vagyon pedig ennek a gazdaságosan kitermelhető része. A műszaki fejlődés jelenlegi szintjén a tényleges kőolajkészlet 30-40 százaléka, a földgáz 75-90 százaléka termelhető ki.

Sok ország manipulálja a kőolajkészletekre vonatkozó adatokat, s megtiltotta, hogy külföldi szakértők felbecsüljék a tartalékok valódi nagyságát, de akad olyan állam, ahol börtönnel büntetik az ilyen kísérleteket. Ily módon a készletek 90 százaléka gyakorlatilag nem ellenőrizhető, mert az adatok bemondásos alapon szerepelnek.

Az igazolt globális kőolajkészlet nagysága 168,6 milliárd tonna plusz-mínusz 10 százalék: ennek 61,5 százaléka a Közel-Keleten található, ahogy a földgázvagyon 41,3 százaléka.

Az akadémikus kitért arra is, hogy mennyi időre elegendőek a fosszilis energiahordozók készlete.

A British Petroleum becslése szerint 133 évre, míg az amerikai kormány energiaügyi tájékoztató hivatala (EIA) szerint 164 évre. Tavaly viszont két olyan tanulmány született, amelyek szerint a készletek lényegesen hamarabb fogynak el. Míg az 1980-as években több kőolajt találtak, mint kitermeltek, tavaly már négyszer többet nyertek ki, mint a felkutatott új készletek mennyisége.

A lehetséges új szénhidrogén-lelőhelyek között Bárdossy György a szubpoláris és a sarkvidéki térségeket (Alaszkát, Szibériát), valamint a sekély tengereket nevezte, ám ezek kitermelése és elszállítása az eddigieknél jóval költségesebb lesz. A tengeri szénhidrogén-kutatást a tengeri viharok súlyosan veszélyeztetik. Jó példa erre a 2005-ös Katrina hurrikán, amely a Mexikói-öbölben több kutatófúró szigetet elpusztított, milliárddolláros kárt okozva. 

Bárdossy György szerint, mivel jelenleg nem nagyon van remény a még nem ellenőrzött készletek érdemi kiterjesztésére, a megújuló energiaforrásokat kell felfejleszteni. Menekülési útvonalnak nevezte Oláh György Nobel-díjas kémikus felvetését, aki szerint egyre inkább a tiszta atomenergia-forrásra kell támaszkodni. A világon jelenleg 439 reaktor üzemel, 35 épül, s további 40-50 megépítését fontolgatják. Ami Magyarországot illeti, meg kell hosszabbítani a Paksi Atomerőmű üzemidejét, amely jelenleg a hazai villamosenergia-termelés 40 százalékát adja, s egy új atomerőmű megépítése is szükséges - vélte az akadémikus.