Bolygónk környezetvédelmi problémái közismertek: klímaváltozás, környezetszennyezés, az erőforrások kimerülése, és ezek együttes hatásaként a biodiverzitás (azaz a biológiai sokféleség) rohamos csökkenése. A globális fölmelegedés hatása az állat- és növényvilágra hosszú távon akár katasztrofális lehet: rossz esetben előfordulhat, hogy a fajoknak akár a 25 százaléka kipusztul. Szerencsére az emberi faj ennél ellenállóbb, a teljes kipusztulásától nem kell tartanunk, de az biztos, hogy nehéz idők várnak ránk. Az olaj ára már most az egekben jár, a biodízel pedig több problémát okoz, mint amennyit megold. Ha ehhez még hozzávesszük a klímaváltozás további következményeit, az elsivatagosodást, az időjárási szélsőségeket, valamint az ezek nyomán fellépő élelmiszerválságot és a valószínűsíthető erőszakhullámokat, aligha túlzás kijelenteni, hogy az elkövetkező néhány évtizedben civilizációnk történelmének egyik legnagyobb próbatétele előtt áll. 
Mindezt az információtechnológiában tevékenykedő cégek többsége is felismerte, s jó példával próbálnak elöljárni.

Szén-dioxid-stop
Az Epson cselekvési programja példamutató abban a tekintetben, hogy átfogó javaslatcsomagot kínál. A nyomtatástechnikai japán óriáscég jelentősen mérsékelni akarja a termékei és szolgáltatásai gyártása, illetve felhasználása során keletkező szén-dioxid mennyiségét, és 2050-ig el akarja érni a teljes élettartamra vonatkozó kibocsátás kilencven százalékos csökkentését.  Jól tudjuk, a politikusok jelenleg harminc-ötven százalékokon vitatkoznak, de még a Természetvédelmi Világalap (WWF) légkörváltozási programjának tanulmánya is „csupán” nyolcvan százalékos kibocsátás csökkentést javasol a G8 tagállamainak – az Epson erre is rátesz egy lapáttal. A cég emellett kilátásba helyezi üzleti modelljének teljes átalakítását: tartósabb modelleket ígér, amelyek életük végén visszakerülhetnek a gyártásba. 2050-re az összes Epson-termék teljes újrafelhasználása a cél. Az Epson, egy profitorientált vállalkozástól merőben szokatlan módon, azt is ígéri, hogy a környezetvédelmi szempontból kulcsfontosságú kutatási eredményeit megosztja a konkurens vállalatokkal.
Az üvegházhatás csökkentésére koncentrál egy másik óriás, a Cisco, és négy éven belül 25 százalékkal akarja mérsékelni szén-dioxid-kibocsátását. Ezt elsősorban gépészeti, elektronikai korszerűsítésekkel és energiatakarékos rendszerek alkalmazásával kívánja elérni, de igénybe vesz olyan kézenfekvő megoldásokat is, mint például a vállalati utazgatások visszafogása

Ez is „zöld”: napelemerdő a Google főhadiszállásán

Az energiatakarékosság áll két másik információtechnológia mamutcég, a D-Link és az IBM új fejlesztéseinek középpontjában. A D-Link olyan intelligenciát épít a legújabb asztali és vállalati switcheibe, amely méri a kapcsoló és a hálózatba kötött készülék közötti kábelhosszúságot, és ha az egy bizonyos határ alatt marad, csökkenti az adott pontra jutó energiaigényt. Mivel a D-Link eladott switch-ei teszik ki a teljes hálózatikapcsoló-piac 20%-át, és idén a cég a teljes portfoliójára kiterjeszti a Green Ethernet technológiát, 2009-re minden ötödik, hálózati eszközt vásárló zöldebben netezhet, akár 80%-kal csökkentve a vonatkozó áramfogyasztást.   

Az IBM külön zöld portfólióba gyűjtötte a kiemelten környezetbarát termékeit és energiatakarékos megoldásait, amelyek jóvoltából akár negyven százalékkal is csökkenteni lehet az adatközpontok energiafelhasználását. Minden bizonnyal ezt az erőfeszítést is értékelte a Climate Counts nonprofit szervezet, amikor egy viszonylag friss értékelésében az IBM-et a legkörnyezettudatosabb a technológiai nagyvállalatok közé sorolta.
A monitorgyártók is a szívükön viselik környezetünk védelmét, legalábbis erre utal, hogy például a Panasonic végleg száműzte az ólmot plazma kijelzőpaneljeiből, ráadásul úgy tervezi ezeket az egységeket, hogy élettartamuk elérje a százezer órát. 


Az EIZO EcoView monitorcsaládja is jelzi a gyártó elkötelezettségét a környezetvédelem iránt: a FlexScan EV2411W megjelenítő például LED háttérfényt ad, és ehhez – eltérően a hagyományos CCFL háttérfénytől – nincs szükség higany felhasználására. A megjelenítő még 100%-os fényerővel is csupán 33 wattot használ, kevesebb mint a felét az elődje által fogyasztott energiamennyiségnek, ráadásul az Auto EcoView funkció bekapcsolásával ez az érték 19 wattra csökken. Figyelemreméltó megoldás a monitor EcoView Index nevű funkciója is, amely a képernyőn megjeleníti a megtakarított energia mennyiségét, hogy ezzel is spórolásra ösztönözze munka közben a felhasználót.

Visszagyűjtött mérgek
Az e-hulladék elleni harc ugyancsak kiemelt helyen áll az IT-cégek cselekvési programjában. A Hewlett-Packard már másfél évtizede elindította festékkazetta- és tintapatron-programját. A több mint 45 országban futó akció keretében eddig kilencvenmillió tonna festékkazettát és tintapatront vettek vissza és használtak fel újra. Ezzel együtt a legnagyobb IT-cégek között a HP egyáltalán nem számít kiemelkedően zöldnek: a Greenpeace számítógép-, tévé-, mobil- és játékgép-gyártókat összehasonlító, 2008-as listáján a lehetséges tízből csupán 4,3 pontot szerzett, és ezzel a középmezőnyben végzett. Ugyanennyit kapott a Panasonic, amely száműzte az ólmot plazmaképernyőiből, és sokat csillapított modelljeinek energiaétvágyán, valamint az Acer, amely vállalta, hogy négy éven belül nullára csökkenti PC-iben a mérgező berillium és antinomium felhasználását.

A Greenpeace webhelyének szigorú zöldmétere

A Greenpeace-lista első két helyén a Sony és a Sony Ericsson áll. A Sony kiemelkedően jó újrafelhasználási arányával emelkedik ki a mezőnyből, a Sony Ericsson pedig többek között azzal, hogy ma már egyetlen termékében sem használ PVC-t. Ezek a megoldások persze nem olcsók, úgyhogy végső soron a fogyasztón múlik, hajlandó-e visszaigazolni a gyártók környezetvédelmi erőfeszítéseit, és a drágább termékek megvásárlásával részt vállal-e a bolygó megóvásából.
Az IT és a környezetvédelmi törekvések kapcsolatáról további érdekes részleteket olvashatnak a a Techline szakmai támogatásával készült IT Plusz 2009 kiadványban, amelyet megvásárolhatnak az újságárusoknál, illetve közelebbről is megismerhetnek a www.hvgplusz.hu oldalon.