Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"6b1f0acb-a733-42a8-a93a-8e700a054a7f","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Adott feladatra fejlesztett MI-ügynököket adhat ki az OpenAI, melyek szoftverfejlesztésben és PhD-szintű kutatásban is segédkezhetnek.","shortLead":"Adott feladatra fejlesztett MI-ügynököket adhat ki az OpenAI, melyek szoftverfejlesztésben és PhD-szintű kutatásban is...","id":"20250310_openai-mesterseges-intelligencia-ugynokok-arak","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/6b1f0acb-a733-42a8-a93a-8e700a054a7f.jpg","index":0,"item":"4e8e2e08-f033-47bd-9d06-311c250e6f7e","keywords":null,"link":"/tudomany/20250310_openai-mesterseges-intelligencia-ugynokok-arak","timestamp":"2025. március. 10. 14:03","title":"Akár havi 7,3 millió forintba is kerülhet az OpenAI újdonsága","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"0cf37b47-37ca-4a49-91be-fadd94a512b2","c_author":"Parászka Boróka","category":"kultura","description":"Két napja temették el Szilágyi Júlia szerkesztőt, esszéírót, egyetemi tanárt a kolozsvári neológ temetőben. Ma azt mondanák, „veszélyes” kor és szemtanú volt, nem véletlen, hogy kevesen kísérték utolsó útjára.","shortLead":"Két napja temették el Szilágyi Júlia szerkesztőt, esszéírót, egyetemi tanárt a kolozsvári neológ temetőben. Ma azt...","id":"20250309_szilagyi-julia-erdely","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0cf37b47-37ca-4a49-91be-fadd94a512b2.jpg","index":0,"item":"722a2b85-d711-4795-8389-555792f26f96","keywords":null,"link":"/kultura/20250309_szilagyi-julia-erdely","timestamp":"2025. március. 09. 10:00","title":"Elment Szilágyi Júlia, aki Horthy Erdélyének legfájdalmasabb történeteit mesélte el","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"70058c26-fbc0-4df9-be77-8b10852ed321","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"A független képviselő egy 18 évvel ezelőtti beszédet játszott le, a házelnöknek ez viszont annyira nem tetszett.","shortLead":"A független képviselő egy 18 évvel ezelőtti beszédet játszott le, a házelnöknek ez viszont annyira nem tetszett.","id":"20250310_kover-laszlo-orban-viktor-hadhazy-akos-trollkodas-birsag","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/70058c26-fbc0-4df9-be77-8b10852ed321.jpg","index":0,"item":"e6572816-e885-4a03-ae16-134123bf1325","keywords":null,"link":"/itthon/20250310_kover-laszlo-orban-viktor-hadhazy-akos-trollkodas-birsag","timestamp":"2025. március. 10. 07:33","title":"Kövér ismét lecsapott: hétmilliós bírságot szabott ki Hadházyra az Orbán elleni trollkodásért","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1f073350-d3e6-425e-ae84-30d9eb097520","c_author":"MTI","category":"itthon","description":"Szijjártó Péter szerint történelmi megállapodásról van szó.","shortLead":"Szijjártó Péter szerint történelmi megállapodásról van szó.","id":"20250310_szijjarto-peter-roman-magyar-gazszolidaritas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1f073350-d3e6-425e-ae84-30d9eb097520.jpg","index":0,"item":"b3360bab-6e5c-45d4-a899-3898eb2e4d6a","keywords":null,"link":"/itthon/20250310_szijjarto-peter-roman-magyar-gazszolidaritas","timestamp":"2025. március. 10. 11:24","title":"Gázszolidaritási megállapodást kötött Magyarország Romániával","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ee1aa798-86f4-4be6-b78e-26b4ea3efa00","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"A felvonulás betiltása nem csak az LMBTQ-közösség tagjai számára ijesztő gondolat. Mutatjuk, mi a baj a miniszterelnök tervével.","shortLead":"A felvonulás betiltása nem csak az LMBTQ-közösség tagjai számára ijesztő gondolat. Mutatjuk, mi a baj a miniszterelnök...","id":"20250310_Budapest-Pride-betiltasa-LMBTQ-kozosseg-video-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ee1aa798-86f4-4be6-b78e-26b4ea3efa00.jpg","index":0,"item":"8160da19-21ef-489f-9b5c-2f7a14118766","keywords":null,"link":"/itthon/20250310_Budapest-Pride-betiltasa-LMBTQ-kozosseg-video-ebx","timestamp":"2025. március. 10. 20:00","title":"„Négy fal között nem lehet az egyenlő jogokért küzdeni” – videóriport a Pride központjából","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"54ec8fc0-092f-44f6-abe6-481765ea8da8","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"A Porsche Taycan Turbo GT szedán még a kétajtós Porsche 911-re is rávert 1 másodpercet Interlagosban.","shortLead":"A Porsche Taycan Turbo GT szedán még a kétajtós Porsche 911-re is rávert 1 másodpercet Interlagosban.","id":"20250310_uj-rekordot-huzott-be-az-1108-loeros-legdurvabb-porsche-taycan-turbo-gt","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/54ec8fc0-092f-44f6-abe6-481765ea8da8.jpg","index":0,"item":"d897bf59-b8ff-4f84-ad00-10f414a80c37","keywords":null,"link":"/cegauto/20250310_uj-rekordot-huzott-be-az-1108-loeros-legdurvabb-porsche-taycan-turbo-gt","timestamp":"2025. március. 10. 07:59","title":"Új rekordot húzott be az 1108 lóerős legdurvább Porsche – videó","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"39d28ab5-8a68-4363-b0dc-0dbf44eecd76","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Ügyes módszerekkel árasztja el a webet az orosz dezinformációs gépezet, és úgy tűnik, már arra is rájöttek, hogyan lehet befolyásolni az MI-chatbotok válaszait.","shortLead":"Ügyes módszerekkel árasztja el a webet az orosz dezinformációs gépezet, és úgy tűnik, már arra is rájöttek, hogyan...","id":"20250310_pravda-orosz-propagandahalozat-alhirek-terjesztese-mesterseges-intelligencia-valaszok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/39d28ab5-8a68-4363-b0dc-0dbf44eecd76.jpg","index":0,"item":"e0b108f4-c03b-47a0-8f74-f7473e9af78c","keywords":null,"link":"/tudomany/20250310_pravda-orosz-propagandahalozat-alhirek-terjesztese-mesterseges-intelligencia-valaszok","timestamp":"2025. március. 10. 15:03","title":"3,6 millió álhír egy év alatt: annyi valótlanságot terjeszt az orosz propagandahálózat, hogy már a ChatGPT is visszamondja őket","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"006a4f51-f90e-4f87-8cfe-0a6b334cdf73","c_author":"HVG","category":"360","description":"Az osztrák lap a már meghiúsult Mini-Dubajjal hozta összefüggésbe az amerikai elnök vejét. Albániában ennél sokkal konkrétabb üzlet formálódik.","shortLead":"Az osztrák lap a már meghiúsult Mini-Dubajjal hozta összefüggésbe az amerikai elnök vejét. Albániában ennél sokkal...","id":"20250310_trump-jared-kushner-magyarorszagi-bizniszek-kurier-lapszemle","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/006a4f51-f90e-4f87-8cfe-0a6b334cdf73.jpg","index":0,"item":"c4c70673-5151-4825-aea7-c256e7bd5997","keywords":null,"link":"/360/20250310_trump-jared-kushner-magyarorszagi-bizniszek-kurier-lapszemle","timestamp":"2025. március. 10. 10:36","title":"Kurier: Trump fű alatt bevásárol Magyarországon, Albániában és Szerbiában?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Hihetetlen, de a máig érvényben lévő megyerendszert szinte titokban vezették be 1950-ben. A lapok csak a sokadik oldalon, kisebb hírekben számoltak be a történelmi vármegyék és a tradicionális megyeszékhelyek megszüntetéséről. Kádár János belügyminiszterként készítette elő Zala megye megcsonkítását, Esztergom kisvárossá degradálását és Zemplén BAZ-megyébe olvasztását.
Mementó 1950 sorozatunk korábbi két részében a hátborzongató szilveszterről, illetve Nagy-Budapest létrehozásáról írtunk. Most egy másik akkori döntéssorozatról olvashatnak, amely máig meghatározza Magyarország közigazgatását: az új megyerendszer kialakításának legfőbb letéteményese az a Kádár János belügyminiszter volt, aki a Rajk-per levezénylése mellett tudott egy kis időt szakítani Nagy-Budapest létrehozására, és a korábbi 25 vármegye 19-re csökkentésére is.
De nézzük, hogyan indokolták a döntést a Magyar Nemzet hatodik oldalán elbújtatott, 1949. december 11-én megjelent cikkben: „Magyarország megyehatárait, melyek ma államigazgatási szempontból és a lakosság érdekei szempontjából egyaránt hátrányosak, megváltoztatják. A fasiszta rendszer az ország határai mentén fenntartotta a kis maradványmegyéket, hogy egyrészt azokkal soviniszta propagandát űzzön, másrészt, hogy minél több magas közigazgatási állást tölthessen be a dzsentrikkel."
Aránytalan és rendezetlen
Részlet Szálinger Balázs Zalai Passiójából
„Krisztus urunknak a kettőezredik éve előtti / fél évszázad hajnala jött el, s Rákosi Mátyás / íróasztala szörnyű célzatu ívpapirokkal / lett megrakva. A titkár nyargalt, és a Dunántúl / térképét teritette a Mátyás úr elibé le, / mely térképre a Mátyás úr keze új gyepütervet / rajzolt. Kedvezményét Veszprém vármegye bírta, / mely kicsi egységből iparállam lett eme földön, 20 / úri határai közt Tihanyokkal meg Füredekkel, / sőt Devecsernek népessége is új anyanyelvet, / új, iparibb szókészletet öltsön! – szólt a deliktum, / melynek pannon, szép Sümeg is be-behódolt, / és Keszthely, honnan Trajanusz császárt röpitette / római trónra Kolon jó termésátlagu földje.”
További indoklás is olvasható a lapban: "Magyarország vármegyei beosztása rendkívül aránytalan és rendezetlen, Pest megye mellett, amely 1,5 millió lakossal és 11 600 négyzetkilométer területtel rendelkezik, van vármegyénk - Abaúj megye -, amelynek lakossága alig 95 000 lélek, területe pedig 1700 négyzetkilométer." (Itt nyilvánvalóan Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Abaúj-Torna vármegyékről van szó egyébként.)
Furcsa, hogy a Szabad Nép, a kommunista párt lapja 1949. december 14-én szintén csak az ötödik oldalán foglalkozott az új megyehatárokkal. "A rövid cikkben megnyugtatták a lakosságot, hogy kellő időben értesítést kapnak majd az őket érintő kérdésekről" - írja erről Bolvári-Takács Gábor a Zempléni Múzsa című kiadványban.
Jogilag különösen érdekes, hogy miként lehetett több száz éves megyéket és megyeszékhelyeket gyakorlatilag egyetlen tollvonással, parlamenti döntés nélkül megszüntetni. Erre az 1949-es sztálinista alkotmány adott lehetőséget, amely a kormányra bízta a közigazgatás átszervezését. Így 1949 szeptemberétől a kormány titkos tárgyalásokba kezdett, az ülésekre Kádár János belügyminiszter hozta be az előterjesztéseket jóváhagyásra.
„A Minisztertanács jelen határozata belső utasításként szolgál, ezért azt egyelőre nem kell közhírré tenni” - szól egy ekkor keletkezett, pontosan nem dátumozott dokumentum, amelyet szintén Bolvári-Takács közöl.
E dokumentum egyébként 1949 szeptembere és decembere között keletkezhetett, hiszen eszerint Csanád megyét részben Csongrádba olvasztják be, de ekkor még Szentes lett volna Csongrád székvárosa. Később, mire a végleges rendelet decemberben megszületett, már Hódmezővásárhely lesz az új megyeszékhely, háttérbe szorítva az akkor még e szerepre alkalmatlannak tartott Szegedet.
Az egyik legnagyobb nyertes: Veszprém
1 Zalától Veszprémhez 2 Zalától Veszprémhez 1978-ig 3 Somogytól Zalához 4 Vastól Zalához 5 Zala 1950-től 6 mai megyehatár 7 megszűnt 1949-es megyehatár
Persze Hódmezővásárhely sem járt olyan jól: annak ellenére, hogy megyeszékhely lett, területéből egy rész kivált 1949-ben, és ezt 1950-ben Békés megyéhez csatolták. Ma Kardoskút néven található meg a térképen ez a település. Hódmezővásárhely pozíciói később tovább gyengültek: 1962-ben Szeged lett Csongrád megye székvárosa.
Az 1950-es megyeátszervezés egyik legnagyobb nyertese Veszprém megye volt, amely 1945 és 1950 között fokozatosan megszerezte a Balaton teljes északi partját.
„Fontos volt rendezni a Balaton melletti megyehatárokat is. Ezért tartozik ezentúl a Balaton csak két megyéhez, Veszprémhez és Somogyhoz” - írta a Magyar Nemzet 1950. január 8-án.
Zala megye ekkor veszítette el teljesen a Balaton északi partját. Már közvetlenül a második világháború után elcsatolták tőle Balatonfüred környékét, majd 1950-ben elveszítette a tapolcai, a sümegi és a keszthelyi járásokat is. Így a Balaton északi partján Veszprém, a déli parton pedig Somogy maradt „egyeduralkodó”. Ez a helyzet 1978-ban változott: ekkor Zala (észak)nyugaton visszakapta a keszthelyi járást.
1950 nagy vesztesei
Zala megye - elveszti a Balaton-partot Sopron, Abaúj-Torna, Bács-Bodrog és Zemplén megye - más központú megyékbe olvadnak be Csanád-Arad-Torontál megye - kettéosztják Csongrád és Békés között Bihar megye - felosztják Hajdú-Bihar és Békés között
Balassagyarmat - nem megyeszékhely többé, de a megyei bíróság, a megyei főügyészség és egy nagyobb börtön itt marad, 1952-ig itt működik a megyei tanács apparátusa is Gyula - többé nem székváros, de megyei bíróság, főügyészség, kórház, könyvtár és börtön marad itt Esztergom - nem megyeszékhely többé, de 1952-ig itt működik a megyei tanács apparátusa, az 1980-as évek közepéig pedig a megyei bíróság is itt marad, a megyei földhivatal és a levéltár máig itt van Sopron - nem megyeszékhely többé, de a megyei levéltár egy része itt marad Sátoraljaújhely, Makó, Berettyóújfalu, Szikszó, Mátészalka, Berettyóújfalu, Baja - többé nem megyeszékhelyek
Az 1950-es átszervezés további nyertese Békés megye volt. Kevesen tudják, de ez a terület féltucatnyi korábbi vármegyéből alakult: Békés, Szolnok, Csongrád, Csanád, Arad, Bihar vármegye egyes részei alkotják a mai Békést. Gyula is ekkor veszítette el székvárosi státuszát. A megyei bíróság azonban továbbra is itt működik, minthogy – akárcsak Nógrádban Balassagyarmat – a régi közigazgatási centrum megtartotta ezt a központi intézményt.
Az ország északkeleti csücskében két hatalmas megye, Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) és Szabolcs-Szatmár alakult meg néhány nagyobb vármegye és pár kisebb töredék összevonásával. Így szűnt meg Zemplén megye önállósága is, BAZ-megyébe olvadt bele, Abaúj-Tornával együtt. Tőlük délebbre Hajdú-Bihar is összevonással keletkezett, akárcsak északnyugaton Győr-Sopron.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun feldarabolása
Részlet Szálinger Balázs Zalai Passiójából
„Krisztus urunknak a kettőezredik éve előtti / fél évszázad hajnala jött el, s Rákosi Mátyás / íróasztala szörnyű célzatu ívpapirokkal / lett megrakva. A titkár nyargalt, és a Dunántúl / térképét teritette a Mátyás úr elibé le, / mely térképre a Mátyás úr keze új gyepütervet / rajzolt. Kedvezményét Veszprém vármegye bírta, / mely kicsi egységből iparállam lett eme földön, 20 / úri határai közt Tihanyokkal meg Füredekkel, / sőt Devecsernek népessége is új anyanyelvet, / új, iparibb szókészletet öltsön! – szólt a deliktum, / melynek pannon, szép Sümeg is be-behódolt, / és Keszthely, honnan Trajanusz császárt röpitette / római trónra Kolon jó termésátlagu földje.”
Pest-Pilis-Solt-Kiskunt kettévágták, két felét aztán más megyedarabokból „pótolták ki”. Így jött létre a Nógrád-Honttól átcsatolt szobi járással kistafírozott Pest megye és a (csonka) Bács-Bodrog megyét is magába foglaló Bács-Kiskun.
Így magyarázta 1950. január 8-ai számában a Magyar Nemzet ezt az intézkedést: "a feudalizmus Magyarországán egyes megyék aránytalanul nagy kiterjedésűek és népességűek voltak, más megyék területe viszont szűk. Az új megyehatárokat a táj jellege, a hegy- és vízrajzi helyzet, a talajviszonyok, ipari fejlettség, közlekedési adottságok szerint állapították meg. Ezért osztották szét Csanád megyét Békés és Csongrád között és bontották két arányos megyére a hatalmas Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyét.”
Hazug érvelés?
A megyék számának 25-ről 19-re csökkentését még egy a rendszerváltás előtt megjelent egyetemi tankönyv (Balogh-Izsák-Gergely-Föglein: Magyarország története 1918-1975) is így minősíti: „A kevesebb számú közigazgatási egység létrehozása ésszerű rendszabály volt, a felesleges adminisztráció csökkentését ígérte, ugyanakkor a valóságban a központi, pontosabban a központosított irányítás és ellenőrzés erősítését is szolgálta.”
A kommunista párt természetesen igyekezett a történelmi, egyházi, polgári központokat meggyengíteni, helyette a saját bázisainak számító iparvárosokat tette megyeszékhellyé. Ez történt, amikor Esztergom helyett Tatabánya lett Komárom megye székhelye. Nógrádban álságos indoklással Salgótarján lett a központ Balassagyarmat helyett, Békésben pedig Gyulát váltotta Békéscsaba.
Az új megyeszékhelyek
Sopron - a levéltár maradt
Az új megyék és megyeszékhelyek aztán 1950 februárjában és márciusában kezdték meg működésüket, bár néhány áthelyezett hivatal csak 1952-ben költözött át abba a szocialista iparvárosba (Tatabányára és Salgótarjánba), ahol kijelölték a helyét. Így olyan történelmi, egyházi és közigazgatási központokat szorítottak háttérbe, mint Balassagyarmat, Esztergom, Baja, Sátoraljaújhely és Sopron.
A Magyar Nemzet 1950. januári 8-ai száma mindenesetre ezt írja: „Az új megyeszékhelyek Kecskemét, Salgótarján, Békéscsaba, Tatabánya és Hódmezővásárhely ugyanolyan szempontok szerint lettek székhelyek, mint ahogy a megyehatárokat megvonták. Balassagyarmat helyett azért választották Salgótarjánt, mert amíg a régi nógrádi székváros vonzása csak 25 községre terjedt, addig Salgótarjáné 75 községre. Hasonló volt a helyzet Békéscsaba és Gyula közötti választásnál is, valamint Esztergom és Tatabánya esetében."
Természetesen Salgótarján vonzása közel sem volt ennyire erős. Megyeszékhellyé jelölése közlekedési szempontból sem volt igazolható a központibb fekvésű Balassagyarmathoz képest. Sőt, ahhoz, hogy „ne lógjon ki” a munkásmozgalmi bázis, amely a megye északkeleti csücskébe szorult, Nógrádhoz csatolták a Salgótarjánhoz viszonylag közelebb eső Pásztót, továbbá a későbbi Bátonyterenye tagtelepüléseit és Tarral együtt több más falut is Heves megyéből.
Folyamatosan csökkent a megyék száma
A megyeátszervezéseknek volt azért racionális alapjuk is persze, hiszen a trianoni Magyarországon folyamatosan csökkent a megyék száma (nem számítva az átmeneti területgyarapodásokat 1938 után). Már a Horthy-rendszer is szembesült azzal a problémával, hogy a 64 egykori vármegyéből - a történelmi Magyarország 72 vármegyéjéből nyolc horvátországi volt - csak 35-ből maradtak területek Trianon után hazánkban. Így hamarosan - Romsics Ignác szerint 1923-ban - 25-re csökkentették a vármegyék számát. Horthyék hozták létre az úgynevezett "közigazgatásilag egyelőre egyesített" vármegyéket (például: Borsod-Gömör-Kishontot, Csanád-Arad-Torontált, Győr-Moson-Pozsonyt).
Mindezek után 1950-en igyekeztek tovább csökkenteni a megyék közötti különbségeket. Hasonló nagyságú és népességű területeket próbáltak kialakítani. Szintén 1950. október 22-én aztán megtartották az első tanácsválasztásokat, ezzel véget ért a főispánok, vármegyék, polgármesterek kora. Megalakultak a tanácsok, amelyek a későbbiekben megyei, illetve megyei jogú városi, városi, községi és sokáig járási szinten is működtek. Ezek a közigazgatási szervek felsőbb utasításokat hajtottak végre, a központosított, parancsuralmi rendszert kiszolgálva. Élükön tanácselnökök álltak, az apparátusokat pedig úgynevezett vb-titkárok irányították.
A rendszerváltás óta, és különösen Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásától kezdve a megyék szerepe folyamatosan csökken, miután újra megalakultak az önkormányzatok a településeken, és ismét helyben döntenek a képviselő-testületek számos kérdésben, nem pedig megyei szinten dől el az összes fontos ügy. A közigazgatásban és az uniós pénzek elosztásában egyre fontosabb ugyanakkor a régiók szerepe.
Az átszervezés nyertesei
Veszprém megye - megszerzi a Balaton északi partját Baranya megye - megszerzi Szigetvár környékét Békés megye - megszerzi Csanád és Bihar megye egy részét Csongrád megye - megszerzi Csanád egy részét
Miskolc - a hatalmasra duzzasztott Borsod-Abaúj-Zemplén megye központja Tatabánya - Komárom megye új központja, Esztergomot háttérbe szorítva Salgótarján - Nógrád megye új székhelye, Balassagyarmat helyett Békéscsaba - a megnövelt területű Békés megye új székhelye, Gyula helyett Győr - összevont megye, Győr-Sopron székhelye lesz, Sopron városát háttérbe szorítva Kecskemét - egy új, nagy területű megye (Bács-Kiskun) székhelye Nyíregyháza - összevont megye, Szabolcs-Szatmár székhelye Debrecen - összevont megye, Hajdú-Bihar székhelye
Kilencven évvel ezelőtt, 1920. január 25-én és 26-án választott nemzetgyűlést Magyarország. A kétnapos szavazás előtt a tiszti különítmények gyilkoltak, kormányon lévő szocdemeket tartóztattak le. Az országban heves zsidózás folyt azok részéről is, akik évekkel korábban összeugrasztották a nemzetiségeket, és így a történelmi Magyarország felbomlását idézték elő.
Köztörvényes bűnözőként kérték a Tanácsköztársaság bukása utáni magyar kormányok Kun Béla kiadatását Ausztriától és Németországtól. Ez a módszer azonban nem vezetett eredményre, Kunnak sikerült eljutnia Szovjet-Oroszországba.
A Szabad Nép 1950 elején több évfordulót is ünnepelt. A kommunista pártlap megemlékezett például arról, hogy Rákosi elvtárs kereken öt évvel azelőtt tért haza Moszkvából. Műelemzés is megjelent ekkoriban a Szabad Népben: munkások és parasztok verseit ismertette a pártlap - azokat a verseket, amelyeket szerzőik a Pártról, a Párthoz írtak.
Hátborzongató perek zajlottak Magyarországon hatvan évvel ezelőtt. 1950. február 21-én a bíróság halálos ítéletet szabott ki kémkedés miatt Geiger Imrére és Radó Zoltánra. Mindkettőjüket a Standard-perben, egy hírhedt koncepciós eljárás nyomán marasztalták el, és az ítéletet később végre is hajtották. A vád álca volt csupán, mert a kommunista vezetés nem akart kártalanítást fizetni a Standard gyár külföldi tulajdonosainak az államosítás után.
Mementó-sorozatunkban, amelyben sorsfordító évekre és azokhoz kapcsolódó kerek évfordulókra emlékszünk, ezúttal a rendszerváltás egy húsz évvel ezelőtti napját idézzük fel. 1990. február 7-én a szovjet kommunisták feladták az egypártrendszert, a nyugatnémet kormány a német egységről és az NDK-val tervezett valutaunióról tanácskozott. Magyarországon második helyre jött fel az SZDSZ a közvélemény-kutatásokban, Antall József Washingtonban tárgyalt, a BKV-t pedig átvilágították, mennyire működik gazdaságosan, és megvizsgálták, szüksége van-e a cégnek állami póttámogatásra.
Magyarország megpecsételte a sorsát a sok nyelven beszélő, de a magyaron kívül egyet sem "értő" Apponyi gróf Párizsba küldésével. A "bő szóköpés" mesterét - ahogy a grófot Ady jellemezte - magyarosítási törekvései miatt olyan világhírű írók támadták már 1907-ben, mint Lev Tolsztoj és a Nobel-díjas Björnsterne Björnson. Apponyi 1920-ban sem okozott csalódást ellenfeleinek: kilencven évvel ezelőtt a szomszédos államok "alacsonyabbrendű fajairól" szónokolt a párizsi békekonferencia vezetőinek.
Kevés ünnepünk annyira közös és egyöntetűen elfogadott, mint március 15., mégis egy évszázadon át csak ímmel-ámmal emlékeztek meg róla hivatalosan. A nyíltan ellenforradalmi Horthy-rendszer 1920-ban nem lelkesedhetett semmiféle revolúcióért, a Rákosi-rendszerben pedig a szabadságeszményekkel gyűlt meg az ideológusok baja. Éppen ezért mindkét kor megpróbálta elsősorban ifjúsági és irodalmi ünnepnek beállítani az emléknapot, a szabad sajtó ünnepén pedig zavaros magyarázatokat adtak arra, hogy nálunk miért olyan a sajtószabadság, amilyen…
Hatvan éve zajlott a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja. Dobi István kormányfő akkori operaházi ünnepi beszédéből kiderült, hogy Horthy vasfüggönyt húzott Magyarország és a Szovjetunió közé. A szovjet delegátus viszont a magyar szellemi élet átépítését (peresztrojkáját?) hangsúlyozta, már-már követelőzve. Talán ennek igyekezett megfelelni Karinthy Ferenc író, amikor Kelet-Berlint dicsérte, és éhesen lézengő nyugat-berlini munkanélküliekről számolt be egy másik rendezvényen.
Románoktól visszalopott vasúti kocsiban indult 1920. január 5-én Franciaországba, a Párizs környéki Neuillybe a magyar békedelegáció, amelyet Apponyi Albert gróf vezetett. Napra pontosan kilencven évvel ezelőtt, 1920. január 15-én pedig a győztes hatalmak képviseletében a Nagykövetek Tanácsa átadta Apponyiéknak az első világháborút lezáró, rendkívül súlyos békefeltételeket, amelyek a trianoni békediktátum júniusi aláírását előlegezték meg.