Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"0c132ff6-4fe5-4b19-b9a6-2b4c803a8656","c_author":"HVG","category":"sport","description":"Szombaton érkezett meg a karib-tengeri szigetre, 75 napos szóló evezés után.","shortLead":"Szombaton érkezett meg a karib-tengeri szigetre, 75 napos szóló evezés után.","id":"20250309_rakonczay-gabor-ocean-atevezes-kenuzas-extrem-sport","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0c132ff6-4fe5-4b19-b9a6-2b4c803a8656.jpg","index":0,"item":"99d6715d-ed01-4fbf-a214-6be4cdb674b2","keywords":null,"link":"/sport/20250309_rakonczay-gabor-ocean-atevezes-kenuzas-extrem-sport","timestamp":"2025. március. 09. 09:32","title":"Utoljára evezte át az óceánt Rakonczay Gábor: befutott Antiguára","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"e1a6ae86-3164-4702-ad3b-cd4842c246c5","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Központosították az időpontfoglalást, ami miatt az országból bárki bejelentkezhet Terézváros rendelőibe, a helyiek viszont kiszorulhatnak onnan – írta Soproni Tamás. Ugyanakkor az önkormányzat azért költött milliárdokat az elmúlt években az egészségügyre, hogy a kerületiek jobb szolgáltatást kapjanak.","shortLead":"Központosították az időpontfoglalást, ami miatt az országból bárki bejelentkezhet Terézváros rendelőibe, a helyiek...","id":"20250309_onkormanyzati-rendelok-allamositas-trukk-terezvaros-vi-kerulet-soproni-tamas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e1a6ae86-3164-4702-ad3b-cd4842c246c5.jpg","index":0,"item":"35f9ab43-efe5-41dd-9818-3eeadba0a814","keywords":null,"link":"/itthon/20250309_onkormanyzati-rendelok-allamositas-trukk-terezvaros-vi-kerulet-soproni-tamas","timestamp":"2025. március. 09. 16:01","title":"„A kerületi betegek előnyben részesítése megszűnik” – trükkösen államosítják az önkormányzati rendelőket a terézvárosi polgármester szerint","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"3a41a081-0aed-427d-b0fe-34aeabae091a","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Ezzel segítette a reformátusok szerint az állam a Károli Egyetem fejlesztését. A telket egy közelebbről meg nem nevezett ferencvárosi ingatlanra cserélték, szerintük azonos értékben.","shortLead":"Ezzel segítette a reformátusok szerint az állam a Károli Egyetem fejlesztését. A telket egy közelebbről meg nem...","id":"20250309_reformatus-ingatlanmutyi-reakcio-hegyvideki-telek-ix-keruleti-epulet-karoli-gaspar-reformatus-egyetem","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3a41a081-0aed-427d-b0fe-34aeabae091a.jpg","index":0,"item":"d284c03b-550e-4c63-a736-860967045adb","keywords":null,"link":"/itthon/20250309_reformatus-ingatlanmutyi-reakcio-hegyvideki-telek-ix-keruleti-epulet-karoli-gaspar-reformatus-egyetem","timestamp":"2025. március. 09. 13:40","title":"Reagáltak Balog Zoltánék az ingatlanmutyis vádakra: pénz helyett kapták a hegyvidéki telket","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"0f9c5484-a95b-4c06-ad1c-9b8026bbc16e","c_author":"HVG","category":"elet","description":"Nem ez az általános, de vannak, akik át tudják értékelni nézeteiket, mások pedig annál jobban elmerülnek az összeesküvés-elméletekben, minél furcsább dolgokkal találják szembe magukat.","shortLead":"Nem ez az általános, de vannak, akik át tudják értékelni nézeteiket, mások pedig annál jobban elmerülnek...","id":"20250309_oltasellenes-nezetek-megvaltoztatasa-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0f9c5484-a95b-4c06-ad1c-9b8026bbc16e.jpg","index":0,"item":"69aba1b2-0835-46d7-804e-3683d024e6e4","keywords":null,"link":"/elet/20250309_oltasellenes-nezetek-megvaltoztatasa-ebx","timestamp":"2025. március. 09. 16:05","title":"Mi térít el valakit az oltásellenességtől?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"2a58dd68-321f-4c27-b614-3d450954c43e","c_author":"Remifemin Plus","category":"brandchannel","description":"A gyógyszerminőségű gyógynövénykészítmények és gyógynövényes étrend-kiegészítők közötti különbség egyre inkább a figyelem középpontjába kerül mind a fogyasztók, mind a hatóságok részéről. A gyógynövények hatásosságáról és biztonságáról szóló tudományos viták kapcsán a legújabb kutatások rávilágítanak arra, hogy míg a gyógyszerként forgalmazott készítmények szigorú minőségellenőrzésen esnek át, addig az étrend-kiegészítők területén erre vonatkozó előírások nincsenek.","shortLead":"A gyógyszerminőségű gyógynövénykészítmények és gyógynövényes étrend-kiegészítők közötti különbség egyre inkább...","id":"20250129_Ovatosan-a-gyogynovenyekkel-is-remifemin","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/2a58dd68-321f-4c27-b614-3d450954c43e.jpg","index":0,"item":"43d1147e-27c6-442a-bba4-f37bb76c815a","keywords":null,"link":"/brandchannel/20250129_Ovatosan-a-gyogynovenyekkel-is-remifemin","timestamp":"2025. március. 09. 09:30","title":"Óvatosan a gyógynövényekkel is – nem mindegy, milyen készítményt választunk","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":true,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":"Remifemin Plus","c_partnerlogo":"01fbafc5-53c4-42c6-a681-eea34113376e","c_partnertag":""},{"available":true,"c_guid":"da5a3479-e639-41d9-b6f0-d7cdd1c7d308","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Hivatalosan egyelőre nincsen gyanúsított. ","shortLead":"Hivatalosan egyelőre nincsen gyanúsított. ","id":"20250308_Nemi-eroszak-gyanuja-miatt-nyomoznak-a-fogyatekosokat-ellato-intezetben-Gacsalyon","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/da5a3479-e639-41d9-b6f0-d7cdd1c7d308.jpg","index":0,"item":"e9836d26-33da-4330-aa00-0c911843966a","keywords":null,"link":"/itthon/20250308_Nemi-eroszak-gyanuja-miatt-nyomoznak-a-fogyatekosokat-ellato-intezetben-Gacsalyon","timestamp":"2025. március. 08. 20:32","title":"RTL: Nemi erőszak gyanúja miatt nyomoznak egy gacsályi bentlakásos intézetében","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"6b1f0acb-a733-42a8-a93a-8e700a054a7f","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Adott feladatra fejlesztett MI-ügynököket adhat ki az OpenAI, melyek szoftverfejlesztésben és PhD-szintű kutatásban is segédkezhetnek.","shortLead":"Adott feladatra fejlesztett MI-ügynököket adhat ki az OpenAI, melyek szoftverfejlesztésben és PhD-szintű kutatásban is...","id":"20250310_openai-mesterseges-intelligencia-ugynokok-arak","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/6b1f0acb-a733-42a8-a93a-8e700a054a7f.jpg","index":0,"item":"4e8e2e08-f033-47bd-9d06-311c250e6f7e","keywords":null,"link":"/tudomany/20250310_openai-mesterseges-intelligencia-ugynokok-arak","timestamp":"2025. március. 10. 14:03","title":"Akár havi 7,3 millió forintba is kerülhet az OpenAI újdonsága","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"5887b094-ac39-461a-970a-e761f73e5e8a","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Nem meglepő, hogy a hímzett blúzos, nagycsaládos, mezei naplementés idill különdíjat is kapott.","shortLead":"Nem meglepő, hogy a hímzett blúzos, nagycsaládos, mezei naplementés idill különdíjat is kapott.","id":"20250309_Mesterseges-intelligencia-keszitette-fotoval-trollkodtak-meg-Novak-Elod-kismama-szepsegversenyet","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5887b094-ac39-461a-970a-e761f73e5e8a.jpg","index":0,"item":"5ab2f2bb-7852-489b-9968-cf1d521154d0","keywords":null,"link":"/itthon/20250309_Mesterseges-intelligencia-keszitette-fotoval-trollkodtak-meg-Novak-Elod-kismama-szepsegversenyet","timestamp":"2025. március. 09. 12:42","title":"Mesterséges intelligencia készítette fotóval trollkodták meg Novák Előd kismama-szépségversenyét","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Hihetetlen, de a máig érvényben lévő megyerendszert szinte titokban vezették be 1950-ben. A lapok csak a sokadik oldalon, kisebb hírekben számoltak be a történelmi vármegyék és a tradicionális megyeszékhelyek megszüntetéséről. Kádár János belügyminiszterként készítette elő Zala megye megcsonkítását, Esztergom kisvárossá degradálását és Zemplén BAZ-megyébe olvasztását.
Mementó 1950 sorozatunk korábbi két részében a hátborzongató szilveszterről, illetve Nagy-Budapest létrehozásáról írtunk. Most egy másik akkori döntéssorozatról olvashatnak, amely máig meghatározza Magyarország közigazgatását: az új megyerendszer kialakításának legfőbb letéteményese az a Kádár János belügyminiszter volt, aki a Rajk-per levezénylése mellett tudott egy kis időt szakítani Nagy-Budapest létrehozására, és a korábbi 25 vármegye 19-re csökkentésére is.
De nézzük, hogyan indokolták a döntést a Magyar Nemzet hatodik oldalán elbújtatott, 1949. december 11-én megjelent cikkben: „Magyarország megyehatárait, melyek ma államigazgatási szempontból és a lakosság érdekei szempontjából egyaránt hátrányosak, megváltoztatják. A fasiszta rendszer az ország határai mentén fenntartotta a kis maradványmegyéket, hogy egyrészt azokkal soviniszta propagandát űzzön, másrészt, hogy minél több magas közigazgatási állást tölthessen be a dzsentrikkel."
Aránytalan és rendezetlen
Részlet Szálinger Balázs Zalai Passiójából
„Krisztus urunknak a kettőezredik éve előtti / fél évszázad hajnala jött el, s Rákosi Mátyás / íróasztala szörnyű célzatu ívpapirokkal / lett megrakva. A titkár nyargalt, és a Dunántúl / térképét teritette a Mátyás úr elibé le, / mely térképre a Mátyás úr keze új gyepütervet / rajzolt. Kedvezményét Veszprém vármegye bírta, / mely kicsi egységből iparállam lett eme földön, 20 / úri határai közt Tihanyokkal meg Füredekkel, / sőt Devecsernek népessége is új anyanyelvet, / új, iparibb szókészletet öltsön! – szólt a deliktum, / melynek pannon, szép Sümeg is be-behódolt, / és Keszthely, honnan Trajanusz császárt röpitette / római trónra Kolon jó termésátlagu földje.”
További indoklás is olvasható a lapban: "Magyarország vármegyei beosztása rendkívül aránytalan és rendezetlen, Pest megye mellett, amely 1,5 millió lakossal és 11 600 négyzetkilométer területtel rendelkezik, van vármegyénk - Abaúj megye -, amelynek lakossága alig 95 000 lélek, területe pedig 1700 négyzetkilométer." (Itt nyilvánvalóan Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Abaúj-Torna vármegyékről van szó egyébként.)
Furcsa, hogy a Szabad Nép, a kommunista párt lapja 1949. december 14-én szintén csak az ötödik oldalán foglalkozott az új megyehatárokkal. "A rövid cikkben megnyugtatták a lakosságot, hogy kellő időben értesítést kapnak majd az őket érintő kérdésekről" - írja erről Bolvári-Takács Gábor a Zempléni Múzsa című kiadványban.
Jogilag különösen érdekes, hogy miként lehetett több száz éves megyéket és megyeszékhelyeket gyakorlatilag egyetlen tollvonással, parlamenti döntés nélkül megszüntetni. Erre az 1949-es sztálinista alkotmány adott lehetőséget, amely a kormányra bízta a közigazgatás átszervezését. Így 1949 szeptemberétől a kormány titkos tárgyalásokba kezdett, az ülésekre Kádár János belügyminiszter hozta be az előterjesztéseket jóváhagyásra.
„A Minisztertanács jelen határozata belső utasításként szolgál, ezért azt egyelőre nem kell közhírré tenni” - szól egy ekkor keletkezett, pontosan nem dátumozott dokumentum, amelyet szintén Bolvári-Takács közöl.
E dokumentum egyébként 1949 szeptembere és decembere között keletkezhetett, hiszen eszerint Csanád megyét részben Csongrádba olvasztják be, de ekkor még Szentes lett volna Csongrád székvárosa. Később, mire a végleges rendelet decemberben megszületett, már Hódmezővásárhely lesz az új megyeszékhely, háttérbe szorítva az akkor még e szerepre alkalmatlannak tartott Szegedet.
Az egyik legnagyobb nyertes: Veszprém
1 Zalától Veszprémhez 2 Zalától Veszprémhez 1978-ig 3 Somogytól Zalához 4 Vastól Zalához 5 Zala 1950-től 6 mai megyehatár 7 megszűnt 1949-es megyehatár
Persze Hódmezővásárhely sem járt olyan jól: annak ellenére, hogy megyeszékhely lett, területéből egy rész kivált 1949-ben, és ezt 1950-ben Békés megyéhez csatolták. Ma Kardoskút néven található meg a térképen ez a település. Hódmezővásárhely pozíciói később tovább gyengültek: 1962-ben Szeged lett Csongrád megye székvárosa.
Az 1950-es megyeátszervezés egyik legnagyobb nyertese Veszprém megye volt, amely 1945 és 1950 között fokozatosan megszerezte a Balaton teljes északi partját.
„Fontos volt rendezni a Balaton melletti megyehatárokat is. Ezért tartozik ezentúl a Balaton csak két megyéhez, Veszprémhez és Somogyhoz” - írta a Magyar Nemzet 1950. január 8-án.
Zala megye ekkor veszítette el teljesen a Balaton északi partját. Már közvetlenül a második világháború után elcsatolták tőle Balatonfüred környékét, majd 1950-ben elveszítette a tapolcai, a sümegi és a keszthelyi járásokat is. Így a Balaton északi partján Veszprém, a déli parton pedig Somogy maradt „egyeduralkodó”. Ez a helyzet 1978-ban változott: ekkor Zala (észak)nyugaton visszakapta a keszthelyi járást.
1950 nagy vesztesei
Zala megye - elveszti a Balaton-partot Sopron, Abaúj-Torna, Bács-Bodrog és Zemplén megye - más központú megyékbe olvadnak be Csanád-Arad-Torontál megye - kettéosztják Csongrád és Békés között Bihar megye - felosztják Hajdú-Bihar és Békés között
Balassagyarmat - nem megyeszékhely többé, de a megyei bíróság, a megyei főügyészség és egy nagyobb börtön itt marad, 1952-ig itt működik a megyei tanács apparátusa is Gyula - többé nem székváros, de megyei bíróság, főügyészség, kórház, könyvtár és börtön marad itt Esztergom - nem megyeszékhely többé, de 1952-ig itt működik a megyei tanács apparátusa, az 1980-as évek közepéig pedig a megyei bíróság is itt marad, a megyei földhivatal és a levéltár máig itt van Sopron - nem megyeszékhely többé, de a megyei levéltár egy része itt marad Sátoraljaújhely, Makó, Berettyóújfalu, Szikszó, Mátészalka, Berettyóújfalu, Baja - többé nem megyeszékhelyek
Az 1950-es átszervezés további nyertese Békés megye volt. Kevesen tudják, de ez a terület féltucatnyi korábbi vármegyéből alakult: Békés, Szolnok, Csongrád, Csanád, Arad, Bihar vármegye egyes részei alkotják a mai Békést. Gyula is ekkor veszítette el székvárosi státuszát. A megyei bíróság azonban továbbra is itt működik, minthogy – akárcsak Nógrádban Balassagyarmat – a régi közigazgatási centrum megtartotta ezt a központi intézményt.
Az ország északkeleti csücskében két hatalmas megye, Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) és Szabolcs-Szatmár alakult meg néhány nagyobb vármegye és pár kisebb töredék összevonásával. Így szűnt meg Zemplén megye önállósága is, BAZ-megyébe olvadt bele, Abaúj-Tornával együtt. Tőlük délebbre Hajdú-Bihar is összevonással keletkezett, akárcsak északnyugaton Győr-Sopron.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun feldarabolása
Részlet Szálinger Balázs Zalai Passiójából
„Krisztus urunknak a kettőezredik éve előtti / fél évszázad hajnala jött el, s Rákosi Mátyás / íróasztala szörnyű célzatu ívpapirokkal / lett megrakva. A titkár nyargalt, és a Dunántúl / térképét teritette a Mátyás úr elibé le, / mely térképre a Mátyás úr keze új gyepütervet / rajzolt. Kedvezményét Veszprém vármegye bírta, / mely kicsi egységből iparállam lett eme földön, 20 / úri határai közt Tihanyokkal meg Füredekkel, / sőt Devecsernek népessége is új anyanyelvet, / új, iparibb szókészletet öltsön! – szólt a deliktum, / melynek pannon, szép Sümeg is be-behódolt, / és Keszthely, honnan Trajanusz császárt röpitette / római trónra Kolon jó termésátlagu földje.”
Pest-Pilis-Solt-Kiskunt kettévágták, két felét aztán más megyedarabokból „pótolták ki”. Így jött létre a Nógrád-Honttól átcsatolt szobi járással kistafírozott Pest megye és a (csonka) Bács-Bodrog megyét is magába foglaló Bács-Kiskun.
Így magyarázta 1950. január 8-ai számában a Magyar Nemzet ezt az intézkedést: "a feudalizmus Magyarországán egyes megyék aránytalanul nagy kiterjedésűek és népességűek voltak, más megyék területe viszont szűk. Az új megyehatárokat a táj jellege, a hegy- és vízrajzi helyzet, a talajviszonyok, ipari fejlettség, közlekedési adottságok szerint állapították meg. Ezért osztották szét Csanád megyét Békés és Csongrád között és bontották két arányos megyére a hatalmas Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyét.”
Hazug érvelés?
A megyék számának 25-ről 19-re csökkentését még egy a rendszerváltás előtt megjelent egyetemi tankönyv (Balogh-Izsák-Gergely-Föglein: Magyarország története 1918-1975) is így minősíti: „A kevesebb számú közigazgatási egység létrehozása ésszerű rendszabály volt, a felesleges adminisztráció csökkentését ígérte, ugyanakkor a valóságban a központi, pontosabban a központosított irányítás és ellenőrzés erősítését is szolgálta.”
A kommunista párt természetesen igyekezett a történelmi, egyházi, polgári központokat meggyengíteni, helyette a saját bázisainak számító iparvárosokat tette megyeszékhellyé. Ez történt, amikor Esztergom helyett Tatabánya lett Komárom megye székhelye. Nógrádban álságos indoklással Salgótarján lett a központ Balassagyarmat helyett, Békésben pedig Gyulát váltotta Békéscsaba.
Az új megyeszékhelyek
Sopron - a levéltár maradt
Az új megyék és megyeszékhelyek aztán 1950 februárjában és márciusában kezdték meg működésüket, bár néhány áthelyezett hivatal csak 1952-ben költözött át abba a szocialista iparvárosba (Tatabányára és Salgótarjánba), ahol kijelölték a helyét. Így olyan történelmi, egyházi és közigazgatási központokat szorítottak háttérbe, mint Balassagyarmat, Esztergom, Baja, Sátoraljaújhely és Sopron.
A Magyar Nemzet 1950. januári 8-ai száma mindenesetre ezt írja: „Az új megyeszékhelyek Kecskemét, Salgótarján, Békéscsaba, Tatabánya és Hódmezővásárhely ugyanolyan szempontok szerint lettek székhelyek, mint ahogy a megyehatárokat megvonták. Balassagyarmat helyett azért választották Salgótarjánt, mert amíg a régi nógrádi székváros vonzása csak 25 községre terjedt, addig Salgótarjáné 75 községre. Hasonló volt a helyzet Békéscsaba és Gyula közötti választásnál is, valamint Esztergom és Tatabánya esetében."
Természetesen Salgótarján vonzása közel sem volt ennyire erős. Megyeszékhellyé jelölése közlekedési szempontból sem volt igazolható a központibb fekvésű Balassagyarmathoz képest. Sőt, ahhoz, hogy „ne lógjon ki” a munkásmozgalmi bázis, amely a megye északkeleti csücskébe szorult, Nógrádhoz csatolták a Salgótarjánhoz viszonylag közelebb eső Pásztót, továbbá a későbbi Bátonyterenye tagtelepüléseit és Tarral együtt több más falut is Heves megyéből.
Folyamatosan csökkent a megyék száma
A megyeátszervezéseknek volt azért racionális alapjuk is persze, hiszen a trianoni Magyarországon folyamatosan csökkent a megyék száma (nem számítva az átmeneti területgyarapodásokat 1938 után). Már a Horthy-rendszer is szembesült azzal a problémával, hogy a 64 egykori vármegyéből - a történelmi Magyarország 72 vármegyéjéből nyolc horvátországi volt - csak 35-ből maradtak területek Trianon után hazánkban. Így hamarosan - Romsics Ignác szerint 1923-ban - 25-re csökkentették a vármegyék számát. Horthyék hozták létre az úgynevezett "közigazgatásilag egyelőre egyesített" vármegyéket (például: Borsod-Gömör-Kishontot, Csanád-Arad-Torontált, Győr-Moson-Pozsonyt).
Mindezek után 1950-en igyekeztek tovább csökkenteni a megyék közötti különbségeket. Hasonló nagyságú és népességű területeket próbáltak kialakítani. Szintén 1950. október 22-én aztán megtartották az első tanácsválasztásokat, ezzel véget ért a főispánok, vármegyék, polgármesterek kora. Megalakultak a tanácsok, amelyek a későbbiekben megyei, illetve megyei jogú városi, városi, községi és sokáig járási szinten is működtek. Ezek a közigazgatási szervek felsőbb utasításokat hajtottak végre, a központosított, parancsuralmi rendszert kiszolgálva. Élükön tanácselnökök álltak, az apparátusokat pedig úgynevezett vb-titkárok irányították.
A rendszerváltás óta, és különösen Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásától kezdve a megyék szerepe folyamatosan csökken, miután újra megalakultak az önkormányzatok a településeken, és ismét helyben döntenek a képviselő-testületek számos kérdésben, nem pedig megyei szinten dől el az összes fontos ügy. A közigazgatásban és az uniós pénzek elosztásában egyre fontosabb ugyanakkor a régiók szerepe.
Az átszervezés nyertesei
Veszprém megye - megszerzi a Balaton északi partját Baranya megye - megszerzi Szigetvár környékét Békés megye - megszerzi Csanád és Bihar megye egy részét Csongrád megye - megszerzi Csanád egy részét
Miskolc - a hatalmasra duzzasztott Borsod-Abaúj-Zemplén megye központja Tatabánya - Komárom megye új központja, Esztergomot háttérbe szorítva Salgótarján - Nógrád megye új székhelye, Balassagyarmat helyett Békéscsaba - a megnövelt területű Békés megye új székhelye, Gyula helyett Győr - összevont megye, Győr-Sopron székhelye lesz, Sopron városát háttérbe szorítva Kecskemét - egy új, nagy területű megye (Bács-Kiskun) székhelye Nyíregyháza - összevont megye, Szabolcs-Szatmár székhelye Debrecen - összevont megye, Hajdú-Bihar székhelye
Kilencven évvel ezelőtt, 1920. január 25-én és 26-án választott nemzetgyűlést Magyarország. A kétnapos szavazás előtt a tiszti különítmények gyilkoltak, kormányon lévő szocdemeket tartóztattak le. Az országban heves zsidózás folyt azok részéről is, akik évekkel korábban összeugrasztották a nemzetiségeket, és így a történelmi Magyarország felbomlását idézték elő.
Köztörvényes bűnözőként kérték a Tanácsköztársaság bukása utáni magyar kormányok Kun Béla kiadatását Ausztriától és Németországtól. Ez a módszer azonban nem vezetett eredményre, Kunnak sikerült eljutnia Szovjet-Oroszországba.
A Szabad Nép 1950 elején több évfordulót is ünnepelt. A kommunista pártlap megemlékezett például arról, hogy Rákosi elvtárs kereken öt évvel azelőtt tért haza Moszkvából. Műelemzés is megjelent ekkoriban a Szabad Népben: munkások és parasztok verseit ismertette a pártlap - azokat a verseket, amelyeket szerzőik a Pártról, a Párthoz írtak.
Hátborzongató perek zajlottak Magyarországon hatvan évvel ezelőtt. 1950. február 21-én a bíróság halálos ítéletet szabott ki kémkedés miatt Geiger Imrére és Radó Zoltánra. Mindkettőjüket a Standard-perben, egy hírhedt koncepciós eljárás nyomán marasztalták el, és az ítéletet később végre is hajtották. A vád álca volt csupán, mert a kommunista vezetés nem akart kártalanítást fizetni a Standard gyár külföldi tulajdonosainak az államosítás után.
Mementó-sorozatunkban, amelyben sorsfordító évekre és azokhoz kapcsolódó kerek évfordulókra emlékszünk, ezúttal a rendszerváltás egy húsz évvel ezelőtti napját idézzük fel. 1990. február 7-én a szovjet kommunisták feladták az egypártrendszert, a nyugatnémet kormány a német egységről és az NDK-val tervezett valutaunióról tanácskozott. Magyarországon második helyre jött fel az SZDSZ a közvélemény-kutatásokban, Antall József Washingtonban tárgyalt, a BKV-t pedig átvilágították, mennyire működik gazdaságosan, és megvizsgálták, szüksége van-e a cégnek állami póttámogatásra.
Magyarország megpecsételte a sorsát a sok nyelven beszélő, de a magyaron kívül egyet sem "értő" Apponyi gróf Párizsba küldésével. A "bő szóköpés" mesterét - ahogy a grófot Ady jellemezte - magyarosítási törekvései miatt olyan világhírű írók támadták már 1907-ben, mint Lev Tolsztoj és a Nobel-díjas Björnsterne Björnson. Apponyi 1920-ban sem okozott csalódást ellenfeleinek: kilencven évvel ezelőtt a szomszédos államok "alacsonyabbrendű fajairól" szónokolt a párizsi békekonferencia vezetőinek.
Kevés ünnepünk annyira közös és egyöntetűen elfogadott, mint március 15., mégis egy évszázadon át csak ímmel-ámmal emlékeztek meg róla hivatalosan. A nyíltan ellenforradalmi Horthy-rendszer 1920-ban nem lelkesedhetett semmiféle revolúcióért, a Rákosi-rendszerben pedig a szabadságeszményekkel gyűlt meg az ideológusok baja. Éppen ezért mindkét kor megpróbálta elsősorban ifjúsági és irodalmi ünnepnek beállítani az emléknapot, a szabad sajtó ünnepén pedig zavaros magyarázatokat adtak arra, hogy nálunk miért olyan a sajtószabadság, amilyen…
Hatvan éve zajlott a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja. Dobi István kormányfő akkori operaházi ünnepi beszédéből kiderült, hogy Horthy vasfüggönyt húzott Magyarország és a Szovjetunió közé. A szovjet delegátus viszont a magyar szellemi élet átépítését (peresztrojkáját?) hangsúlyozta, már-már követelőzve. Talán ennek igyekezett megfelelni Karinthy Ferenc író, amikor Kelet-Berlint dicsérte, és éhesen lézengő nyugat-berlini munkanélküliekről számolt be egy másik rendezvényen.
Románoktól visszalopott vasúti kocsiban indult 1920. január 5-én Franciaországba, a Párizs környéki Neuillybe a magyar békedelegáció, amelyet Apponyi Albert gróf vezetett. Napra pontosan kilencven évvel ezelőtt, 1920. január 15-én pedig a győztes hatalmak képviseletében a Nagykövetek Tanácsa átadta Apponyiéknak az első világháborút lezáró, rendkívül súlyos békefeltételeket, amelyek a trianoni békediktátum júniusi aláírását előlegezték meg.
Az államháztartást jelentős állampapír-hozamfizetések és a 13. havi nyugdíj is terhelte februárban. A hiány két hónap alatt 1,7 milliárd forint – az éves terv 4,2 ezer milliárd forint.